Tom Cruise nem veszi el a CGI-effektesek munkáját

missionimpossible5
2015.08.15. 19:23
Hallotta már, hogy manapság nem létezik olyan dollármilliókat termelő blockbuster, amin ne dolgoztak volna magyarok? Hát persze, hiszen pont egy hete írtuk meg: magyar kéz is dolgozott a kádban ugráló Hangyaember jelenetein. Természetesen a most mozikba kerülő Mission: Impossible 5 stáblistáján is akad magyar: a 33 éves Király Kristóf, aki a reklámiparból csöppent a hollywoodi filmek világába, és évek óta olyan blockbustereken dolgozik enviroment technical directorként, mint a Thor 2, A galaxis őrzői és a Demóna. A Mission: Impossible kulisszatitkai mellett most arról is kifaggattuk őt, miért igazolt át a londoni Moving Pictures Company-től a szintén Londonban működő Double Negative effektműhelyhez.

Melyik jeleneteken dolgoztál a Mission Impossible 5-ben?

Elsőként azon, ahol Benji és Ethan végigbucskáznak a marokkói erőd előtti lépcsőkön egy M3-asnak látszó, valójában egy erre a célra átalakított széria 3-as BMW-vel. Az erőd lépcsőit biztonsági okokból kiöntötték betonból rámpa formájúra, hogy ne verje szét teljesen az autót, illetve a motoros kaszkadőrök is egy kicsit nagyobb biztonságban legyenek. Ráadásul a lépcsőn építették ki a kamerasíneket is, úgyhogy végül az egész lépcsőt ki kellett cserélni digitálisan, így visszaállítva az eredeti állapotot. Ugyanitt az erőd falát is kiegészítettem, illetve a filmes stábot is el kellett távolítani, a bámészkodó tömeggel együtt.

Király Kristóf filmográfiája

  • A dzsungel könyve (2016)  - enviroment technical director
  • Spectre (2015) - enviroment technical director
  • Mentőexpedíció (2015) - enviroment technical director
  • Mission: Impossible - Titkos nemzet (2015) - enviroment technical director
  • A galaxis őrzői (2014) - enviroment technical director
  • Demóna (2014) - enviroment technical director
  • 300: A birodalom hajnala (2013) - etd
  • 47 ronin (2013) - etd
  • Thor: Sötét világ (2013) - etd
  • Chucky átka (2013) - digital matte painter
  • Újabb sorsdöntő nyár (2011) - digital matte painter
  • Halálfutam 2. (2010) - digital matte painter
  • Svik (2009) - digital matte painter

Melyik feladatot élvezted a legjobban?

A kedvencem a parkolós jelenet volt, ahová hőseink egy vaskaput átszakítva, egy hatalmas ugratás után, az autó tetején csúszva érkeznek meg. Itt az eredeti forgatott anyaghoz képest annyi technikai változtatást kértek, hogy végül úgy döntöttünk, újra építjük az egész környezetet, annak érdekében, hogy a kamera bárhol szabadon mozoghasson. Ezt végül teljesen rám bízták, úgyhogy amit látsz – az aszfalttól kezdve, a lámpaoszlopokon és a pálmafákon át, a bokrokon keresztül, a háttérben álló épületekig –, az mind az én művem.

Ezen kívül dolgoztam a motoros üldözés több snittjén, az A400-as repülőgép belsején, illetve a washingtoni helikopter leszállóhely kiegészítésén is.

Láttad a korábbi részeket is? Mennyiben jobb vagy más szerinted a mostani?

Mindegyiket láttam és nagyon szeretem az összeset. Remélem, a mostani méltó folytatása lesz az előzőeknek.

Ezek szerint még nem láttad?

Sajnos még nem, pedig többször is lett volna rá lehetőségem. A rendező még a félkész próbavágat vetítésére is meghívott minket, ami egyáltalán nem szokás filmes körökben. De azt mondta, azért teszi ezt, mert nekünk köszönheti, hogy ilyen különleges lett a film. Én azonban ellenálltam a kísértésnek, mert pontosan ugyanazt a verziót szerettem volna látni, amit a mozinézők. Eddig egyébként egytől egyig pozitív kritikákat hallottam, úgyhogy már alig várom, hogy láthassam a hétvégén.

Tom Cruise híres arról, hogy saját maga vállalja az akciójeleneteit, és az üldözések is azért olyan látványosak a Mission: Impossible-ben, mert a kaszkadőrök tényleg megcsinálták őket. VFX-esként nem haragszol rájuk, amiért így alig hagynak nektek munkát?

Épp ellenkezőleg, szerintem a jó VFX záloga az, hogy minél több forgatott effektet és díszletet vegyenek fel, amit aztán össze lehet gyúrni a digitális effektekkel. A forgatott anyag a legjobb referencia, anélkül túl sok a szabadság és könnyen elmehet a látvány olyan irányba, ami nem hiteles. Azt gondolom, a mostani Mission: Impossible ékes példája, hogy hogyan kell ezt jól csinálni. Itt amit csak lehetett, a helyszínen vettek fel, így nem volt kérdés, hogy amit mi hozzáadunk, hogy nézzen ki. De attól nem kell tartani, hogy nem hagynak nekünk munkát, ugyanis az ilyen nagyszabású produkciókon szinte nincs olyan képkocka, amihez nem kell hozzá nyúlni utólag. A lényeg az, amit hozzá adunk, az hihető legyen.

Ebben a filmben nagyjából 1200 olyan snitt van, ahol digitális effektek szerepelnek. Ha ebből a nézőnek csak egy-kettő tűnik fel, az szerintem elég jó arány. Az sokkal jobban zavar, amikor a különböző önjelölt szakértők az interneten azt próbálják bizonygatni, hogy a CG tönkreteszi a filmeket. A rosszul kivitelezett CG és a semmitmondó, bugyuta sztori az, ami tönkre teszi a filmeket. CG-re szükség van. Anélkül köteleken ugráló kaszkadőröket, üres laptop és telefon képernyőket, félkész autókat, és rengeteg zöld hátteret látnának a nézők, aminek nem hiszem, hogy örülnének.

Mennyi időt dolgoztál a filmen, és milyen beosztásban?

Összesen négy hónapot, mint environment technical director.

Király Kristóf, A galaxis őrzői-pólóban
Király Kristóf, A galaxis őrzői-pólóban

Ez mit is jelent pontosan?

Digital matte painternek vagy digimatte artistnak hívjuk azt, aki összeállít egy fotórealisztikus állóképet, azaz matte paintet különféle elemek, mint például 3D renderek, forgatáson készült referencia fotók, saját képkollekció és digitális festés felhasználásával. Az ő feladata lehet egy félig megépített forgatási díszlet kiegészítése, valódi helyszínek átalakítása, 3D renderek feljavítása, vagy akár egy teljesen fiktív háttér elkészítése nulláról. A matte painter munkája szinte teljes egészében a Photoshop használatára korlátozódik. 

Az environment technical director valahol szintén matte painter, de ő már a technikai feladatokat is ellátja. Az ő felelőssége, hogy a digitális hátterek minősége és kinézete, megegyezzen a forgatott anyaggal. Ehhez mindenféle szoftvert és technikát használnia kell a feladattól függően. Többek között tudnia kell modellezni, textúrázni, projektálni, világítani, renderelni, és kompozitálni is, illetve szorosan együtt kell működnie a supervisorokkal és a csapat többi tagjával. Az environment t.d. tulajdonképpen egy olyan generalist, aki a hátterekre koncentrál. Előfordul, hogy egy jeleneten egy matte painter és egy enviroment t.d. együtt dolgozik, egymás munkáját kiegészítve. De a tendencia az, hogy az utóbbi meg tud mindent oldani egyedül is.

Mi volt a Mission Impossible 5-ben a legnehezebb, legizzasztóbb feladatod, amire még évek múlva is emlékezni fogsz?

Szerencsére nem volt semmi izzasztó a feladatokban, mert nagyon flottul lett szervezve a munka és mielőtt elkezdtem dolgozni a filmen, volt időm átnézni a különböző belsős szoftverek dokumentációit, így nem értek váratlan meglepetések. Még az utolsó hetekben sem volt túlórázás, vagy hétvégézés. Magam is meglepődtem ezen, és talán pont emiatt fogok szívesen visszaemlékezni rá évek múlva is. No meg persze azért is, mert ez volt az első Double Negative-projektem.

Hol dolgoztál előtte?

33 éves vagyok, 8 éve koptatom a wacom ceruzát a filmes, reklámos vizuális effektes iparban. 2007-ben kerültem be a GYÁR Utómunka csapatába, ahol szinte kizárólag reklámokon dolgoztunk, ami nagyon változatos és pörgős melót jelentett, rövid határidőkkel, cserébe elég sok kreatív szabadsággal. A reklámok mellett néha sikerült megnyernünk egy-egy nagyjátékfilm utómunkáját, így ebbe is belekóstolhattam. Nagyon vidám, összeszokott csapat volt, szívesen gondolok vissza erre az időszakra.

De mindig is a legfőbb vágyaim között volt, hogy hollywoodi filmeken dolgozzam, valamelyik neves utómunka cégnél, így többször is eljátszottam a gondolattal, hogy kipróbáljam magam külföldön. 2013 áprilisában nekivágtam az ismeretlennek egy kilenc hétre szóló MPC-s szerződéssel és azóta is Londonban vagyok. Idén márciusban átcsábítottak a Double Negative-hoz, ahol az első projektem a Mission: Impossible 5 volt.

Melyik volt az a filmélményed, ami után eldöntötted, hogy te is ilyen látványos jeleneteket akarsz rajzolni?

Fiatalon a legnagyobb hatással talán az ILM és a Pixar munkái voltak rám. Nevezetesen a Star Wars, a Jurassic Park, a Terminator 2, illetve a Toy Story, mint az első egészestés animációs film. Később pedig a Mátrix, a Final Fantasy, az Avatar, illetve A sötét lovag-trilógia. Ezeket a mai napig képes vagyok kockáról kockára léptetve elemezni.

Milyen iskolát végeztél ehhez? Vagy autodidakta módon érted el mindezt?

Kecskeméten, a Kandó Kálmán szakközépiskola művészeti szakán tanultam alkalmazott grafikát, de a digitális képalkotást, photoshopot, illetve a 3D szoftvereket teljesen autodidakta módon tanultam. Akkoriban még nem volt youtube, és a magyar nyelvű szakanyagból sem volt dúskálás. Emlékszem, hogy a első Lightwave könyvemet úgy vettem meg, hogy még számítógépem sem volt.

Manapság már sokkal könnyebb dolga van annak, aki ezt szeretné tanulni, a youtube-on hemzsegnek az olyan csatornák, ahonnan gyakorlatilag mindent meg lehet tanulni egy adott szoftverről, csak idő és a szorgalom kérdése, hogy ki, milyen szintre jut el. Egyébként pont ezt szeretem ebben a szakmában a legjobban, hogy folyamatosan lehet, és kell is új dolgokat tanulni, mert ez frissen tartja az embert. 

De miért mentél át végül a Double Negative-hoz a VFX-iparban szintén nagyágyúnak számító, szintén londoni Moving Picture Company-tól? Jobb a fizetés? Jobb a menza?

Számomra mindig is a Double Negative volt a favorit. A Cristopher Nolan-féle Batman-trilógia óta az volt a vágyam, hogy bekerüljek ide. Az MPC-ben két év alatt összegyűlt elegendő anyag egy látványos demo reelre, amit elküldtem a Dneg-nek, és ők komoly érdeklődést mutattak. 

Miken dolgoztál korábban az MPC-nél?

Ultoljára a Ridley Scott-féle Mentőakción dolgoztam, ahol a jordániai tájat kellett marsi tájjá alakítani. Előtte a 2016-ban mozikba kerülő A dzsungel könyvén szorgoskodtam, itt leginkább digitális szobrászkodás és textúrázás volt a feladatom, különféle sziklákat, köveket kellett előállítanom referenciafotók alapján. Dolgoztam továbbá a Demóna, a 300: A birodalom hajnala és a 47 ronin digitális díszletein is. Emellett A galaxis őrzőiben az esős Morag bolygó hátterein dolgoztam, illetve a film végén, a nagy romboló becsapódása utáni romos helyszínen, ahol a hősök végül legyőzik a gonoszt. De voltak önálló snittek az űrben és a felhők felett is.

Az mi alapján dől el, hogy ki melyik nagy film stábjába kerül? Van egy fix beosztás, vagy azért lehet választani, hogy mondjuk a Bosszúállók 2-t akarom az Éhezők viadala 3 helyett?

Ebbe sajnos nincs beleszólásunk, senki sem tudja, melyik projektre kerül. Eddig úgy tűnik az én random-generátorom jól működik, mert a Mission: Impossible utáni második filmem a Spectre lett, nincs okom panaszra. Ez nagy megtiszteltetés, hiszen a James Bond a másik kedvenc kémszériám. 

Hányan vagytok jelenleg a Double Negative-nál? Mennyi ebből a magyar?

Ez egy globális cég, ami több irodával is rendelkezik a világban. Ha jól tudom, összesen 1500 körül vagyunk, ebből a londoni főhadiszálláson valamivel kevesebb, mint 900 fő dolgozik, ebből ketten vagyunk magyarok, Menyhei Szabolcs kollégámmal.

Mit tanácsolsz a fiatal, de ambiciózus magyar VFX-eseknek? Kopogtassanak be a demójukkal ők is olyan nagyágyúkhoz, mint az ILM, a Weta vagy a Double Negative?

Ha valakinek az minden vágya, hogy hollywood-i filmeken dolgozzon, akkor mindenképpen tanuljon angolul, bújja a szakmai fórumokat és igyekezzen minél többet megtudni a filmkészítés fortélyairól. Egy hazai reklámos cégnél nagyon sokat lehet tanulni és fejlődni, mert a rövid határidők miatt muszáj jó problémamegoldónak lenni. Mindezek mellett egy saját, egy-két perces rövidfilm elkészítésével is meg lehet próbálkozni, akár egyedül, akár csapatban.

Ha pedig végre összegyűlik egy percre való, szépen kivitelezett demó anyag, akkor nyugodtan el lehet kezdeni küldözgetni a kinti cégeknek, előtte persze nem árt egy ott dolgozó artist véleményét kikérni. Érdemes azt is kipuhatolni, hogy hol milyen szoftvert használnak, de egy erős Nuke-Maya-Photoshop-kombóval nem nagyon lehet mellé lőni. Persze nem csak a technikai tudás számít, fontos, hogy jó szeme, jó arányérzéke is legyen hozzá. De ez a demo reelből úgyis kiderül.

Mennyi időd jut a munka mellett filmeket nézni, videojátékokkal játszani? Meg szoktad nézni, mit tud a konkurencia?

Igyekszem lépést tartani az új filmekkel, és amikor csak időm engedi megnézni egyet, de gyakran a kötelező klasszikusok bepótlása is éppen elég feladat. A Szárnyas fejvadászt például szégyen szemre csak idén láttam először. Videojátékokra pedig ma már sokkal ritkábban jut időm, bár egy jó kis GTA 5-ös száguldozásra bármikor kapható vagyok.

Milyen blockbutereket fogsz idén megnézni a moziban a Mission Impossible 5-ön és az új Bond-filmen túl?

Izgatottan várom a Star Wars hetedik részét, és a Mentőakciót is. Addig is, remélem elcsípem még a moziban a Hangyát és az Agymanókat.

Van-e más olyan kedvenc franchise-od, aminek szívesen dolgoznál a folytatásán? Alien 5? Indy 5?

Nem is annyira a franchise-hoz, mint inkább rendezőkhöz kötném a kérdést. Egy jó Christopher Nolan-, David Fincher-, vagy James Cameron-filmen nagyon szívesen dolgoznék. De ha mindenképpen franchise-t kell választani, akkor az legyen a Star Wars vagy az Avatar.

Magyarok a hollywoodi blockbusterekben

Ma már tényleg ott tartunk, hogy nincs olyan dollármilliókat termelő blockbuster, amiben ne lenne benne a magyarok keze munkája. A hazai mozirajongók ráadásul nemcsak az interjúnkban megszólaló ra lehetnek büszkék. Íme néhány magyar VFX-mágus, akik évek óda sikert sikerre halmozva dolgoznak a kasszarobbantó nyári sikerfimeken: 

  • Eszenyi Péter a londoni Territory Studionál dolgozik: itt készült A galaxis őrzőihez, és a Bosszúállók 2-höz a tévéken, kijelzőkön és monitorokon futó látvány.
  • Menyhei Szabolcs a Macskafogó 2 háttérfestőjeként kezdte a karrierjét, ma pedig már olyan filmeken dolgozik a Double Negative-nál, mint a Thor 2 vagy A Hangya.
  • Török Attila nemrég ment át a Double Negative-tól a londoni Industrial Light & Magichez, hogy Az éhezők viada után olyan filmeken dolgozhasson, mint a Bosszúállók 2 és a Star Wars 7.
  • Kiss Balázs 2002-ben még a Hídember logóanimációit bütykölte, a Weta Digitalnál olyan sikerfilmek CGI-jelenetein dolgozott, mint a King Kong, a Prometheus, az Avatar, A hobbit-trilógia és A majmok bolygója: Forradalom.
  • Keresztes Dániel pedig a Pannónia rajzfilmstúdióból küzdötte fel magát a Weta stúdióig, ahol A hobbit-trilógia mellett szintén A majmok bolygója: Forradalmon dolgozott.