Advertisement

Vásárolj 4db Somersby-t, töltsd fel az AP kódját és nyerj!

Szeretek szórakoztatni, nem akarom, hogy megunjanak

image uploaded from ios (3)
2018.03.24. 15:58

Luke Evans tizenöt évvel ezelőtt még színpadon játszott, manapság viszont olyan hatalmas sikerű filmekben tűnik fel, mint a Halálos iramban-sorozat újabb részei, vagy a világ egyik legnagyobb mozis bevételét hozó A szépség és a szörnyeteg. Ha a neve nem is, az arca egész biztosan ismerős lehet rengeteg mozinézőnek: a magas, stramm színész kicsit olyan, mintha az ötvenes évek filmgyártásából teleportálták volna ide, és a karrierjének bizonytalanságai után (az ő 2014-es Drakula-filmjével akarta az Univerzum újraindítani a klasszikus szörnyfilmjeit, de ez is megbukott, akár a 2017-es Múmia, úgyhogy ez a projekt a földbe állt) megtalálta azokat a kisebb, érdekesebb szerepeket, amikben már a színészi tehetsége is látszódik.

Evans többször is forgatott Magyarországon, a 2010-es évek elején a megbukott A hollót, 2017-ben pedig a The Alienist című sorozatot, amiben Daniel Brühl és Dakota Fanning mellett játszott. Márciusban egy étterem megnyitójára hívták meg, és sikerült vele az esemény előtt pár percet beszélgetni arról, hogy miért vállalta el A szépség és a szörnyetegben Gaston szerepét, milyen volt a váltás a színházból, és hogy miket csinált már Magyarországon.

Felváltva szerepelsz hatalmas blockbusterekben, aztán meg olyan kisebb közönségnek szóló filmekben, mint a Professor Marston and the Wonder Women, vagy a High-Rise. Tudatosan variálod így a szerepeidet?

Igen, ez nagy kihívás. Létezik ez a kifejezés, hogy skatulya. És ha az ember egy pénzügyileg sikeres filmben játszik, akkor belekerülhet ebbe a skatulyába, és mindig olyan szerepeket kaphat. Más műfajban, más történetben, de a szerep az mindig ugyanaz lesz. Ha egy színész ezt nem szeretné, akkor sokat kell olvasnia. Én rengeteg forgatókönyvet olvasok, keresem az érdekes szerepeket. Egy blockbusterben szerepelni remek élmény, belekerül az ember egy gépbe, a stúdió törődik vele, és így tovább. De az ilyen független filmeknél sokkal nagyobb az ember kreatív szava. Ráadásul a független filmek legtöbbször olyan történeteket mesélnek el, amit egy stúdiófilm soha. Ha az ember úgy dönt, hogy csak nagy filmekben akar szerepelni, akkor ezekről a dolgokról lemarad. Ezeket a filmeket ráadásul elég gyorsan forgatják, nem tart napokig egy jelenet beállítása, pörgős a tempó. Én szeretem, hogy ilyen változatos a karrierem. Én szeretem szórakoztatni az embereket. Nem akarom, hogy megunjanak. Remélem, hogy az embereket annyira szórakoztatják ezek a filmek is, amennyire engem szórakoztatott, hogy megcsináltam őket.


Akkor A szépség és a szörnyeteg után nem aggódtál, hogy mostantól csak ez vár rád, hogy blockbusterekben leszel a bajszos gonosz?

Nem, mert azután a film után rögtön megcsináltam A lány a vonatont. Egy homlokegyenest más film. Szándékos döntés volt, hogy akkor most csinálok egy jelenben játszódó, sötét thrillert. Direkt akartam egy ellentétet azzal a pojácával, akit A szépség és a szörnyetegben alakítok.


Milyen volt megélni, hogy ekkora hatalmas siker lett a Disney-film? A világ egyik legnagyobb bevételét hozó filmje lett.

Igen, benne van a top 10-ben. Azt tudtuk, hogy egy nagyszabású film készül. De azt senki sem gondolta, hogy 1,3 milliárd dollárt fog hozni. Régen felnőtt emberek állítottak meg az utcán, most már kisgyerekek állítanak meg, és elkezdenek Gastonról beszélgetni.

Az igaz, hogy rá kellett, hogy beszéljenek arra, hogy elvállald?

Az volt a dilemmám, hogy akarok én énekelni a vásznon, mint ez a karakter? Egy barátom három gyerekének én vagyok a keresztapja. A barátommal beszélgettem, hogy hát nem, tudom, nem vagyok biztos ebben a Gastonban. És ő mondta, hogy haver, nézd meg a rajzfilmet megint, hát ez a legjobb szerep! És megnéztem a keresztgyerekeimmel, és rögtön rájöttem, hogy tényleg az. Ezért mentem el találkozni a rendező Bill Condonnal, és hát a többi már történelem.



A karrieredet a színpadon kezdted, és csak később váltottál filmre. Hogy élted meg ezt a váltást? Mindig ez volt a célod, vagy csak ki akartad próbálni magad?

Hatalmas ugrás volt. Ráadásul nagyon gyorsan történt. A filmkarrierem első évében öt különböző filmet forgattam: A titánok harca, Robin Hood, Tamara Drew, Sex & Drugs & Rock & Roll, és Blitz. Igaz, kicsi szerepek voltak. De semmi tapasztalatom nem volt. Nem is igazán értettem a szakszavakat, amikkel dobálóztak az emberek a forgatáson. Úgyhogy figyelnem kellett, és tanulnom. Egyke vagyok. És ha az ember egyke gyerek, ahogy nagyon sok mindent megfigyel. És ezt csinálom felnőtt koromban is, figyelek és tanulok. Figyelem a hibákat, és megtanulom, hogy ne kövessem el őket megint. És figyelem a színészeket, akikkel dolgozom. Minden forgatás egy műhelymunka, mindig lehet valamit tanulni belőle.

Tavaly forgattál másodjára Magyarországon. Hogy tetszik az ország?

2017-ben hét hónapot töltöttem itt. Dakota Fanning, Daniel Brühl, és nagyon szomorúak voltunk, amikor el kellett menni, mert tényleg otthon éreztük magunkat itt. Legtöbbször azért ez nem így van egy forgatáson. Volt egy nagy csapat magyar barátom, voltam a Balatonnál, voltam a Sziget Fesztiválon, voltam este hajókázni a Dunán, ami elég menő volt. Csodálatos ez az egész. 


Most dolgozol valamin?

Nemrég fejeztem be egy filmet Mississipiben, Octavia Spencerrel, Juliette Lewis-szal, és a friss Oscar-díjas Allison Janney-vel. Ez egy thriller lesz, Octavia a főszereplő, egy teljesen más szerepben, mint amilyen lenni szokott. Sőt, igazából mindenki kicsit mást játszik, mint szokott.

Akkor nem leszel egy bajuszpödrő gonosz?

Nem, csak egy apuka.

Evans a Clark Ádám téri Beef Bar megnyitójára érkezett Budapestre, köszönjük a segítséget Hlatky Schlichter Hubertnek.