Az utolsó felfedezőre nem lehet haragudni

Kritika a Tad, az utolsó felfedező című animációs filmről

MV5BYjdiZTRkODMtNmNjNy00NzRmLWFlNTktOTg1ZDdlNThkZTAwL2ltYWdlL2lt
2018.01.21. 08:11

Tad Jones Indiana Jones spanyol megfelelője, aki csak pont annyira emlékeztet Lucas és Spielberg figurájára, hogy az esetleges jogi következmények elkerülhetők legyenek. Mindenesetre egy elég népszerű hős, akiről már a második film készül, ebben Mídász király kincse és hatalma után nyomoz, szerelmével Sara Lavroff-fal, annak asszisztensével, illetve még egy kutyával, egy papagájjal és egy múmiával. Egy meglehetősen felejthető gonoszt próbálnak megakadályozni abban, hogy megszerezze Mídász nyakláncát, és vele annak képességeit. 

A Tad, az utolsó felfedező legnagyobb erénye a ritmusa: nem vállalja túl magát a történet, és a végéig képes megőrizni a tempót, ami magával rántja a gyerekeket. Minden egyszerűen követhető, világosak a viszonyok, és többnyire sikerül megtalálni az egyensúlyt a poénok, a vicces helyzetek és a történetet előrelendítő párbeszédek között. Emiatt pedig könnyű elszórakozni rajta, anélkül, hogy állandóan az óránkra nézegetnénk. 

A konfliktus abból lesz, hogy Tad szerelme, Sara, egy hatalmas bejelentést tesz Mídász királlyal kapcsolatban, ami a rosszfiúk érdeklődését is felkelti, így elrabolják élete addigi legfontosabb estéjéről és Tadnek, meg a barátainak kell a nyomába erednie. 

Ennyit ér

IMdb: 6.4/10

 Index.hu: 6/10

Mídász miatt a sorozat foglalkozik némi mitológiával, a tanulságokat maximálisan a közönség szájába rágja, többször kimondja annak érdekében, hogy mindenki számára egyértelmű legyen az üzenet. Ebben a tekintetben a Tad, az utolsó felfedező nem tud több lenni annál, hogy 12 éveseknek szóló gyerekfilmnél. 

Az animáció inkább szép, néhol elnagyolt és nincsenek benne igazán bevállalós beállítások, ami miatt leesne az ember álla. A készítők azt hiszem pontosan belőtték, hogy meddig ér a takarójuk az animációt illetően, és meg sem próbáltak azon túlmenni. Ez a történeten is érezhető, de a vizuális megoldásokon érezhető igazán a biztonsági játék.

Túl sok meglepetés nincsen, nagyjából minden úgy és akkor történik meg, amire az ember számít. Az egyedüli kivételt Tiffanny egyik döntése jelenti, amit spoiler miatt jobban nem fejtenék ki, mindenesetre a film vége felé van egy teljesen felesleges és átgondolatlan csavar, amit semmi sem indokol abból, amit korábban láttunk.

Azt sem tudtam még mire vélni, hogy Tad segítői mind olyanok, akiket a közelmúltban más animációs filmben láthattunk, a saját végtagjait elhagyó múmiától kezdve, a piros madáron át, a rendkívül ügyetlen kiskutyáig. Közben talán nem is annyira feltűnő, de utólag ez is inkább azt a képzetet erősíti, hogy ahol csak lehetett, kerülték a kockázatot a készítők és olyan karaktereket meg helyzeteket tettek a filmbe, amiről tudták előre, hogy működni fognak.

De nem igazán lehet haragudni a filmre, ami inkább olyan, mint egy tévésorozat egész estés epizódja, és a műfaj amerikai királyaival nem tud versenyre kelleni, de csökkentett elvárások mellett nagyszerű szórakozást jelenthet, ráadásul még egy kis tanulságot is szépen felvezet a gyerekeknek, akiknek biztosan nem kell sírva elhagyniuk a mozitermet Tad kalandjai után.

Ne maradjon le semmiről!

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?