Itt van Leonardo DiCaprio hadserege, ami megmenti a Földet

Az elmúlt 250 év alatt a történelem legnagyobb tudományos kísérletét vezényeltük le. 1,4 billió tonna szenet juttattunk a légkörbe az ipari forradalom kezdete óta. Ez pedig megváltoztatta az általunk ismert Földet, különösen a sarkvidékeket. Nemrég felfedeztük, hogyan távolítsuk el a szenet a légkörből, ezzel esélyt kapva, hogy visszafordítsuk a folyamatot. Ami az emberi történelem példa nélküli teljesítménye lenne.

Ezzel a felütéssel indul Leonardo DiCaprio legújabb, környezetvédelemmel kapcsolatos dokumentumfilmje, a Forrongó jég. Ezúttal nem a sztár haknizza körbe személyesen a haldokló bolygót, ebben a filmben DiCaprio produceri feladatokat vállalt, és ő is narrálja a filmet. A rendező Leila Conners, sok hasonló témájú dokumentumfilm rendezője.

DiCaprio régóta foglalkozik a klímaváltozás kérdésével, legismertebb munkái a témában a 2007-es Az utolsó óra és a 2016-os Özönvíz előtt című dokumentumfilmek voltak, de producerként segítette a Plastic Ocean című, környezetvédelemmel foglalkozó filmet is. Emellett befektetője az egyik növényi alapú húst előállító cégnek, a Beyond Meatnek. Amikor átvette élete első Oscar-díját, akkor is a klímaváltozásról beszélt, és a globális felmelegedés veszélyeire hívta fel a figyelmet. Nemrég pedig bejelentette, hogy egy új nonprofit környezetvédelmi világszervezet létrehozásán dolgozik, Laurene Powell Jobs és Brian Sheth jótékonyságukról ismert milliárdos befektetőkkel együtt.

Mindez nem jelenti azt, hogy a Forrongó jég csak elismétli mindazt, amit DiCaprio és a vele dolgozó filmesek korábban már elmondtak. Az Özönvíz előttben politikusokkal és tudósokkal beszélgetett arról, hogy mekkora a baj azzal, hogy a modern civilizáció tulajdonképpen minden vívmánya valami olyan dolgon alapul, amellyel tönkretesszük a bolygót. Most viszont megoldásokat javasol, csupa olyan technológiai újítást, amivel megállíthatjuk a bolygó pusztulását. A Forrongó jég több helyen is olyan, mintha egy reklámfilmet látnánk, ami potenciális befektetőket igyekszik találni zöld cégekhez. Egészen konkrétan van benne olyan rész, amikor Leonardo DiCaprio azt búgja a nézők fülébe, hogy

Sosem volt még ennyire profitáló zöldnek lenni!

A Forrongó jég főszereplői azonban nem a gázsijukat környezetvédő megoldásokat kereső cégekbe fektető sztárok, hanem a tudósok. Azok az emberek, akik évek, évtizedek óta gyűjtenek mintákat, adatokat a klímaváltozásról, elemeznek, informálnak, új utakat keresnek. És akik még úgy is higgadtan és visszafogottan nyilatkoznak, hogy van közöttük olyan, aki már ötven éve foglalkozik ezzel, ötven éve gyűjti a mintákat, regisztrálja az egyre aggasztóbb jeleket, és kongatja a vészharangot.

Ezek a tudósok egészen más távlatokban gondolkoznak, mint egy hétköznapi ember. Egyikük elmondja például: mindig arra törekszik, hogy az adat, amiket összegyűjt, használhatóak legyenek a jövő tudósainak is, és akár ezer év múlva is hitelesek legyenek, amikor visszatekintenek a korra, amikor a Föld soha nem látott veszélybe került.

Olyan veszélybe, ami a Forrongó jégben megszólalók szerint még visszafordítható. Bár a tudósok között vannak erősen szkeptikus és kevésbé borúlátó arcok, abban többé-kevésbé egyetértenek, hogy most még nem késő cselekedni.

Az évszázad közepére már nem szabad szenet kibocsátanunk. Sőt, 2050 után negatív kibocsátásra van szükség.

Vagyis nem elég, hogy leállunk a kibocsátással és megújuló energiaforrásokat használunk; az is fontos, hogy eltüntessük a légkörből a szén-dioxidot” - hangsúlyozzák. Arra pedig, hogy mindez hogyan lehetséges, a film jó példák tucatjait hozza fel.

A Forrongó jég készítői az olyan evidens és sokak által ismert megoldásoktól, mint az erdők telepítése, a nap és a szél energiájának felhasználása, egészen az olyan, ma még ritkábbnak számító módszerekig jut, mint a tengeri moszatok felhasználása a takarmányozásban, az árapályerőművek telepítése vagy a szén-dioxid kiszűrése a levegőből gépekkel. „A megoldások itt vannak a kezünkben, most már csak tömegesen kellene alkalmazni őket” – állítja a film.

Akkor miért nem tesszük? A Forrongó jég nagyjából a kétharmadáig ijesztő, de mégis pozitív és lenyűgöző, hogy aztán egy rövid időre átcsapjon a klímaváltozás tagadóinak ostorozásába. Bár ezek közül a visszafogott tudósemberek közül csak kevesen ragadtatják el magukat, azért elhangzik, hogy őket a hágai Nemzetközi Bíróság elé kellene állítani az emberiség ellen elkövetett bűneik miatt.

Aztán a film mégis visszatér korábbi, józan (és meglehetősen száraz) hangjához, és azt emeli ki, hogy a technológia fejlődésének következtében lassan anyagilag is jobban megéri zöldnek, mint környezetszennyezőnek lenni. Mármint a cégeknek és a befektetőknek – a film elsősorban róluk és sokkal kevésbé a kisemberek hétköznapi cselekvési lehetőségeiről szól. A politikai akaratot is csak szőrmentén érinti, pedig ez utóbbi nagyon is szükséges ahhoz, hogy a zöld technológiák elterjedhessenek.

„Részese vagyok a hadseregnek, ami remélhetőleg megmenti a Földet” – mondja öntudatosan az egyik megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalkozás munkatársa. „Fordulóponthoz érkeztünk. Vagy hagyjuk, hogy megfulladjunk, elégjünk, éhen haljunk a klímaváltozás következtében, vagy együtt újításokat hozhatunk” – teszi hozzá egyik másik.

„Mi vagyunk az első generáció, amelyik megtapasztalta a klímaváltozást, és az utolsó, amelyik megállíthatja azt” – rágja még utoljára a szánkba DiCaprio a film végén. Magánrepülős gikszerek ide vagy oda, ő legalább tényleg elszántan próbálkozik: ha a Forrongó jég hatására sem ugrik meg a zöld megoldásokkal foglalkozó cégek befektetőinek száma, akkor tényleg nincs mit tenni. 

(A Forrongó jég az HBO Go műsorán látható magyar felirattal is.) 

(Borítókép: Imdb)