A szexmunkások a vadnyugatra mennek

DSC 3468
2015.08.03. 21:40 Módosítva: 2015.08.03. 21:42
Hét évvel első, nagy sikerű filmje, A nyomozó után Gigor Attila megcsinálja a Kút című mozit. A filmre összesen 450 millió forintot költenek, és bő egy hónap alatt le is forgatják. Forgatási riport négy szexmunkással egy benzinkútról.

Hét évvel ezelőtt az Index is megírta a hozsannáját A nyomozó című magyar filmről. Én is emlékszem arra a szemlés vetítésre 2008-ban, ahol állva tapsoltuk a gyilkos kórboncnokos filmet, Gigor Attila pedig végtelenül zavarba jött attól, hogy hirtelen azzal lettek tele a lapok, hogy de ki az a Gigor Attila, hol volt eddig és mit csinált? 

Ha még nem látta, akkor most gyorsan nézze meg A nyomozót az Indafilmen!

A nyomozó

Ma már inkább az a kérdés, hogy mit csinált azóta? Miért nem rendezte nekünk sorjában A nyomozó 2-t meg A nyomozó 3-t? Hol van a magyar Sírhant művek és magyar Fargo?

Gigor Attila az elmúlt években inkább csinált kísérleti színházat, rendezett és írt két évad Terápiát, és közben készült a nagy dobására: beleölt négy-öt évet egy meg nem valósult filmtervbe. Az volt a címe, hogy Az ember, akit nem lőttek le, és egyre csak írta és írta és írta, de hamar kiderült, hogy a terv hazai körülmények között megvalósíthatatlan, úgyhogy némi gyászmunka után elővett egy tiszta lapot, és írt egy kisköltségvetésű, Magyarországon is könnyen leforgatható filmet. Ez lett a Kút, ennek a forgatásra autóztunk el Csákvár mellé.

“Nekem is van felelősségem abban, hogy ha egy alkotó engem választ producernek, akkor dolgozhasson. Nem engedhetem meg, hogy egy olyan tehetség, mint Gigor Attila, hosszú éveken keresztül ne csináljon semmit.” - ezt már Pusztai Ferenc producer mondja, amikor fogad minket a csákvári pusztában. Ő volt a producere A nyomozónak, de neki köszönhetjük az Utóéletet és a Szabadesést is. A sztoriból a legelején csak annyi volt meg, hogy lányok mennek Svájcba dolgozni szexmunkásnak, és valaki abból él, hogy szállítja ezeket a lányokat minden héten. A tavaly ősszel bemutatott Victoria - A zürichi expressz is hasonló témában készült Farkas Franciska főszereplésével, de az egy drámai, már-már dokumentarista film volt arról, hogyan zajlik a magyar szexmunkások élete Zürichben. A Kútban viszont még a magyar határt sem sikerül elhagyni, mert lerobban a kisbusz egy határmenti benzinkútnál, úgyhogy a lányoknak itt kell kibekkelnie pár napot. “Szeretnénk egy A nyomozóhoz hasonló filmet létrehozni abban az értelemben, hogy egyszerre legyen szerzői-  és közönségfilm. Megpróbáltunk egy olyan történetet elmesélni, és egy olyan stílusban tálalni, amiben ott vannak a kemény sorsok, de egy olyan atmoszférában, amin azért lehet szórakozni is: nevetni és izgulni is egyaránt, és reméljük ettől nagyon sokféle néző szeretheti majd ezt a filmet.”

A Kút végig ezen az egyetlen helyen játszódik, egy elhagyatott benzinkúton, amit látszólag egyszerű lett volna megtalálni a nagy magyar pusztában, de hamar kiderült, hogy kis ország vagyunk mi ehhez, ugyanis nincs ilyen helyszínünk. Csákváron viszont volt valaha egy szovjet reptér, amit elbontottak ugyan, és már rég teheneket (illetve egy figyelmeztető tábla szerint egy darab veszélyes bikát) legeltetnek a helyén, de a kifutó egykori betoncsíkja tökéletesen alkalmas arra, hogy felhúzzanak mellé egy lepukkant benzinkutat, ahol a madár se jár. A film látványtervezője Pater Sparrow, azaz Verebes Zoltán, aki a főleg látványosságokkal bíró 1 című filmet is rendezte, és most is elég jól összerakta a benzinkutat, a kis házat és a hozzá tartozó garázst, és megteremtette ezzel a magyar Route 66-et. 

A film átlagosnak mondható költségvetésből készül, összesen 450 millió forintot költenek rá, ebből 327 milliót a Filmalap áll, ebből 34 nap alatt le is forgatják. Az egyetlen helyszín jelentősen megkönnyíti a munkát, elég tempósan tudnak haladni, amikor mi kint voltunk, maximum kétszer vettek fel egy jelenetet, pedig még lövöldözés is volt. így biztonsági okokból csak a legszükségesebb stáb lehetett bent a szettben, mindenki más a monitoron követte, ahogyan László Zsolt fegyvert ránt. 

A benzinkúton él ugyanis Kovács Zsolt, a benzinkutas, akit egyszercsak meglátogat a harminc éve nem látott fia, Jankovics Péter. Kovács Zsoltot mostanában leginkább a VAN valami apukájaként lehet ismerni, Jankovics Péternek pedig ez lesz majd az első nagyobb szerepe. Pont ezen a napon gurul be egy lerobbant kisbusz a benzinkútra, ami történetesen a Svájcba tartó szexmunkásokat szállítja. A film pedig annak három nap történetét meséli el, amit ezek a szereplők egymással eltöltenek. 

Az biztos, hogy Gigorra nagy hatással volt a Terápia, aminek első és második évadában is írt és rendezett, és a most készülő harmadikban is részt vesz, így bátrabban veti bele magát egy ilyen zártabb szerkezetű, egyhelyszínen játszódó, színészközpontú filmbe.

Gigor a Terápiát nagyon fontos iskolának tartja a saját életében, főleg abban, ahogy a történetre és a történetmesélésre gondol azóta is. „Ebben a filmben minden szereplőnek van egy sztorija, amit a saját definiciójának gondol, úgyhogy erről is szól a film, hogy az életünket tekinthetjük-e narratívának.”

A négy szexmunkás négy teljesen különböző sztorit hoz be a filmbe, a vezetőjük egy okos és nagyon távoli szerb lány, akit a horvát Irma Milovic alakít. Zágrábban született, majd Belgrádban tanult, korábban sorozatokban és reklámokban szerepelt, ez az első külföldi munkája. A forgatáson a stábbal és a rendezővel angolul kommunikál, de minden átmenet nélkül tud magyarra váltani, és vicces akcentussal darálja a mondatait:“Gondolom amikor megütött a kocsi, akkor megmozdult a gerinced hirtelen. Ebből bármi lehet, nem is kell, hogy eltörik.” 

A roma Hajnit Trokán Nóra alakítja, akinek eddig a köztévés Kossuthkifli Estillája volt a legnagyobb szerepe.

„Ő a legszélsőségesebb lány, akit valaha játszottam. Nagyon gátlástalan, mindenről van véleménye, és mindenkit elküld a fenébe. Színészként azért izgalmas, mert a lazaságot és a magabiztosságot nem lehet eljátszani, muszáj nekem is teljesen elengedni magamat.” Hajni humora az egyik olyan szál, ami lazít egy kicsit a történeten, ami először furcsának hangzik egy szexmunkásokról szóló film esetében. „Sokan kérdezik tőlem, hogy milyen érzés prostituáltat játszani, de ennek ebben a filmben egyáltalán nincs szerepe, ezek a lányok csak mennek dolgozni, ez a munkájuk, és kész.” 

Pokorny Lia egy olyan egyedülálló anyát alakít, aki titokban szexmunkásként tartja el a gyerekét. „Nyilván nem jókedvében csinálja ezt a munkát, ez meglátszik a lelkén és az arcán is. Már lemondott a saját életéről, az ő funkciója annyi, hogy egy kisgyerek életét fenntartsa. Csak a kétségbeesés hajtja, hogy hazavigye a pénzt.” Pokorny még a színházas időszakból ismeri Gigort: a Centrál Színházban dolgoztak együtt a Leenane szépén, és emlékei szerint katartikus volt a találkozásuk. „Az sem egy habkönnyű vígjáték, mégis sikerült a felszínen megtartani az íróniát, hogy végig lehetett nevetni az egészen. Most is sokat nevettem a forgatókönyvön olvasás közben.”

Kurta Niké és Gigor Attila a Terápiából ismerik egymást: Gigor rendezte azokat a részeket, amikor a magát kezdetben szexmániásnak kiadó rákos lány meséli a történetét. Ő lett a Kút női főszereplője: egy koszos menyasszonyi ruhában nyomja a végig a forgatást, ami alatt azért átsejlett a szivárványszínű tangabugyija, a színes körömlakk pedig minden körmén le van pattogva.

Az biztos, hogy nem ebben a szerelésben vágott neki a svájci utazásnak, és elég sok minden van már túl, mert rettenetes mocskos rajta a fehér ruha, az arcáról nem is beszélve. “Ő a friss hús a lányok között, aki most menne először dolgozni. Eléggé kitalálta fejben, hogy szerinte egy prostituált miként viselkedik, és erre jól rá is játszik. Az egész lány azt üzeni: Gyere ide, ha mersz!” Erre nem is kellett sokat készülni, hiszen kamaszkorából mindenki fel tudja hozni ezt a lázadást, amit ebben a filmben el kell játszani, de Kurta Niké megnézte a K1 és K2 filmeket is a felkészüléshez. 

„Ez a film nem a prostitúcióról szól, csak prostituáltak a szereplői, ezt a kérdést ebben a filmben nem tudjuk feldolgozni” – teszi hozzá a rendező. „Férfiakról és nőkről mesélek ebben a filmben, akik nagyon vetíteni akarnak, és megfelelni annak az ideálnak, ami az újságokban megjelenik, miközben ez eléggé ellentmond annak, ami a világban körülöttük létezik, éppen ezért tartottam fontosnak azt is, hogy legyen a filmben egy mozgássérült szereplő is. Nagyon tetszett A texasi láncfűrészes gyilkosban az a szerkezet, hogy a szép fiatalok összetalálkoznak a valósággal. Csinálhatunk úgy, hogy mintha nem létezne a világnak ez a része, de attól még létezik.”

A lányok valódi főnöke László Zsolt, aki a film zárlatában egy komoly testőrgárdával érkezik meg: az egyikük az a Tóth Gyula kaszkadőr, aki a Trónok harcában és a Star Warsban is bukfencezett már, egy másik embere pedig Horváth Csaba koreográfus, aki nem csak színészként közreműködik a Kútban, hanem ő dolgozta ki azt a koreográfiát is, aminek a mentén Tzafetaas Roland, a mozgássérült figura járkál a benzinkúton.

„Két bottal jár, és a beszédét is nagyon nehezen lehet érteni” – foglalja össze a figurát Tzafetaas. „Sok videót néztünk, hogyan építhető fel ilyen beszéd úgy, hogy még érthető maradjon. Az egyik barátom mozgássérült, és leginkább a mimikáját igyekeztem ellesni, és mostanában az utcán is többször leszek figyelmes azokra, akik bottal járnak, figyelem őket, hogy ne legyen hiteltelen a dolog.  De nem szeretném, ha a filmben az én szerepem viccesen vagy sajnálatra méltóan jelenne meg, ez a karakter sokkal jobb és izgalmasabb.”

Tzafetaas Roland volt egyébként a csellózó rohamosztagos a Rossz helyen szálltunk le című húszperces kisfilmben, amivel Gigor diplomázott a Filmművészeti Egyetem rendező szakán ezelőtt tíz évvel. (Ha még nem látta, gyorsan pótolja be az Indafilmen!)

„Tíz év alatt sokkkal tapasztaltabb lett, pontosan tudja, hogy mit akar, nincsenek benne kérdések a saját munkájával kapcsolatban, csak válaszai vannak. De ez régen is így volt, csak akkor egy pályakezdő rendezővel dolgoztam, most meg egy profival. A Rossz helyennél, bár mindig tagadta, de azért elég egyértelmű volt, hogy valójában őt magát kellett eljátszanom, de most egyetlen karakterben sem érzem azt, hogy saját magát és a problémáit rejtette volna el.” A Kút műfaját érzelmes-romantikus, fordulatos westernként határozták meg nekünk a forgatáson, úgyhogy már nagyon várjuk azt a bemutatót 2016-ban.



  • Hírek
  • Bankszámla