Jake Gyllenhaal nagyszerű, de a Southpaw egy sztereotípia

2015.07.30. 14:12
A korábbi tízszeres világbajnok szerint a Southpaw, ellentétben a Rockyval és a Millió dolláros bébivel, csak úgy hemzseg a profi boksz világáról szóló sértő és negatív sztereotípiáktól

A hat különböző súlycsoportban is világbajnoki címet nyert De La Hoya jelenleg a Golden Boy Promotions elnök-vezérigazgatója,  de mivel egész életét a boksz világában töltötte van rálátása a dolgokra. Az evidens, hogy kétkedve fogadja az olyan filmeket vagy tévéműsorokat, melyek fikciósan ábrázolják a sportot. "Egy ilyen film elkészítésénél szorít az idő, az alkotóknak oda kell figyelniük a költségekre, de ezzel együtt igyekeznek  a filmet minél szélesebb közönséghez eljuttatni. Pont ezért nem tekinthető teljesen hitelesnek az, amit a Southpaw a profi bokszról állít."

A film, írja De La Hoya egy Hollywood Reporterben megjelent cikkben, legalább az edzések és részben a meccsjelenetek ábrázolásában hiteles, a a félnehézsúlyú világbajnok Billy Hope-ot alakító Jake Gyllenhaallal az élen. Hope ellenfelei, akik között valódi bunyósok is megtalálhatók, mint Aaron Quattrocchy, Rayco Saunders, és Kalil Turay, remek munkát végeznek De La Hoya szerint. Minden horguk és egyenesük hiteles, de még a védekezésük is, bár pont erbből nem sok minden mutatnak a filmben.

Az egykori világbajnok Gylllenhaal külsejével is elégedett, amit nagyon kidolgozottnak tart. A színész a szerepre való felkészülése alatt kisebb váltósúlyú bunyósból (amilyen az Éjjeli féregben volt, azaz kb. 64 kg) sikerült felpumpálnia magát egy legitim félnehézsúlyú bunyóssá (kb. 80kg). Ehhez jött hozzá a színészi játéka, így sikerült a nézőben azt a hatás keltenie, hogy a vásznon kívül is megállná a helyét a ringben. A valóságérzetet fokozza az HBO Boxing állandó szakkommentátora Jim Lampley és a korábbi világbajnokbajnok Roy Jones Jr. feltűnése. A meccseket Tony Weeks profi bíró vezeti, Hope egyik edzőtársát is egy korábbi világbajnok, Victor Ortiz alakítja.

Ami a lényeg – az éles meccsjelenetek – sajnos annyira nem jöttek be De La Hoyának. A menetek közti szünetekben bemutatott, edző és bunyós közötti ugratások egyértelmű túlzások és nem létezik olyan bíró vagy ringorvos, aki engedne mérkőzést továbbengedni, annyi vérrel és sérüléssel mint ami a filmben látható. Valahol az a legironikusabb, hogy a Rocky és a Millió dolláros bébi is a ringen és edzőtermen kívüli jeleneteiben erős – pont ott, ahol De La Hoya szerint a Southpaw a legtöbb sztereotípiába fut, és ahol leginkább  félrevezeti a közönségét. Fegyveres hadonászás egy gálaműsoron? A házukban fékevesztetten üvöltöző bokszolók? A promóterek állandó bundázásai? De La Hoya szerint ennyire nem durva a helyzet, bár azt elismeri, hogy ehhez hasonló viselkedéssel a profi bunyóban is találkozott, de szerencsére nem túl gyakran. 

Annak ellenére, hogy a film meglehetősen negatívan ábrázolja a boksz mögötti üzleti világot, a korábbi világbajnok örül, hogy mind a Southpaw, mind a hamarosan megjelenő Creed, ami a klasszikus Rocky-filmek legújabb testvérfilmje lesz, segít közel vinni a profi bokszot a nagyközönséghez - és ez egy remek dolog.