A rókatündért ebben a világban felkoncolnák

Nem hiszem, hogy Ujj Mészáros Károly nem találna ki aprólékosan minden egyes képet, ami a filmjében megjelenik, ezért azt sem hiszem, hogy teljesen véletlenül van egy olyan jelenet benne, amiben egy róka éppen egy szétmarcangolt nyúlból falatozik. Az X – A rendszerből törölve cselekményét nézve teljesen érthető egy ilyen illusztráció – az egész film arról szól, hogyan végzik ki a gyengéket az erősek –, de azért bőven lehet egy másik jelentése is. A reklámosként ismert Ujj Mészáros Károly legnagyobb dobása eddig a magyar filmnek kétségkívül egy ébresztő pofont adó Liza, a rókatündér volt, azért, mert egyedi stílussal, hozzáállással, humorral, vizuális tudással felvértezve mondott el egy egyetemes történetet, ami valójában játszódhatna Finnországtól Floridáig bárhol, de mégis egy alternatív Budapesten valósult meg. De a Rókatündér világa köszönőviszonyban sincs azzal, amit az X-ben látunk, itt azt a címszereplőt kíméletlenül kibeleznék pillanatok alatt.

De milyen világról van itt szó? Az alternatív Budapest megmaradt, csak éppen a szereplők változtak, az utcák léteznek, de a pártokat, újságokat, mobilszolgáltatókat máshogy hívják. A BRFK épülete ugyanúgy a rendőrpalota, ahol Batiz Éva (Balsai Móni) arról próbálja éppen meggyőzni a kollégáit, hogy hiába tűnik öngyilkosságnak pár halál a közelmúltból, jobban megnézve a jelek mind idegenkezűségre utalnak. A kollégái (Bede-Fazekas Szabolcs, Olasz Renátó) nem hisznek neki, főnöke (Schneider Zoltán) kiröhögi, egyedül a vidékről érkező új nyomozó (Schmied Zoltán) lát az elméletben fantáziát. Évának már a prezentáció is egy kész kínszenvedés, súlyos pánikbetegségében az sem segít, hogy egyedül neveli lányát, aki ráadásul az iskolában csinálja a balhét, és eltöri egy osztálytársa orrát. Mindeközben messze Budán egy modern házban egy ismeretlen fickót (Kulka János) először leütnek egy golfütővel, aztán megpróbálják kiszedni belőle, hogy hol tart valamit, majd otthagyják meghalni.

Ennyi

Index: 4/10

Ebből a rövid leírásból is kiderül, hogy az X (ami egyébként nem a betűt, hanem a római számot jelöli) nem éppen a napfényes, madárcsicsergős, virágok között ugrálós film, hanem pont ellenkezőleg egy szürke, nyomasztó, fullasztó thriller. Ha nem lenne foglalt a Szürke senkik cím, akkor ide pontosan illene. Ez a világ szinte monokróm, az utcák két fokkal koszosabbak a valóságosnál, az emberek szemei legalább ugyanennyivel beesettebbek, az utcán éppen tüntetnek (olyan transzparensekkel, amik szerint „Vége!” és „Elég!”), a rendőrség meg éppen próbál mindenféle botrányt megúszni a választások előtt, egy sorozatgyilkost meg főleg. Egy erkölcsös, tisztességes világ fordítottja ez, amit az X már szinte a nevetségességig sulykol belénk azokkal a képekkel, amik a ködös, szmogos, hajnali Budapestet fejjel lefelé mutatják. Budapest egyébként gyönyörű és elsőre, másodjára, harmadjára megrázó így nézve, de amikor már minden jelenet között ezeket látjuk, akkor belefásulunk.

24

Galéria: X A rendszerből törölveFotó: Pintér Leó / intercom

Ahogy belefásulhatunk a filmbe magába, a szürkeség, az érzelmi nyomorúság, az erőszak mind olyan, mintha egy óriási húsklopfolóval próbálnának kilapítani minket, és ahol a vizuális ötletek is mind arra vannak, hogy egyszerűen szarul érezzük magunkat. Nem segít sokat Balsai Móni karaktere sem, aki főhősnőként egy érzelmileg összezuhant, traumákkal, migrénnel és/vagy migrénszerű flashbackekkel terhelt, hangos beszédre szinte képtelen szerep, akivel azonosulni nehéz, sajnálni viszont annál könnyebb. Ujj Mészáros pedig minden, de tényleg minden lehetőséget megragad arra a filmnyelvi tárból, hogy belénk verje: Batiz Éva szörnyen érzi magát, amikor hangosan veszi a levegőt, amikor egy tetthelyen belenyilallnak a rossz emlékek, amikor levegőt vesz, amikor magában számol, és amikor az egész film mintha átmenne egy ASMR-videóba egy különösen stresszes vizsgahelyzetről.

Valahogy ez a túltolás igaz az egész X-re is, aminek minden eleme pontosan annyira van feltekerve pár fokkal feljebb, hogy nem hatásos, hanem modoros legyen. A halálesetek borzasztóak, de Ujj Mészáros Károly mintha furcsa, egyáltalán nem fekete humorra jellemző részletességgel mutatna meg mindent, a szétloccsant fejű nénitől a kiharapott nyakú bácsin át az autókeréktől felrepedt hasfalú szerencsétlenig. Nyilván nem ő tehet róla, de az agyvérzése után szerepeltetni Kulka Jánost egy olyan szerepben, ahol megkínozva csúszik-mászik egy padlón, kifejezetten viszolyogtató, minden szándék ellenére. És ez a viszolyogtatás az egész X-et bejárja, egy mocskos, koszos, sötét történet, amihez egy mocskos, koszos, sötét film dukált.

De muszáj annak ennyire lelombozónak lennie, hogy a jó technikai megoldások ellenére (a flashbackek indulása parádés) az egészből csak egy mélyfekete depresszió maradjon? Az X hozzáállásban néha a True Detective második, kritikailag elagyabugyált, de nem minden pozitívumtól mentes második évadát juttatta eszembe, a végtelen autóutak és felüljárók vágóképeivel, az életük szétcsúszását végignéző rendőrökkel, és emlékezetes alvilági alakokkal. Én a True Detective második évadát kifejezetten szerettem, egy hatalmas kaliforniai túlzás volt az egész, szinte már campbe hajló színészi alakításokkal és komolykodással. De az X pont ezt a lépést nem tudja megtenni, hogy a véresen komoly történetét még egy fokkal továbbvigye, mondjuk Brian De Palma területére, hogy aztán tényleg elszabadulhasson minden téren a pokol, vagy visszahúzza magát egy sokkal valósághűbb, skandináv noir felé. Ujj Mészáros és forgatókönyvírójának, Hegedűs Bálintnak feltehetőleg az utóbbi volt a szándéka.

24

Galéria: X A rendszerből törölveFotó: intercom

Mégsem működik igazán. Az X cselekményének nagy része az, hogy felépítse a főszereplő lelkivilágát, és megágyazzon annak a magyar környezetnek, ami tele van stiklivel, korrupcióval, és egymás hátának vakarásával. De amikor igazán szükség lenne arra, hogy beinduljon, vagy krimiként egy nyomozást bemutasson, azt letudja gyorsan, magyarázat nélkül, minimális dedukcióval. A hangsúly inkább azon van, hogy részletesen megismerjük azt a melaszban ragadt lelkiállapotot, amiből képtelenség kitörni. Ezt depressziónak hívják. Az X maga a megtestesült depresszió. Én nem élném át még egyszer.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!