Gyenge és színvonaltalan játék az Üllői úton

2018.09.25. 12:02

A Filmarchívum ezen a héten is közzéteszi a 100 évvel ezelőtt készült filmhíradót. HD-ben látható az akkor vadiúj Gellért szálló, az első honvédszobor, egy háborús népkonyha és természetesen egy focimeccs.

A Filmarchívum újabb videóval bővíti történelmi sorozatát, amelyben hétről hétre nyomon követhetők a 100 évvel ezelőtti, mozgófilmen is megörökített események. Most éppen 1918 szeptemberének utolsó híradóját töltötték fel, amelynek egyik legérdekesebb riportja a Gellért Fürdő megnyitásáról szóló archív felvétel. De szerepel a filmriportok között egy felvidéki szoboravatás, találkozunk a királyi család egyik tagjával és két akkor népszerű színésszel, és nem marad el az egyre népszerűbb focimeccs sem.

Íme a korabeli híradó a Magyar Nemzeti Filmarchívum Youtube csatornájáról: 

A Gellért Fürdő megnyitása

Ahogy akkoriban írták lapok, a háborús évek egyik „legszebb és legmonstruózusabb” vállalkozása a Gellért Hotel és Gyógyfürdő felépítése, melyet éppen 100 éve, 1918. szeptember 26-án adtak át a közönségnek. Az ott fakadó forrás vizét már a török időkben ismerték és használták gyógyításra, majd az iszap miatt Sárosfürdőnek nevezett kezdetleges komplexum a 18. században Buda város tulajdonába került. Budapest fürdővárosi imázsát a 20. század elején már átfogó tervekkel kívánta erősíteni a városvezetés, melynek része volt egy minden igényt kielégítő, szállodával és kórházi részleggel is ellátott fürdő-hotel létrehozása. Az 1911-ben meginduló munka Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján a háború alatt is folyamatosan zajlott, elsősorban hazai vállalkozók bevonásával. A megfeszített tempónak köszönhetően ezen az őszön egy lenyűgözően impozáns, modern fürdővel gazdagodott a főváros. Bár néhányan kritizálták a helyszínválasztást, mondván hogy a nyüzsgő és hangos Gellért-tér helyett a gyógyszállót inkább a hegyoldalban kellett volna felépíteni, az elegánsan ízléses berendezést, a nemes burkolatokat, a csodás panorámát és a mennyei barackot termő gyümölcsöst mégis mindenki elismeréssel emlegette. Ekkor azonban még sok olyan elem hiányzott, mely később az intézmény védjegyévé vált. A hullámmedence 1927-ben, a műfüves golfpálya 1931-ben, a pezsgőfürdő a 1934-ben készült el. Ez utóbbit a minigolf-terem és télikert átalakításával hozták létre, mely mai napig őrzi az eredeti galériás térstruktúrát.

A filmen látható kertészkedő asszony tehát tulajdonképpen a mai medence helyén álló, egykori kertben gondozza a növényeket.

est6 1

Izabella főhercegnő meglátogatja a Budapesti Népkonyha otthont

Izabella királyi hercegnőt nem hiába nevezték a hadikonyhák védőnőjének, budapesti látogatásán is elsősorban a közélelmezési egységekre volt kíváncsi. 1918. szeptember 27-én a Váci úti elemi iskolában berendezett népkonyhát vette szemügyre, amely ma azonos a Károlyi Mihály kéttannyelvű közgazdasági gimnázium csodaszép épületének tornatermével. Az alapító Weiss Manfréd volt, aki a költségek tetemes részét maga fizette. Rajta kívül a főváros, a belügyminisztérium, a zsidó hitközség és a chevra-kadisa támogatta az intézmény létrejöttét. Weiss a vezetést egy idő után átadta vejének, a hazai vetőmagkereskedelem megalapítójának, Mautner Alfrédnak.

A magánjótékonyság, mely a vagyonos rétegek számára egyenesen erkölcsi kötelesség volt, ebben az időben valóban nagy segítséget jelentett a kerületnek, melynek munkanélküli és elszegényedett családjai étkeztek itt.

Naponta 1000 ingyen ebédet osztottak itt ki, a kenyeret tábori kemencékben sütötték, a konyhában pedig 12 üstben főtt az étel. Izabella főhercegnő a népkonyhából egyenesen a Weiss Manfréd gyár csepeli telepére sietett, ahol a munkásnők részére berendezett csecsemőotthont és a munkások étkezőjét tekintette meg. Erre az útra azonban Az Est híradó operatőre már nem kísérte el.

Honvédszobor leleplezése Nyitrán

Finta Sándor (1881-1958) szobrászművész, a három képzőművész Finta-testvér legidősebb tagja, egy pályázatra beadott tervével nyerte a lehetőséget, hogy elkészíthesse a világháborúban hősi halált halt katonák emlékművét Nyitrán. Az alkotást 1918. szeptember 29-én avatták fel a vár alatti városi parkban. A magas talapzaton álló szobor Jézust ábrázolja, aki egy elesett katonát tart a karjaiban. A kompozíció a vármegye világháborús hősei előtt tiszteleg, s mint ilyen az egyik első volt az országban. Ha alaposabban megnézzük a filmhírt, látjuk, hogy a talapzaton

csak a világháború kezdő dátuma van bevésve, ami érthető, hiszen a Nagy Háború akkor még nem ért véget.

Az avatási ceremónia a Himnusszal kezdődött, majd a főispán beszéde és a főjegyző szavalata után Nyitra város polgármestere, dr. Thuróczy Tibor helyezett el egy hatalmas koszorút a talapzaton. Az ünnepély zárásaként dr. Deisler Károly ezredes, a nyitrai 14. gyalogezred zászlóaljparancsnoka mondott köszönetet. A szobor további sorsa is érdekes. A trianoni döntés és a Felvidék elcsatolása után eltávolították az eredeti szöveget, helyére szlovák nyelvű felirat került a világháborúban elesett hősöknek emléket állítva. Alkotója, a túrkevei születésű Finta Sándor ebben az időben több város számára is készített hasonló emlékműveket: Hatvan, Pöstyén, Újvidék és Szeged főterein is álltak szobrai. Nemsokára mégis elhagyta az országot és Brazíliában, majd az Egyesült Államokban folytatta a munkát, ahol egy ideig a 20th Century Foxnak is dolgozott. Mindenhol sok elismerést kapott, van olyan szobra mely ma a Metropolitan múzeum gyűjteményének tulajdona. A magyar történelem nagy alakjai és fontos eseményei élete végéig művészete ihletői voltak, s hogy ne csak ő állítson emléket másoknak, a Finta-testvérek hagyatékát Túrkevén ma múzeum gondozza.

Uray Tivadar, a Magyar Színház új tagja

Uray Tivadar (1895-1962) Bárdos Artúr felfedezettjeként 1916-ban a Belvárosi Színházban kezdte pályáját, majd a következő évadban Herczeg Ferenc kérésére szerződtette a Nemzeti Színház. Itt sem maradt sokáig, a következő évben lecserélte az álompozíciót és az ország első színházából egy kevésbé rangos, de sokkal jobban fizető társulathoz, a Magyar Színházhoz szerződött. A távozás valódi oka az volt, hogy Uray nem tudta törleszteni adósságait, hiába kért fizetésemelést a direktorától. Még Bajor Gizi és Somlay Artúr kiemelt gázsijára hivatkozva sem tudott többet kialkudni magának a szerződéses összegnél.

Az eset szemlátomást komoly visszhangot váltott ki, még 100 év után is meglepő, hogy ilyesmi bekerülhetett a filmhíradóba.

A távollét azonban nem tartott soká, 1923-ban visszatért a Nemzetihez, ahol a következő 25 évet töltötte. A színház mellett filmes karrierjét sem hanyagolta el, noha egy idő után többnyire intrikus szerepkörbe skatulyázták. 11 némafilmje közül csak egy maradt fenn, hangosfilmjei viszont egy töredék kivételével hiánytalanul megvannak a Filmarchívumban.

Krecsányi Ignác búcsúfellépése

Szeptember 30-án a Budai Színkörben szűnni nem akaró tapssal búcsúztatta közönsége a 74 éves Krecsányi Ignácot (1844-1923), aki negyedszázados pálya után vonult vissza. Utolsó fellépésében visszaemlékezett arra régi zsindelytetős, pókhálós teátrumra, ahonnan a Budai Színkör elindult, és melynek előadásai közben olykor a gerendák között repkedő denevérek zavarták meg a drámai jeleneteket. A nyári színházként funkcionáló Színkör a Krisztinaváros egyik fontos kulturális központja volt egészen a 30-as évekig, amikor tűzveszélyre hivatkozva lebontották az Alagút utcai faépületet. Krecsányi igazgatása alatt főleg Szigligeti Ede, Szigeti József, Edmond Rostand, Makszim Gorkij, Schiller és az örökzöld Shakespeare drámáit állítottak színpadra. A jószemű igazgató keze alatt színészgenerációk nőttek fel. Ő fedezte fel Medgyaszay Vilmát, Pethes Imrét és az operaénekes Környei Bélát is. Munkabírása legendás volt, állítólag még akkor is próbáltatta színészeit, amikor épp két város között voltak átutazóban. A társulat népszerűségére jellemző, hogy akár ötvenes szériákat is megérhetett egy-egy darab bemutatója. 1914-ben Jászai Mari is vendégeskedett itt, a Stuart Máriát, az Elektrát, a Medeát és A toloncot játszotta, mely utóbbiból még ugyanabban az évben némafilm is készült. Krecsányi egyik nagy felfedezettje, Rózsa S. Lajos operaénekes volt, aki később az amerikai emigrációból, a Metropolitan operaház színpadán is hálás szívvel emlékezett öreg mentorára. Rózsa S. neve ma már ismeretlen, mégis abban a szerencsében részesült, hogy hangját régi gramofonlemezek tucatjai őrzik, míg a nála sokkal emlékezetesebb színészekről sem hang-, sem filmfelvétel nem maradt fenn. Krecsányit a Budai Színkör igazgatói székben Sebestyén Géza váltotta, aki szintén elsősorban nagy színészegyéniségekre építette színházát. Itt aratta első sikereit Honthy Hanna is, akinek Csárdás című darabjával zárta be végleg kapuit a színház 1937-ben.

FTC-MTK labdarúgó-mérkőzés

Általános nagy csalódás. A két legjobb magyar csapat küzdelme a bajnoki pontokért nagyon alacsony nívón mozgott, és történt ez, ami legsajnálatosabb, egy héttel a magyar-osztrák mérkőzés előtt.

- kesergett Az Újság tudósítója 1918. szeptember 29-én. Az FTC-MTK mérkőzése 2:2-es döntetlennel zárult az Üllői úti pályán, rossz érzéseket hagyva maga után a 16 ezer főnyi közönségben, akiknek többsége gyalog tette meg az odavezető utat, mert a villamos akkor éppen nem járt. A gyenge teljesítmény biztosan nem véletlen, az MTK tehetséges és népszerű kapusa, Knapp Miksa, aznap halt meg spanyolnáthában, egy másik játékos lesérült, a harmadik pedig egy húsmérgezés tüneteiből lábadozott éppen.

est6 3

A filmhír végén külön is pózol a kamerának az FTC egyik kiemelt játékosa, Potya, azaz Tóth Potya István, aki 19-szer volt a magyar válogatott tagja. Nemcsak játékosként, de edzőként is komoly karriert futott be,

edzésein olyan módszertani újításokat használt, mint a melegítés, ráadásul az edzésnaplót is ő vezetett először az országban.

Sorsa tragikusan alakult. A második világháború alatt csatlakozott a nemzeti ellenálláshoz, sok embert bújtatott, életeket mentett, de a Gestapo végül a nyomára bukkant és 1944 decemberében letartóztatták. Hónapokig raboskodott, majd 1945 februárjában a nyilasok kivégezték. Az itt bemutatott filmhírt a meccs sikertelensége ellenére is áthatja a sport szeretete. Az operatőr kitartóan forgatott és a bemutatott anyaggal láthatóan igyekezett kedvet csinálni az akkor újdonságnak számító focihoz. Ha a játék nem volt olyan érdekes, a közönséget vette, és a lelkes szurkolókról, köztük sok egyenruhás katonáról készített svenkje talán az egyik legszebb korai sport témájú mozgóképünk.

(A szöveget Barkóczi Janka írta a Filmarchívum számára.)

Ne maradjon le semmiről!

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?