A Netflix vígjátéksorozatát receptre kellene felírni rosszkedv ellen

2022.01.14. 12:08

A Superstore című amerikai vígjátéksorozatot 2015-ben mutatta be az NBC. A produkció hosszú évekig a radar alatt maradt, a hazai nézők közül alig talált rá valaki. Pedig egy olyan alkotásról van szó, ami úgy szól a szélesebb közönséghez, hogy egyediség is szorult bele. A Superstore akkor vált Magyarországon ismertté, amikor tavaly ősszel az első öt évad, majd később a befejező szezon is felkerült a Netflixre, ahol most is teljes egészében elérhető.

A szériát 2019-ig bezárólag az a Justin Spitzer jegyezte, aki korábban az amerikai The Office írójaként dolgozott, de köze volt a kórházas Scrubshoz is. Ennek megfelelően nem annyira meglepő talán, hogy a Superstore is egy tősgyökeres munkahelyi szitkom lett.

Ez a sorozat azt a műfajt képviseli, amit nem érdemes evés-ivás közben nézni, mert az ember tuti kiköpi a kávéját a röhögéstől.

A produkció egy olyan korszakban készült, amikor a társadalomban még nem uralkodott ennyire a píszí. Manapság, amikor mindenki megsértődik mindenen, elég nehéz vígjátékokat csinálni, valljuk be. Ha pedig mégis rászánja magát valaki a dologra, a végeredményt rögtön botránysorozatnak minősítik. Ilyen például Az erényes Gemstone-ék is az HBO-n, amiről nemrég írtunk.

A Superstore története a Cloud 9 nagyáruházba kalauzol, ahova Jonah (Ben Feldman) és Mateo (Nico Santos) újoncként kerülnek be, és teljesen más hozzáállással kezdik meg az eladói hétköznapokat, valamint a beilleszkedést a munkatársak közé. Mateo igazi stréberként mindent elkövet, hogy elfogadják a többiek, Jonah azonban rögtön összekülönbözik kolléganőjével, az erélyes Amyvel (America Ferrara). Kettejük között se veled, se nélküled kapcsolat veszi kezdetét, aminek a vége vagy házasság, vagy verekedés lesz. Mindkettőre ötven-ötven százalék az esély.

Már az első néhány epizód alapján látni lehet, hogy a Superstore nem ennek a kornak a szüleménye. A sorozat írói kicsit sem fogták vissza magukat, vannak itt rasszista és szexista poénok is, viccelődnek a bevándorlás és a tiniterhesség témájával… A verbális adok-kapok pedig akár a nézőket is utolérheti, mert egy-egy beszólás minket is érzékenyen érinthet a képernyő előtt ülve. Pont ettől nevetünk olyan jókat szinte minden epizódon.

Justin Spitzer agyszüleménye egy olyan munkahelyi szitkom, aminek szíve-lelke van, és annak ellenére, hogy a helyszín kicsit elcsépelt, és unalmasnak tűnhet első ránézésre, a Superstore-ból simán meg lehet nézni akár 4-5 epizódot is úgy, hogy egy percig sem unatkozunk közben. Nagy poén, hogy a vendégszereplők között olyan ismertebb arcok is felbukkannak, mint Eliza Coupe, Jason Ritter vagy éppen Brenda Song, akik hozzák is azt a szintet, amit elvárunk tőlük.

A poénkodás és az érzelmes fordulatok többsége a Cloud 9 dolgozóit érintik, de a sorozatot azért jó nézni, mert a 21. századi amerikaiak is megkapják a magukét benne. Láthatjuk, milyen disznóságokat követnek el a vásárlók, mennyire elviselhetetlenek néha, és alig akad köztük olyan, aki normálisan tud viselkedni az áruházban. A Superstore dolgozóit azért nem kell félteni, állják a sarat még a legfurább emberekkel szemben is,

a szájukat elhagyó beszólások pedig igaz, hogy néha kicsit alpáriak, de a legváratlanabb pillanatokban érkeznek, így a meglepetés ereje miatt kétszer olyan viccesen hatnak.

A 2021-es televíziós kínálatra visszatekintve egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány olyan sorozat volt, amin hangosan tudtunk röhögni. A Superstore esetében a 20 perces részek alatt sokszor többször is megtörtént velünk a dolog, ami arra emlékeztetett minket, hogy volt egy idő, amikor az Agymenők és az Így jártam anyátokkal is egyszerre futott, így a rekeszizmaink folyamatosan támadás alatt voltak. Ennek a korszaknak a mementója a Superstore, ami tényleg igazi kincsnek számít manapság, így érdemes tenni egy próbát vele, ha valaki unja már a drámasorozatokon való szomorkodást.

A Superstore mind a hat évada magyar felirattal elérhető a Netflixen.