Szajha leszek, becsábítom az embereket a moziba

1946-1956 A gyerekévek

Spielberg 1946-ban (ő sokáig 47-et terjesztett) született Cincinnatiben, gyerekkorát az arizonai Phoenixben töltötte. Apai nagyszülei ukrán zsidók, akik az 1900-as években vándoroltak be Amerikába. Gyerekkora a filmek és a képregények bűvöletében telt egy teljesen átlagos középosztálybeli családban, apja elektromérnök, anyja zongoraművész volt. Csak annyiban lógtak ki a sorból, hogy ortodox zsidók voltak, amit Spielberg 8-9 éves kora körül kicsit kellemetlennek érzett. Később azt mondta, hogy sosem szégyellte a zsidóságát, de ebben az időszakban zavarta, hogy ők mások, mint a többiek. A középiskolában néhányszor meg is verték emiatt, részben erre vezeti vissza kívülállóságot, magányt, amit ekkoriban érzett, és ami majd az E.T.-ben köszön vissza.

1956-1966 Tevékeny kamaszkor

Életének abban az évtizedében, amikor a legtöbben a bulizással, a csajozással, pasizással, meg önmaguk keresésével vannak elfoglalva, Spielberg már a karrierjét építette. Nemcsak álmodozott arról, hogy filmrendező lesz, hanem filmeket rendezett 13 éves kora óta. A szüleitől kapott egy Super 8-as kamerát, és ezzel készített rövidfilmeket. Az egyik legjobban sikerült az Escape to Nowhere (1961) lett, amiben már akkor megmutatta, hogy mire lesz képes később. A második világháborús sztorit a barátaival forgatta, akik persze nem voltak elegen ahhoz, hogy egy egész hadsereg látszatát keltsék. Ezért kitalálta, hogy meneteljenek körbe a kamera körül, hogy úgy tűnjön, sokan vannak.

1966-1976 A húszas évek: 8 millióból 470

A Spielberg család Los Angelesbe költözött, a szülők elváltak, őt pedig nem vették fel a USC filmszakára, ezért angol szakon kezdett tanulni. De ami ennél sokkal fontosabb volt, hogy a korábbi tapasztalatok birtokában 22 évesen készített egy 25 perces rövidfilmet, az Amblint két fiatal stopposról. Később elég önkritikusan egy kólareklámhoz hasonlította a párbeszédek nélküli filmet, de akkor is ez indította el a pályán. Erre a filmre figyelt fel ugyanis a Universal stúdió tévés osztályának egyik vezetője, és emiatt kapott itt állást Spielberg, aki azzal a lendülettel ott is hagyta az egyetemet.

Persze van ennek a történetnek egy másik, sokkal viccesebb, bár valószínűleg hamis verziója is. Eszerint Spielberg naponta belógott a Universal Pictures irodáiba öltönyben, mintha ott dolgozna. Mivel gyakran látták, senki nem kérdezte meg, hogy mégis mit keres ott, és egy napon kapott is végre egy valódi, asszisztensi feladatot. Akárhogy is volt, Spielberg 24 évesen már tévésorozatokat rendezett (még Columbo-epizódot is), még ha ez akkor nem is volt olyan menő dolog, mint manapság. Első filmje, a Párbaj is tévéfilmnek indult, aztán a moziban aratott vele hatalmas sikereket. Az ötletet állítólag egy Playboy-novella adta a kisembert üldöző, ördögi kamionról. A filmet imádták a különböző fesztiválokon, Spielbergnek pedig nem kellett többet tévésorozatokat rendeznie.

Nem volt egyedül ebben az időben: Francis Ford Coppola, Martin Scorsese, Brian De Palma, George Lucas és John Milius is ekkor kezdett rendezni, ők lettek az új Hollywood, akik radikálisan megváltoztatták a mozit. Mind bizonyítani akartak, és sikerült is nekik, Spielbergnek például azzal, hogy 29 évesen elkészítette A cápát. 9 millió dollárból készült, és csak az első hétvégén nyolcmillió dollárt hozott, majd összesen 470 milliót. Ezzel megszületett a blockbuster, a sok pénzből készülő, és még többet termelő, széles közönségnek szóló tömegfilm. A stúdiók elkezdtek egyre inkább a nagy szuperprodukcókra koncentrálni, és hogy mindez hova vezetett, ehhez elég ma bemenni egy moziba.

1976-1986 A harmincas évek: Indiana Jones, E.T. és az Oscar-fiaskó

Azt akarom, hogy az emberek szeressék a filmjeimet, és szajha leszek, hogy becsábítsam őket a mozikba

- amellett, hogy Spielberg a kezdetektől szorgosan építette a saját legendáját ("a csodagyerek", "az örök gyerek filmes"), mindig elég önkritikus volt magával. A hamincas éveiben népszerű filmeket akart csinálni, kalandfilmeket, családi mozikat, amik nem riasztanak el senkit. (A haverjai meg közben az Apokalipszis moston vagy a Taxisofőrön dolgoztak.)

Így készült el Zsigmond Vilmos operatőrrel (aki Oscart kapott a filmért, amit elfelejtett megköszönni Spielbergnek) a Harmadik típusú találkozások című sci-fi, aztán Az elveszett frigyláda fosztogatói, az első Indiana Jones-film. A legenda szerint Spielberg James Bond-filmet akart forgatni, de akkoriban erre még kizárólag brit rendezőket kértek fel. Ezért aztán George Lucassal kitalált magának egy saját kalandort. Mégpedig homokvárépítés közben, amikor a Harmadik típusú találkozások és a Star Wars bevételi adatait várták Hawaii szigetén 1977-ben.

Egy év múlva jött az E.T., aminek ötlete akkor született meg, amikor a frigyládát forgatták a Szaharában. Spielberg állítólag elmesélte magányos gyerekkorát Harrison Ford menyasszonyának, a forgatókönyvíró Melissa Mathisonnak, aki ennek alapján megírta a kisfiú történetét, aki összebarátkozik az űrlénnyel. A kevésbé mesés verzió szerint a film eredetileg horror lett volna, aztán inkább családi mozit fabrikáltak belőle. 84-ben elkészült a frigyláda folytatása, aztán 85-ben a Bíborszín és vele Spielberg addigi legkeserűbb csalódása. Közel negyvenévesen végre készített egy komoly drámát, amit 11 Oscarra jelöltek, amiből egyet sem kapott meg.

Ebben az évtizedben, 38 évesen, 1985-ben nősült meg (Amy Irving színésznőt vette el), hogy aztán négy évi házasság után el is váljanak. Ez volt Hollywood egyik legdrágább válása, Irving 100 millió dollárral távozott.

1986-1996 A negyvenes évek: a Schindler listája és a Jurassic Park

1987-ben újra próbálkozott egy drámával, de A nap birodalma sem váltotta be a reményeit (6 jelölés, 0 Oscar), így aztán csinált egy újabb Indiana Jones folytatást (Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag), elkészítette karrierje egyik legrosszabb filmjét (Hook), hogy aztán 1993-ban akkorát gurítson, amekkorát azóta sem sikerült senkinek. Egy év alatt leforgatta a Schindler listáját és a Jurassic Parkot. Utóbbi minden idők legjövedelmezőbb filmje lett egészen James Cameron Titanicjáig. A Schindler pedig elhozta végre az Oscart (legjobb film, operatőr, vágás, forgatókönyv, díszlet és zene), míg a Jurassic Park nyert néhány technikai kategóriában.

Természetesen a Schindlerről is több történet kering, az egyik szerint a forgatókönyvet eredetileg Martin Scorsese-nek szánták, de Spielbergnek sikerült elcserélnie vele A rettegés fokáért. A másik, valószínűbb verzió szerint az író, Thomas Keneally régóta zaklatta a rendezőt, hogy készítsen filmet Schindler bárkája című, 1982-es könyvéből. Polanski, Sydney Pollack és Scorsese nem akarta elvállalni, végül Spielberg összeszedte a bátorságát, és megcsinálta. Hogy a film az egyik legjobb és legfontosabb, ami a holokausztról készült, vagy a holokauszt valódi borzalmát elhazudó giccs, a mai napig vita tárgya. A bevételek rá eső részéből Spielberg létrehozta a Survivors of the Shoah Visual History Foundationt, ami világszerte videóinterjúkat készít a túlélõkkel, hogy senki se kérdőjelezhesse meg soha a népirtás tényét.

Ötvenéves kora előtt tett még két fontos lépést: társaival stúdiót alapított (DreamWorks), és újra nősült, elvette Kate Capshaw színésznőt, hét gyereket neveltek fel.

1996-2006 Az ötvenes évek: Munka, munka, munka

Spielberg stúdiófőnökként és családapaként, Oscarral a zsebében sem vett vissza a tempóból. Annyi változott csak, hogy a kalandfilmeket és a sci-fiket, nagy történelmi tablókkal kezdte váltogatni. A Jurassic Park folytatása után jött az Amistad, majd a Ryan közlegény megmentése. Utóbbival bebizonyította, hogy ötven felett is képes olyan filmet, pontosabban jelenetet (a normandiai partraszállás) rendezni, ami megváltoztatja, ahogy a filmen a háborút ábrázolják. (Öt újabb Oscar.)

2000-ben egy rutinvizsgálat során rákos daganatot találtak az egyik veséjében, amit gyorsan eltávolítottak. A betegség után Spielberg nemhogy nem vett vissza, de megkétszerezte addigi munkatempóját. A folyamatos produceri munka mellett négy év alatt hat filmet rendezett: A.I. Mesterséges értelem, Különvélemény, Kapj el, ha tudsz, Terminál, Világok harca, München. Utóbbi Magyarországon forgott, és nyilván véletlen, de eddig szerencsét hozott a magyar stábtagoknak. Nemes Jeles László már Oscar-díjas, Deák Kristóf rövidfilmje pedig a szűkített tízes listán várja, hogy bejut-e a legjobb öt közé.

2006-2016 A hatvanas évek: Előre a következő adagért

Erre az évtizedre már kevesebb (és még kevesebb igazán jó) film jutott. Az Indiana Jones és a kristálykoponya királyságáért igazán kár volt még egy folytatást csinálni, de a Tintin kaladjai és a Hadak útján sem tartozik az emlékezetes Spielberg-filmek közé. A 2012-es Lincolnért Oscart kapott Daniel Day-Lewis, ahogy a 2015-ös Kémek hídjáért Mark Rylance. Ez pedig azért nagy szó, mert Spielbergről sokáig azt tartották, hogy nem érdeklik a színészek, nem tud igazán emlékezetes alakítást kihozni belőlük. Legutóbbi filmje, A barátságos óriás karrierje egyik legnagyobb anyagi bukása lett, de a filmezéstől nem vette el a kedvét. Az ugyanis neki olyan, mint a heroin, muszáj mindig megkapnia a következő adagját.