A dán Harry Potter egy súlyos tévedés

2019.05.28. 05:01

Messziről nézve az Erdei boszorkány lehetne a dán Harry Potter is. Az alapok stimmelnek. A főszereplő egy 12 éves lány, Clara (Gerda Lie Kaas), aki teljesen átlagosnak gondolja magát, míg egy napon kiderül róla, hogy mágikus erővel rendelkező boszorkány. Édesanyja egyedül neveli, és ő mindig is tudta, hogy lánya boszorkány, de erről a világról egy szót sem ejtett, míg elő nem törtek a lányából a képességek. Ekkor Clara megtudja, hogy van egy nagynénje, akivel még soha nem találkozott,  pedig ő éppenséggel pont boszorkányokat tréningez, úgyhogy a sima iskola helyett hozzá jár majd, hogy uralni tudja a képességeit és igazi boszorkány legyen belőle.

Ezen a ponton viszont kiderül, hogy ezt a mágikus világot, amit a boszorkányok védelmeznek, valami gonosz el akarja pusztítani, és ehhez Clara képességeit (pontosabban a vérét) kell felhasználnia. 

Oké, maga a történet nem hangzik túl érdekesen, de ezt a megvalósítással lehet kompenzálni. Kár, hogy az Erdei boszorkány - Tűzpróba az összes ilyen lehetőséget elszúrja. A színészek teljesen egysíkúak, Gerda Lie Kaas a külseje miatt lehetett volna akár Ginny Weasley is, a színészi képességei láttán viszont nem hiszem, hogy ez bárkinek is eszébe jutott volna. Általában kissé kifejezéstelen arccal szemléli, ahogy az élete gyökerestül megváltozik, majd kiderül, hogy veszélyben az élete.

Ennyit ér

IMG 9045

IMdB: 4.7/10

Index.hu: 3/10

A karaktere nincs kitalálva, sablonos főhős, akiről pont semmi nem derül ki másfél óra alatt azon kívül, hogy csak egy átlagos lány szeretne lenni. Ez bizonyos értelemben össze is jön neki: tényleg nem tesz vagy mond semmi olyat a filmben, ami alapján okunk lenne feltételezni, hogy ő nem teljesen átlagos. Ettől viszont nem lesz túlságosan jó főszereplő, a nézőt ugyanis teljesen hidegen hagyja, hogy mi történik vele. Feszültség azért sincs igazán a filmben, mert végig érződik, hogy a végén úgyis minden rendben lesz, és a boszorkányok világa nem pusztul el. 

Clara nem csak varázsolni tud, a boszorkányok beszélik az állatok nyelvét és legfontosabb feladatuk, hogy nekik segítsenek. Ezenkívül mindenkinek jár egy külön állatsegítő is. A néha feltűnő cuki jószágokkal nincs nagy baj, nem CGI-jal oldották meg őket, viszont az állatokkal való kommunikáció bemutatását is elbénázták, hol halljuk őket, hol nem, és nem tudjuk, hogy ez miért van így.

A meggyőző látványvilág egy fantasy esetében sok mindenért tudja kárpótolni az embert, a szép helyszínek, és varázslatok segíthetnek azon, hogy könnyebben lecsússzon a sokszor látott és gyengén előadott történet. A film, amit részben Magyarországon forgattak, sajnos olyan, mintha egy színházi előadást rögzítettek volna kamerákkal. A díszletek olcsók és semmilyen illúziót nem tudnak megteremteni. Megközelítőleg sem érezzük úgy, hogy ez egy varázslatos világ, ami alaposan ki van találva, és ahova a néző esetleg vissza akarna térni.

Jó lenne találni bármit, ami miatt azt mondhatnám, hogy nem volt teljesen felesleges elkészíteni ezt a filmet. Újat nem mond, nincsenek benne viccek, nem jó ránézni, ráadásul a történet tempója olyan, mintha folyamatosan kocogna. Az elején még azt gondoltam, hogy mindez csak addig tart így, míg előkerülnek Clara képességei. Aztán túl sok idő telt el és még mindig nem akart pörgősebb tempóra váltani a történet. És amikor vége lett, meg is lepődtem, annyira nevetségesre sikerült a finálé, a nagy összecsapás, amikor eldől, hogy győz-e a gonosz. Vagyis ez a furcsa tempó a film végéig kitart, nincsen normális ritmus és az érzelmi síkoknak nem nyílik elég tér. Ennél tényleg csak jobb választásokat tudok elképzelni, ha moziról van szó.

Ne maradjon le semmiről!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!