Az erőltetett feminizmusnak nyögés a vége

CharlieAngyalai jelenetfoto (2)
2019.12.12. 04:53

Kevés, nagyon kevés olyan franchise van, amit bolondbiztosan lehet updatelni. A Charlie angyalai nem ilyen, legalábbis a 2019-es, #metoo-ba mártott, az üvegplafont diadalmas sikkantások közepette átszakító kiadás nagyon nem. És akkor az örök klasszikus "oszt hogy állunk a minekkel?" kérdést még fel sem tettem, pedig jogosabb lenne, mint egy Wass Albert jazzbalett előadása esetén.

Oké, nem vagyok teljesen hülye, a hetvenes évek full szexista, ostobenkó tévésorozatát azért kellett elővenni, mert a dögös ruhákban férfiak parancsára kémkedő jócsajokból szinte nulla befektetéssel lehet önálló, erős, férfiaktól teljesen független kémcsajokat faragni, de mivel a filmet nem a feminista agenda fogja eladni, hanem a dögös ruhákban rohangáló csajok, így Elizabeth Banks mozija egy olyan öszvér lett, ami a Fontos Dolgok elmesélése mellé azért csak bevetette a "vagina mint fegyver" és a "rázd a segged, babám, legyen mit kitolni a YouTube-ra" motívumokat is. Persze az ütlegek és rúgások, pár esetben pedig egy ilyen limonádé filmtől meglepően szadista halálnemek mind szexista barmokon csattantak, akik megérdemelték sorsukat.

 

Ennyit ér

IMDb: 4/10
Rotten: 52%
Metacritic: 52/100
Index: 3/10

Ez az a film, amiben két kivételtől eltekintve minden faszi olyan, mint amilyennek a legszélsőségesebb feminista blogok ábrázolják a férfiakat, szexista fajankóknak, akik mind Isten ajándékának tekintik magukat, és még egy szaros biztonsági őr is képes kiselőadást tartani az egyik főhősnek arról, mennyivel több esélye lenne a férfiaknál, ha mosolyogna. Ezek a rém leegyszerűsített karakterrajzok, az egydimenziós karakterek (nagyjából mindenki leírható egy jelzővel) akkor nézhetők el egy filmnek, ha a látvány, az akciók, nota bene a történet elég lenyűgöző, sodró lendületű és csavaros ahhoz, hogy elfelejtesse velünk az árnyalatok hiányát, de ez a Charlie angyalai nem ilyen.

A látványvilága tisztes iparosmunka, minden plánt, beállítást láttunk már ezerszer, a színvilág semmilyen, a helyszínek meg csak azért változnak, mert manapság egy valamirevaló kémfilmben legalább három országot meg kell látogatni. Ami az akciókat illeti, Banks rendezőként nem tud vagy nem akar mit kezdeni velük: a verekedések unalmasak és egy kaptafára koreografáltak, még saját magát sem tudta úgy rendezni, hogy ne röhögjön a néző a mutatványon. Autós üldözés is van, meg sok lövöldözés, de amolyan kötelező körök, öröme nem sok mindenkinek lehetett bennük.

És végül a történet, amit nem fognak gobelinre hímezve árulni, az tuti: a Charlie angyalai ebben az inkarnációban egy nemzetközi problémamegoldó ügynökség, akihez akkor fordulnak a kliensek, ha a rendőrséghez nem mernek. Több országban is van lerakatuk, a helyi állomásfőnököket mind Bosley-nak hívják, azaz egy rang lett abból a névből, amit a klasszikus sorozatban, az előző mozifilmekben és a pár rész után a földbe beleálló, 2011-es tévésorozatban is a titokzatos Charlie alvezére viselt. Egy ilyen lerakathoz fordul egy tudós csaj, mert feltalálta Az Örökké Tartó Energiaforrást, amit - szüpríz! - egy kódrészlet átírásával fegyverként is lehet használni. Ha ehhez hozzáteszem, hogy Dr. Elena Houghlin (Naomi Scott) atletikus, csinos nő, és azt, hogy a filmben az Angyalok párban dolgoznak, kábé ki lehet találni a sztori sarokpontjait, aktív részese lesz az akcióknak, vicceseket szól be, és nagyon dögös ruhákba öltözik.

Sajnos rengeteg olyan ostobaság bosszantja az embert, amit már a forgatókönyv alaposabb átolvasásával is orvosolni lehetett volna. Az egyik angyalt a 23 éves Ella Balinska alakítja, aki a szerepe szerint megcsömörlött a brit hírszerző hivataltól - ezek szerint az MI-6 már tinicsajokat is alkalmaz? Az ügynökség olyan látványos luxusban működik, amit nemigen lehet finanszírozni másfél szobás albérletben lakó tudósnők fizetéséből. Miért megy fel az akciót biztosítani a Kristen Stewart alakította Sabina Wilson egy olyan ház tetejére, amiben nincs lift, és miért nem visz magával távcsöves fegyvert? És így tovább.

A színészek közül csak Stewart lóg ki, de ő legalább felfelé, hiszen a vad, mindenkinek visszaszóló hackercsaj karakterét két grimasszal és az azokat kísérő, a haját igazgató mozdulattal felteszi a vászonra, ráadásul látványosan élvezi, hogy a függetlenfilmek visszafogott drámája helyett végre harsány lehet, és kiélheti magát. A többieket hagyjuk, még a mindig megbízható Sir Patrick Stewart is csak önmaga paródiáját tudja hozni, pedig neki és a filmben az egyik Bosley-t alakító Banksnek is van humorérzéke. A film nem (csak) miattuk és a csapnivaló színészi játék miatt lett rémes, hanem azért a izzadságszagú kínlódásért is, ami üvölt az egész projektről, és amivel mai, "woke" (éber), #metoo-kompatiblis filmet akarnak faragni egy olyan franchise-ból, amit a jócsajfaktorra és a feszes fenekekre építettek fel, és aminek legfrissebb kiadásában is csak szép, vékony nőket mutogatnak. 

Charlie összes angyala

A Charlie angyalai első része 1976. szeptember 22-én került adásba, az első, duplarész nézettségétől pedig a sorozattervet eredetileg "a tévézés legkreténebb ötlete" beszólással elintéző ABC-vezér is padlót fogott, mert a nyitányt becslések szerint 30 milliónál is több amerikai látta, az évad átlaga pedig egészen 38 millióig felment.

Szóval siker volt, és az is maradt 115 részen és öt évadon át, sztárt csinált az első évad után filmes karriert építő Farrah Fawcettből, Kate Jacksonből, Jaclyn Smith-ből és Cheryl Laddből is. Mindezt úgy, hogy az ABC a nézettségen kívül semmit nem szeretett a produkcióban, mert iszonyú drága volt - az első évadban epizódonként 22 000 dollárba kerültek a főszereplők jelmezei, mert még a cipőjüket is neves divattervezőktől vették, és így tovább. Az ötödik évadra aztán bezuhant a nézettség, amin az sem segített persze, hogy szerda, szombat és vasárnap este is kipróbálták a titokzatos Charlie nevében nyomozó csajokat, de 60-ból a 47. legnézettebbek voltak csak.

A franchise, amit persze 1981-ben még nem tekintettek annak, 2000-ben támadt fel Lucy Liu, Drew Barrymore és Cameron Diaz főszereplésével, akiknek köszönhetően a két film (a második 2003-ban jött ki)  500 milliós bevételt termelt 210 milliós összesített büdzsére (az inflációval számolva az a félmilliárd ma 746 millió, csak mondom), de akkoriban Hollywood még mértéktartó volt, és nem készült harmadik rész.

Nem hát, mert már akkor elkezdték pedzegetni az ABC-nél, hogy nem kéne-e egy rebootot összerakni a sorozatnak, amire végül 2011-ben került sor. Az új sorozatverzióban Annie Ilonzeh, Minka Kelly és Rachael Taylor nyomozott meg jócsajoskodott, de csak hét részen át, mert a nyitány eleve csalódást keltő 8 milliós nézettsége után a hetedik rész (5 millió néző) után elkaszálták az egyébként rém béna produkciót.

Ne maradjon le semmiről!