Ez a világ legbénább zombifilmje, mégis imádjuk

2022.01.10. 05:28

Ha császkáló élőhalottakról van szó, akkor szinte mindent láttunk már. A Zombieland laza humorral tálalta a világvégét, az Eleven testekben szerelmes zombival sokkoltak a készítők, A halottak hadserege olyan volt, mintha egy heist filmet ötvöztek volna a Z világháborúval, a Vonat Busanba című dél-koreai moziban pedig szűk, zárt térben ment a véres és kétségbeesett csata a túlélésért.

A január 6-án a hazai mozikban bemutatott A kaptár – Raccoon City visszavár ezúttal elég nagy bravúrral próbálkozik meg. A készítő, Johannes Roberts ugyanis a Milla Jovovich-filmekhez képest a Resident Evil-játékokra sokkal erősebben építkező adaptációt próbált meg összerakni. A Capcom által fejlesztett és kiadott videójátékos franchise-ról érdemes tudni, hogy már 1996 óta borzolja a gamerek idegeit. A Resident Evil az elmúlt több mint két évtizedben tényleg maximumra járatta a túlélőhorrort, és még mindig képes újat mutatni, a tavaly polcokra került Village hatalmasat ment, nem csak az eladások, hanem a fogadtatás tekintetében is.

A franchise mozis rebootja ezt a csontig hatoló rettegést hivatott a vászonra ültetni, és bár egy néha rettenetesen gagyi, B-film a végeredmény, a Raccoon City visszavárnak mégis megvannak a maga pillanatai.

Félreértés ne essék, egy borzalmas filmről van szó. Bár tisztán látszik, hogy a rendező szerelmes a Resident Evil világába és karaktereibe, de egész egyszerűen nem sikerült olyan szereplőgárdát összetoboroznia, akik jól el tudták volna játszani ezeket a kultikus figurákat. Emellett a forgatókönyv is teljesen szétesik a végére, és bár a Raccoon City visszavár helyenként egész jól megidézi a videójátékok ismert momentumait, az alkotóknak nem sikerült rendesen egybegyúrniuk a Resident Evil 1-et és 2-t.

A történet az 1980-as években veszi kezdetét, amikor Raccoon City árvaházában egy kislány rémisztő szörnyet vél látni éjszaka. Fivére azonban megnyugtatja, hogy csak képzelődött. Ugrás 1998-ba, a már felnőtt Claire Redfield hazafelé tart a városba, hogy szembenézzen az általa hátrahagyott démonokkal. A fiatal nő meglátogatja testvérét, a STARS-alakulathoz tartozó Christ, hogy aztán egy bizonyos rendőrőrsön néhány őrjöngő zombi fogságába essen. A készítők olyan szereplőket próbálnak egyszerre mozgatni a sakktáblán, mint Jill Valentine, Leon S. Kennedy és Albert Wesker, a végére azonban saját maguknak adnak mattot.

A film egyik szálán az első Resident Evilben látott kastélyban igyekszik Jill Valentine és Chris Redfield csapata felkutatni elveszett társaikat, eközben pedig Leon és Claire azon a rendőrkapitányságon próbálnak túlélni, ahol a Resident Evil 2 játszódott.

Fotó: Shane Mahood / IMDb
Fotó: Shane Mahood / IMDb

A gamerek elismerően csettinthetnek az ismert helyszínek, szörnyetegek és a gonosz Umbrella-cég állandó fenyegetése miatt, de A kaptár túl rövid, és összecsapott ahhoz, hogy két videójáték előtt is tisztelegjen.

Ugyanez elmondható a színészekről is. Tragikus, hogy micsoda balféket csináltak Leon S. Kennedyből, akit Avan Jogia alakít. A színésznek nem volt hálás dolga, mert igazi karikatúrát csináltak a játékosvilág kedvencéből. Igaz, hogy a Resident Evil 2-ben Leon egy kezdő zsaru volt, de emlékeink szerint egész jól helytállt a kezdődő apokalipszisben, és nem fordult elő, hogy egy zárt cellaajtó kinyitása ekkora problémát jelentett volna neki. A Hannah John-Kamen-féle vagányabb Jill Valentine ötletnek jó volt, de ő sem kapott elég játékidőt, így kellően alapos kibontást sem. A Robbie Amell-féle Chris Redfieldről, vagy a Netflix-sztár Tom Hopperről nem is beszélve, Az Esernyő Akadémia főszereplője Albert Weskerként elképesztően rossz volt.

A szereplőgárdából egyedül a Skins korábbi színésznője, Kaya Scodelario nyújtott viszonylag korrekt teljesítményt. A Karib-tenger kalózaiban is látott fiatal szépséget azonban elképzelésünk sincs, hogyan sikerült megnyerniük az alkotóknak egy ilyen, amatőr hatást keltő filmre, amiben ráadásul olyan bénák voltak a kosztümök is, hogy annál néhány cosplay-es is ügyesebbet rak össze, két nap alatt.

A kaptár – Raccoon City visszavár az elején kicsit átveri a nézőt, mert az első 20-30 perc alapján azt hihetjük, hogy korrekt zombifilmet kapunk. Johannes Roberts rendezése viszont inkább abba a kategóriába esik, ami annyira rossz, hogy már jó. Bevalljuk, nekünk bűnös élvezetet jelentett A kaptár rebootja, mert jó volt viszontlátni a videójátékos elemeket benne. Ezt leszámítva azonban nagyon rossz szájízünk lett tőle. Hiába néztek ki jól az élőhalottak a filmben, a végére annyira elfogyott a büdzsé, hogy a gigaszörnyes összecsapást már nem sikerült rendesen prezentálni, és inkább nevetséges lett, mint ijesztő.

Nem vagyunk benne biztosak, hogy a Raccoon City visszavár képes lesz egy új filmsorozatot beindítani, vagy egyáltalán érdemes-e erre a borzalomra építkezni, de aki kedveli a Resident Evilt, vagy pedig kedve van némi katasztrófaturistáskodáshoz a moziban, az adjon neki egy esélyt.

Volt, aki úgy vélekedett, hogy A kaptár – Raccoon City visszavár inkább streamingre lett volna való... de úgy véljük, ezt még a Netflix is röhögve dobta volna vissza.



  • Hírek
  • Bankszámla