Filmek, amiket nagyon vártunk, és most itt vannak

2021.10.06. 21:22
Mindenki titkosügynöke, az év látványfilmje, sztárparádé és az Oscar-várományos magyar horror. Mozipremierek, amikkel kevésbé lesznek szürkék az esős őszi napok.

Beköszöntött a taknyos idő, amikor a szabadtéri programok helyét a találkozók kreatív indokkal való lemondása veszi át, hogy takaróba burkolózva inkább filmnézéssel üssük el a szabadidőt. A tavalyi mozis aszály után, mikor a járvány miatt leálltak a forgatások, vagy csak hónapokra jegelték az új bemutatókat, most bőségesen arathatjuk le a jobbnál jobb alkotásokat.

Az októberi hónapra koncentrálva összeszedtünk egy listát a legújabb mozipremierekről, hogy könnyebben lehessen halászni a bőség tengerében.

Van idő mindenre (is)

Nincs idő meghalni

Az új Bond filmet az eredeti tervek szerint 2020 áprilisában mutatták volna be a hazai mozik, de a koronavírus-járvány eltolta a premier időpontot bő fél évvel, majd megint ugyanennyivel, hogy végül harmadjára is meglépjék ezt a húzást, így most szeptember 30-tól nézhetjük Daniel Craig ötödik, és egyben utolsó Bond-filmjét, ami a széria huszonötödik része. Ha pedig már a debütálás kezdetén megváltottuk a jegyünket, és túl vagyunk a filmen, akkor érdemes elolvasni az Indexen megjelent kritikát, hogy oldódjon az élmény.

Dűne

A Dűne már szerencsésebb volt, mint a jubiláló Bond, ugyanis ez „csak” egy évet csúszott a tervezett bemutatóhoz képest. A sztárokkal telepakolt látványfilm így októberben tudja megtölteni a moziszékeket a forgalmazók nagy örömére. Frank Herbert 1965-ös sci-fi sorozatának első kötetét dolgozza fel a film, a szereposztás pedig parádés: többek között Timothée Chalamet, Zendaya, Jason Momoa, Javier Bardem, Rebecca Ferguson, Oscar Isaac és Stellan Skarsgård is emelik színészi képességeikkel azt a világot, amit Denis Villeneuve (Szárnyas fejvadász 2049, Érkezés) álmodott vászonra. Bemutató: október 21.

Venom 2. - Vérontó

Szintén majd egy évet fiókban töltött, de végre napvilágot, azaz inkább sötét mozitermeket lát a Venom folytatása. Az első film nem aratott osztatlan sikert, de a Tom Hardy által megformált Eddie Brock és a szimbióta többdimenziós kapcsolata elégnek tűnt ahhoz, hogy összedobjanak egy folytatást. Hardy színészileg nem adta lejjebb a lécet bármely más alakításánál, az antihős karakter pedig kifejezetten jól áll neki. Az egy testben összpontosult két akarat harca még biztos tartogat érdekességeket, főleg, ha a Sony mer merészebb lenni, és nem akar közönségfilmet csiszolni a történetből. Hogy mit tudtak kezdeni a laza ecsetvonásokkal felfestett első film után, és hogyan egészül ki Hardy Woody Harrelson gonosztevőjével, az október 14-től kiderül.

Az utolsó párbaj

Történelmi, karakterközpontú film, aminek alapját egy valós eseményből táplálkozó könyv adja. A rendező Ridley Scott, aki a műfajban több remekművet is rittyentett már, gondoljunk csak a Gladiátorra vagy Az utolsó királyság című filmekre. Ez már önmagában elég lenne ahhoz, hogy felkeltse a mozizni vágyók figyelmét, de a tény, hogy a forgatókönyvet Matt Damon és Ben Affleck közösen írta, akiknek szerelemgyermekeként anno a Good Will Hunting is született, csak fokozza az érdeklődést, főleg, hogy még játszanak is a filmben, Adam Driver és Jodie Comer oldalán. A történet alapja, hogy egy normann lovag felesége nemi erőszakkal vádolja a földesurát, aki mindent tagad, a nő becsületéért pedig férje párbajozni hívja a megvádolt nemest. Az engedélyt megkapják, amivel a középkori Franciaország bíróság által is jóváhagyott utolsó párbaja valósul meg (hoppá a cím), viszont az izgalmakat fokozza, hogy ha a férj elbukja a próbát, akkor feleségét máglyán égetik el rágalmazásért (nem tűnik korrektnek, de választhatták volna azt a módszert is, hogy ha nehezebb, mint egy kacsa, akkor végzik ki). Ez a történet a #metoo korszakban úgy is aktuális, hogy több száz évvel ezelőtt játszódik.

A francia kiadás

Visszatér a szemet gyönyörködtető szimmetria, a konfliktusos, mégis tökéletes harmóniát teremtő élénk pasztell-színkavalkád, a szerethető modorosság és a szépia hatás. A filmrajongók valószínűleg már kitalálták, hogy ezek a meghatározó védjegyek egy új Wes Anderson filmet ígérnek. A Dűnénél meggondolatlanul a sztárparádé kifejezést használtuk, amit nehéz lenne fokozni, pedig A francia kiadás tele van olyan nevekkel, amik egymagukban is bizonyítottan sikerre visznek egy produkciót: Léa Seydoux, Adrien Brody, Timothée Chalamet, Willem Dafoe, Frances McDormand, Elisabeth Moss, Saoirse Ronan, Jason Schwartzman, Tilda Swinton, Owen Wilson, Benicio del Toro, Bill Murray, Jeffrey Wright, Christoph Waltz, Willem Dafoe, Edward Norton és Saoirse Ronan. Egyszóval parádés. A történet a múlt századba repít minket, egy képzeletbeli francia kisváros kitalált szerkesztőségébe, amit nézve minden ember elgondolkodik azon, milyen jó lenne újságíróként dolgozni, de azért ne felejtsük el, hogy az internet és online korában ez már csak egy romantizált kép.

Éljenek a magyarok

Hasítanak a magyar filmek, az elmúlt pár hétben mindig volt legalább egy magyar alkotás, amire megérte jegyet váltani. A Toxikóma, az Így vagy tökéletes, a Természetes fény, A feleségem története a maguk műfajában egyedit hoztak, és akkor még nem beszéltünk a Kuflik című meséről, ami egy olyan gyermekeknek készült rajzfilm, amitől a szülők is teljes extázisba jönnek -joggal. Remek humora, kreatív grafikája magával ragadó, Scherer Péter pedig zseniálisan, és elkülöníthetően kölcsönözte az összes figura hangját. De szerencsére a magyar alkotások listája tovább bővül, csak októberben a következő magyar filmpremierekkel számolhatunk:

Külön falka

Szeptember utolsó napjától mozikban a Külön falka, Kis Hajni első nagyjátékfilmje, ami a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon debütált. A film egy félárva kislány történetét dolgozza fel, akit nagyszülei nevelnek, ő pedig a börtönből szabadult apjával próbál kapcsolatot teremteni. A rendezőnő saját életéből is inspirálódott, a történet mégis inkább fikció, viszont olyan szempontból pedig tágan értelmezhető és sokkal általánosabb problémákra vezethető vissza, hogy Kiss Hajni szerint mindenkinek vannak feldolgozandó problémái. Erről korábban egy interjúban beszélgettünk vele.

Eltörölni Frankot

A leginnovatívabb film díját kapta a nemzetközi kritikusoktól Fabricius Gábor első nagyjátékfilmje, az Eltörölni Frankot című alkotás a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. Rangos kitüntetés egy nívós filmszemlén, és most végre a magyar közönség is megnézheti magának 1983-at a vasfüggöny mögött október 7-től. Frank, egy underground zenekar frontembere, aki nem tud beilleszkedni a szocializmus orwelli csendjébe. Pszichiátriára kerül, ahol a rendszer az ellenségeit titokban próbálja elhallgattatni.

Elkxrtuk

A Gyurcsány-filmek csúfolt (hogy joggal vagy anélkül, az kiderül október 21-én) Elkxrtuk, már érkezésének tudatával felbolygatta az állóvizet. Hiszen a 2006-os állapotokat bemutatni szándékozó film kampányidőszakra élesítette premierjét, debütálását pedig okosan átgondolt marketing kampány előzte meg. A filmben amit Keith English rendezett többek között Trill Zsolt, Bánovits Vivianne, Mózes András, Szikszai Rémusz, Bede-Fazekas Szabolcs, Gubás Gabi és Őze Áron is láthatók.

Post Mortem

Október hatodikán hivatalosan is eldőlt, hogy Magyarország Bergendy Péter Post Mortem című filmjét nevezi a 94. Oscar-díjra. Október 28-tól itthon is megtekinthető a szép fesztiválkarriert befutott magyar horror, ami egy éve tarol nemzetközi filmszemléken.

Az alap történet: Az első világháború és a spanyolnáthajárvány pusztítása következtében számtalan kísértet reked a világunkban. 1918 fagyos telén Tomás, a fiatal post mortem vándorfotós a tízéves kislány, Anna hívására eljut egy kis faluba, amelyet megszálltak a kísértetek. A különös, természetfeletti jelenségek arra sarkallják a fotóst, hogy a rendelkezésére álló felszerelés segítségével kiderítse, hogy mit akarnak a kísértetek. Főbb szerepekben: Klem Viktor, Hais Fruzsina, Schell Judit, Anger Zsolt.