Matthew McConaughey-nek a világ minden füve sem lenne elég

Kritika Harmony Korine Túltolva című filmjéről

2019.04.04. 05:03
Harmony Korine gördeszkásból lett polgárpukkasztó filmes, aki a Spring Breakers után hét évvel hozta ki következő filmjét, amiben Matthew McConaughey egy a kiégés küszöbén álló, füves költőzsenit alakít, aki mellett olyan nevek tűnnek fel, mint Snoop Dogg, Isla Fisher és Zac Efron.

Megvan az a jelenet Richard Linklater klasszikusából, az 1993-as Dazed and Confusedból, amikor Matthew McConaughey ránt egyet a nadrágszíján, és egy kéjenc magabiztosságával kifejti, hogy mit imád annyira a középiskolás lányokban? Akkor képzeljük el, hogy McConaughey karaktere azóta nemcsak megöregedett, hanem kicsit túlságosan is rácsúszott a fűre és az egyéb tudattágítókra, aztán a nagy-nagy bekészülések előhozták belőle a költőzsenit, aki Texast Floridára cserélve végül a tengerparti napsütésben talált magának otthont.

Ha elképzeltük (csak nyugodtan, nem sietünk sehová), akkor nagyjából helyben is vagyunk: a Spring Breakers, a Gummo és a Trash Humpers rendezője, Harmony Korine a legújabb filmje antihősének pont egy ilyen alakot választott, a főszerepet Matthew McConaughey kapta meg, akinek minden józanságot nélkülöző világát olyan nevek teszik még őrültebbé, mint Snoop Dogg, Isla Fisher, Zac Efron, Martin Lawrence vagy Jonah Hill – és egyikőjük karaktere sem nevezhető éppen normálisnak.

Korine persze nem a Dazed and Confused folytatását készítette el, és nem is a Spring Breakers 2-t, hiába játszódik a Túltolva is Floridában, ahol a rendező állítása szerint olyan súlyos figurákat ismert meg, hogy mindenképpen filmre akarta őket vinni. Pedig Korine sem kispályás freak: szüleivel egy ideig egy kommunában élt, 12 éves korában talált egy levágott emberfejet, 19 éves volt, amikor megírta Larry Clark Kids című kultfilmjének forgatókönyvét, és 23, amikor az első filmjét, a Gummót rendezte, aztán úgy rácsavarodott a drogokra, hogy még 30 éves kora előtt kiégett.

Ahogy egy interjúból kiderült, Harmony Korine legújabb filmjére a floridai élmények mellett Jimmy Buffet dalai voltak a legnagyobb hatással. “Egy olyan filmet akartam csinálni, ami olyan, mint egy Jimmy Buffet-szám, csak mocskosabb. Egy nyers, részeg ballada, egy óda a kicsapongáshoz” – mutatott rá a lényegre Korine, aki egyébként nemcsak hogy megismerkedett a floridai zenésszel, hanem meg is dumálta vele, hogy szerepeljen néhány jelenetben. (Annak, aki nem ismeri, mutatok egy Jimmy Buffet-számot.)

1FEwqMqx8w4qQC0IV5HYZkGwiAK

Ennyit ér:

 

Index.hu: 5/10

IMDb: 6,1/10

Rotten Tomatoes: 54%

Guardian: 4/5

New York Post: 1/4 

Consequence of Sound: D+

IndieWire: B-

“Ismerkedjetek meg Moondoggal, a filmszereplővel, akit majd jól állon szeretnétek vágni” – kezdett bele a film kritikájába a New York Post. Matthew McConaughey radikálisan hedonista, saját törvényei szerint élő (szarj le mindent, és érezd jól magad mindenáron) figuráját tényleg nem könnyű szeretni, de Korine néha azért eléri, hogy legalább egy picit megértsük a zöldbe és az élvezetekbe szerelmes költőt. Ez pedig nagy szó, mert amikor a filmet nézzük, általában tökre nem értünk semmit.

Moondog egy olyan fickó, aki nem egyszerűen elkésik a lánya esküvőjéről, hanem amiatt csúszik, mert – miközben a felesége a holléte miatt hívja telefonon – egy idegen nőt kefél valami koszfészek konyhájában, ahol az akció közben spatulával csapkodja a frissen megismert partnere fenekét. Az egyetlen probléma, hogy Moondog nem tudja, hogy a házassága nem csak az ő oldaláról nyitott, a nejét, Isla Fishert, egy családi jóbarát, Snoop Dogg, intézgeti a távollétében. Aztán az esküvő éjszakáján minden megváltozik.

A sztoriba ennél jobban belemenni teljesen felesleges, a Túltolva végig egy szmokis agymenés marad lehetetlen alakokkal, túlméretezett spanglikkal, fedetlen keblekkel, arcpirítóan sok orális szexszel, egy kokainfüggő papagájjal és egy bonggá átalakított gázmaszkkal. Szóval jobb, ha nem is áltatjuk magunkat: Korine első mainstream dobása egy agyatlan vígjáték, de ebben az agyatlan vígjátékban azért végig ott van a költészet, az élet szépsége, és persze elég sok fájdalma is.

Moondog figurája mögött ugyanis egyszerre bújik meg Bukowski, Baudelaire és Hunter S. Thompson alakja, és hát legyünk őszinték: az összes szmokis haverunk lehetetlensége és felnőni nem akarása is.

A Túltolva első blikkre szörnyű, de még talán másodikra és harmadikra is, aztán az ember – ha kellőképpen nyitott – néha azt kezdi érezni, hogy a sok kellemetlenség mögött olykor rejtőzik valami egészen csodás is. Ezt a csodát azonban nem kapjuk meg könnyen. Korine ugyanis öntörvényű alkotó, aki egyszer például azt nyilatkozta, főleg azért csinál dolgokat, hogy saját magát szórakoztassa.

001

És ő, a színészek, meg a stáb bizonyára őrületesen jól szórakozott, amíg ez a film készült. (A kedvenc sztorim a forgatásról például az, hogy Snoop Dogg a kamufüvet igazira cserélte, Matthew McConaughey meg az akarata ellenére úgy beállt, hogy 13 órán keresztül rappelt tőle.) Hogy a néző hogy szórakozik majd, az már valamivel izgalmasabb kérdés. Én elsősorban a körülményektől tenném függővé a kérdést, és amikor a körülményekről beszélek, akkor egészen konkrétan arra gondolok, hogy nem mindegy, hogy az ember be van mókázva, amikor a filmet nézi. Mert ha nem, akkor jaj neki, de ha igen, akkor abból tényleg bármi kisülhet.

Nyilván nem véletlen az sem, hogy Korine korábban arról fantáziált, hogy a filmjét majd marihuánafüstös termekben vetítik, hiszen valószínűleg tényleg ez az egyetlen járható út, hogy rá tudjunk hangolódni a Túltolvára, ami pont olyan, mint egy füves haver, akibe váratlanul belebotlunk az éjszakában: ha nem vagyunk a szintjén, nem mindig értjük, mit akar. Pedig valószínűleg semmi különöset, csak egy kis időre jól érezni magát, és ha benne vagyunk, akkor minket is szívesen lát, de ha nem, az sem baj, ő tutira remekül szórakozik nélkülünk is.

Ne maradjon le semmiről!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!