Kitálalt a Pixar egyik korábbi alkalmazottja

2018.06.28. 18:21

Amikor a Pixar feje, John Lasseter tavaly bejelentette, hogy a zaklatási ügye miatt kényszerpihenőre megy, azt írta, hogy mindig is azt szerette volna, ha a stúdió egy olyan hely lenne, ahol a művészek kiteljesedhetnek. Szerdán azonban Variety oldalán megjelent egy hosszú cikk egy volt pixaros alkalmazott tollából, amely szerint a végül örökre távozó Lasseter birodalmában őt pont a nőisége miatt nem engedték kiteljesedni.

Cassandra Smolcic a húszas évei második felében grafikusként dolgozott a Pixarnál, 2009 és 2014 között. "Amikor gyakornokként a Pixarhoz kerültem, azt hittem, hogy álmaim állását kaptam meg" – írja, majd belátja, hogy mekkorát tévedett. Smolcic a cikkben azt részletezi, hogy nőként dolgozni a Pixarnál mennyire nem leányálom, és hogy végül a nyíltan szexista környezetben való munkával járó stressz miatt hagyta ott az egész iparágat.

A szerző szerint nem ő volt az egyedüli nő, akinek kényelmetlenül kellett magát éreznie Lasseter viselkedése miatt. A vádak korábban is arról szóltak, hogy a főnök kéretlenül ölelgette, fogdosta és mustrálgatta az alkalmazottait, illetve különböző megjegyzéseket tett rájuk. "Ezek a tapintatlan találkozások egyértelművé tették, hogy csupán szexuális tárgyak vagyunk a szemében" – írja Smolcic , aki szerint hiába jelezték Lasseter szakmaiatlan viselkedését, semmi sem változott.

Smolcic azt is felidézi, amikor a Verdák második részére készülve közölték vele, hogy nem kell bejárnia a heti megbeszélésekre, mert a főnök nehezen bír magával, ha fiatal nők vannak a közelében.

Teljesen összetörtem, hogy a filmgyártási folyamatban való részvételem szimplán azért hiúsul meg, mert nő vagyok.

John Lasseter nyílt szexizmusa ráadásul az egész céget megfertőzte, Smolcic szerint őt és kolléganőit is számos hátrányos szakmai megkülönböztetés érte a cégnél, ahol állítása szerint igazi fiúöltöző-hangulat uralkodik. "Soha nem felejtem el azt a napot, amikor egy rendező a legutóbbi filmjét az egész cég előtt egy nagymellű szőkéhez hasonlította, akit nehéz megdönteni" – írja.

A szerző mindjárt a gyakornoksága második hetében élte át az első kellemetlen pixaros élményét a munkahelyi étkezőben, de a következő öt évben még számos hasonló történt vele, nem egyszer érezte magát tárgyiasítva, és nemcsak Lasseternek, hanem több más kollégájának köszönhetően –  egyszer le is taperolta az egyik munkatársa. Smolcic a cikkben azt is felemlegeti, hogy Brenda Chapmant 2010-ben hogyan tüntették el a Merida, a bátor rendezői székéből, amibe aztán egy férfit ültettek.

Cassandra Smolcic négy évvel ezelőtt, 30 éves korában, hagyta ott a Pixart, állítása szerint teljesen kiégve. Cikkét azzal zárja, hogy a Disney-nek és a Pixarnak fel kell ismernie, hogy a nők és az egyéb alulreprezentált kisebbségek tagjai ugyanolyan értékes és tehetséges munkaerők lehetnek, mint a domináns pozíciójukkal visszaélő fehér férfiak. Cassandra Smolcic a Pixartól való távozása óta szabadúszó grafikusként, fotósként és íróként dolgozik.

Ne maradjon le semmiről!

 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?