Szerb Antal jöhet, a transzvesztita sorozatgyilkos nem

2019.11.28. 12:16

Október közepén bejelentették, hogy az Andy Vajna filmbiztos halála és Havas Ágnes vezérigazgató távozása után szinte teljesen új döntőbizottságot és vezetőséget kapott a Magyar Nemzeti Filmalap, a magyar filmgyártást finanszírozó szerv, aminek az élére Káel Csaba került. Káel ugyan egy megosztó, a Fidesz-kormányhoz több szálon köthető figura, de nem tekinthető egyszerűen pártkádernek, a Müpa vezérigazgatójaként eredményes munkát végzett az elmúlt nyolc évben. Éppen ezért az általa vezetett Filmalap tevékenységét leginkább a megítélt támogatások alapján érdemes véleményezni, úgyhogy megnéztük, hogy október 15. óta milyen forgatási vagy előkészítési támogatásokat osztott ki a szervezet.


Fontos két dolgot észben tartani: az egyik az, hogy ezeket a pályázatokat még nagyrészt Káel előtt adták be, a másik pedig az, hogy akárcsak a Vajna-korszakban, az új Filmalap sem indokolja meg a döntéseit, sem négyszemközt az alkotók, sem a nyilvánosság felé.

A két legnagyobb vesztese eddig az új rendszernek Sopsits Árpád és Zomborácz Virág. Sopsits a 42 karcsapás (korábban: Mint hal a vízben) című történelmi filmes tervével nem kapott gyártási előkészítési támogatást, annak ellenére, hogy korábban a forgatókönyvét januárban támogatták. A döntés azért is meglepő, mert Sopsits a Vajna-rendszer egyik nagy meglepetését, A martfűi rémet készítette, ami minden egyes olyan kritériumnak megfelelt, aminek a hiányát fel szokták róni a magyar filmeknek: egy múltban játszódó igaz történet volt a martfűi sorozatgyilkosról, ami működött történelmi filmként és sorozatgyilkosos, true crime thrillerként egyaránt, ráadásul a mozikban is népszerű volt, a 46 ezres nézőszámával a korszak középmezőnyében végzett. Zomborácznál sem érthetőbb a helyzet, az Utóélet című filmje arról tanúskodott, hogy a Vajna-korszak hajlandó merészebb, más generációnak szóló (ráadásul női író-rendező által készített!) filmet is finanszírozni, a Kicsi veréb című filmtervét viszont most nem támogatták. Az Egynyári kaland című sorozat írójaként is dolgozó Zomborácz régóta dédelgeti a Kicsi veréb tervét, még tavaly a Filmkultúra nevű oldalnak már konkrétan nyilatkozott a sztorijáról is:

A történetét egy újsághír alapján írtam egy masszőr és kozmetikus házaspárról, akik szépségszalont vezetnek, de a vállalkozásuk belebukik a hitelbe, ezért vesznek egy prostituáltat és elkezdik futtatni. Sztori szintjén arról szól, hogy ez a házaspár fargós kisemberként próbál kimászni a gödörből, de egyre mélyebbre csúszik bele, témájában pedig a szerelemről és a szeretetről.


Szintén meglepő, hogy az Átokháza című projektet sem támogatták, ezt Almási Tamás (Folyékony arany) rendezte volna, és a férfi ruhába öltözött transzvesztita gyilkos nő figuráján, azaz a Pipás Pista-legendáriumon keresztül vizsgálta volna a magyar vidék száz évvel ezelőtti női karaktereit, pontosabban azokat, akik a rossz házasságukból csak a legendás bérgyilkos hathatós segítségével tudtak volna szabadulni. Mármint úgy, hogy megölik a férjeiket. Ezt nem láthatjuk a vásznon, mert az Átokháza gyártását nem támogatta a Döntőbizottság. Ugyanígy nem támogatták Árpa Attila tervét, az olajszőkítéses, kilencvenes évek szervezett bűnözésével foglalkozó Holtomiglant, amit a saját regényéből adaptált. Szintén nem támogatták a Boyfriend és a Plusz másfél fok Celsius című filmeket, amikről viszont semmit nem tudni - forrásaink sem tudják, hogy ezek pontosan micsodák, azon kívül, hogy az utóbbi egy dokumentumfilm lenne.

Ezek a nemek, de igenek is vannak bőven. Nem sokkal az új döntőbizottság bejelentése után megszavazták a gyártási támogatást Madarász Isti Átjáróház című romantikus kísértetfilmjének, illetve az előkészítési támogatást Tiszeker Dániel Nagykarácsony című, szintén romantikus vígjátékához. Madarász korábban a Hurok című időcsavaró thrillerrel nyert, Tiszeker pedig a #Sohavégetnemérős című, a Wellhello és a közösségi média körül forgó kisköltségvetésű vígjátékkal bizonyított. Mindkettőjük új terve parkolópályára állt a filmalap vezetőségi váltása után, mindkettőt idén télen forgatták volna, az Átjáróház készítése végül tavaszra, a Nagykarácsony pedig jövőre csúszott. Ugyancsak kezdheti a gyártást Csáki László, a Kék Pelikán című, a nyolcvanas-kilencvenes évek vonatjegy-hamisításairól szóló animációs filmjével.

Bajkai István fideszes képviselő a Hunyadi-film forgatásán 2019 márciusában
Bajkai István fideszes képviselő a Hunyadi-film forgatásán 2019 márciusában
Fotó: Facebook

Pipás Pista világa ugyan nem kapott támogatást, de a hasonlóan a magyar legenda részeként létező Rózsa Sándor története igen, Cserna-Szabó András Sömmi című könyvéből Az Úr Hangjával elég visszafogott érdeklődést kiváltó Pálfi György fog filmet készíteni. Szász János pedig a  lakájmédia által látatlanban kifilézett, és minden jel szerint végleg összeomlott Az utolsó bástya című Hunyadi-film helyett egy kultikus Szerb Antal-regényt fog megfilmesíteni, méghozzá az Utas és holdvilágot. Mielőtt kiszállt volna a nándorfehérvári csatáról szóló kosztümös filmből, Szász a szintén nem túl acélos A hentes, a kurva, és a félszeműt rendezte, azelőtt pedig az új filmfinanszírozási korszak előszelét hozó A nagy füzetet, talán az utóbbi külföldi pedigréje miatt is kaphatott meg egy ekkora projektet most - Enyedi Ildikónak a Testről és lélekről Oscar-jelölése és berlini nagydíja kellett ahhoz, hogy elkezdhesse a régóta dédelgetett Feleségem történetét.

A legtöbb pályázatot még azelőtt adták be, mielőtt Káel átvette volna a filmbiztosi szerepet, így ezek a tervek egyáltalán nem azt tükrözik, hogyan akarnak a filmesek megfelelni az új rendszernek, hanem a Vajna-éra utolsó hullámát jelentik. Az mindenképpen érdekes, hogy már korábban támogatott, bizonyított filmesek (Sopsits, Zomborácz) kaptak egy bukkanót az új filmjükhöz vezetett úton, miközben a klasszikus értelemben vett veteránok (Pálfi, Szász) előtt nyitva minden ajtó. A válasz lehet a pályázatok vagy a filmötletek minősége is, de ezekbe csak és kizárólag a Filmalap tud belenézni.



  • Hírek
  • Bankszámla