Zsebpénzből forgatták, most az HBO-n nézhetjük a magyar misztikus filmet

2022.06.26. 06:19

2020 márciusában olyan dolog történt, amire a társadalom nem volt felkészülve. Be lettünk zárva az otthonainkba. Nem csak hogy be: el, számunkra fontos emberektől, illetve össze, másokkal vagy önmagunkkal.

A Karantén Zóna címen jelent meg egy misztikus szkeccsfilm az HBO Max kínálatában, ami ezt az időszakot segíti feldolgozni hátborzongató és vicces, leginkább abszurd jelenetekkel.

Idézzük fel azt az időszakot, amikor a világ kifordult magából, mi pedig befordultunk. Ez a lelki folyamat mindenkiben másképp ment végbe. Sokakra felszabadítóan hatott a drasztikus változás, de volt, akiket az őrület határára kergetett a pandémia és Győrfi Pál, akitől egy nap milliószor hallottuk, hogy maradjunk otthon.

Mivel az előbbiből mindenki telítődött a közösségi médiából, elég valószínű, hogy senkit sem érdekel, kinek hogyan hatott pozitívan az életére a korlátozás. Utóbbi viszont már más tészta. Ugyanis a Coviddal valódi tragédiák jártak.

Az első hullám alatt alakult ki az önkéntes karantén fogalma. Amikor még minden nap idősebb szomszédoknak mentünk bevásárolni, amikor az erkélyre is félve léptünk ki, és amikor minden hazaérkezés után egy perccel már az összes ruha a mosógépben forgolódott, miközben mi már a kilincseket és a villanykapcsolókat fertőtlenítettük – aznap harmadszorra.

Zsótér Indi Dániel és Vida Orsolya ennek az időszaknak az esszenciáját próbálta leszűrni és belecsepegtetni első nagyjátékfilmjükbe, aminek a feldolgozására, lássuk be, szükség is van.

All in – azaz önerőből életcél

Történetük különösen izgalmas, hiszen „zsebpénzből” forgatták a mozit, amiben minden stábtag ingyen dolgozott. A produkciót végül az HBO vette meg, így ez lett az első magyar film, ami a Max felületén debütál. Az HBO, úgy tűnik, egyre inkább nyit az ambiciózus fiatalok felé, A besúgó című sorozat író-rendezője is első bemutatkozásával jelentkezett, egyszerre 61 országban, Zsótér Indi Dánielnek pedig szintén az első nagyjátékfilmjét vették meg. A Karantén Zóna című misztikus szkeccsfilmet 2020-ban írták és forgatták, amikor az élmények az alkotókban még frissek voltak.

A filmet önerőből, közösségi finanszírozással kiegészítve hozták létre. A rendező, Zsótér Indi Dániel az Indexnek elmesélte, hogy az összköltség 7 millió forint körül mozgott (miközben ma már milliárdokért forognak magyar filmek is). Az összeg főként a technikára, ételre, helyszínek berendezésére ment el, ám minden stábtag ingyen vállalta a részvételt, ezért is alakult úgy, hogy sok szereplőnek ez az első nagyjátékfilmes munkája. Casting nem volt, mindenkit direktben kerestek meg, a színészgárda ezért elég vegyes; az új nevek mellett a magyar filmes szakma nagyágyúi is feltűnnek, mint például Makranczi Zalán, Ónodi Eszter vagy Pásztor Erzsi. Utóbbi színésznő a szkeccsfilm harmadik történetének főszereplője, és messze az egyik legerősebb „eleme” a produkciónak.

Pásztor Erzsit személyesen nem ismertük. A szerepre, amit végül játszik, előzetesen összeírtunk tíz nevet, hogy kit tudnánk elképzelni, de valahogy senkit sem éreztünk rajta kívül hitelesnek erre. Orsi szkeptikus volt, úgy gondolta, hogy úgysem vállalná el, de én azt mondtam, teszek egy próbát. Tíz percen belül megszereztem a telefonszámát és hívtam is. Nagyon aranyos volt, de azt mondta, hogy rengeteg ilyen projekttel keresik, és hogy szeretné elolvasni a forgatókönyvet. Majd miután ezt megtette, felhívott és azt mondta, hogy ez akkora baromság, hogy szeretne benne lenni, vágjunk bele

– mondta Zsótér Indi Dániel, aki azt is elmesélte, hogy akkor ismerte meg társ-forgatókönyvíróját, Vida Orsolyát, amikor még újságíróként készített Vidával egy interjút.

Sokat beszélgettek, barátok lettek, és felfedezték magukban egymás ötletei felé is a kölcsönös szimpátiát. Dolgoztak együtt reklámfilmeken, illetve fikciós műveket is írtak, igaz, azt a fióknak. Majd amikor beütött a Covid, úgy érezték, hogy itt az idő végre valamit be is fejezni. Így született meg A Karantén Zóna.

Misztikus övezet

A szkeccsfilm öt kisfilmből áll, amelyek egymástól függetlenek, csupán annyi bennük a közös, hogy lakásukban ragadt szereplőket mutatnak be, akik mind más démonokkal küzdenek meg a bezártság, az összezártság, vagy éppen az egyedüllét alatt. Mindegyik történetben felüti a fejét valami természetfeletti erő, aminek a hatására abszurd, sokszor groteszk elemekkel emelik ki azt a lelkiállapot, amiben a szereplők szenvednek.

  • Az első kisfilm az emberi kapcsolatok törékenységét mutatja meg, és azt fejtegeti, hogy hiába élünk egy hosszan tartó, jól működő zárt rendszerben, a megváltozott körülmények arra is hatást gyakorolnak. Ismerős az érzés, amikor a másiknak már a levegővétele is idegesítő?
  • A második történetnek egyszerre több mondanivalója is akad, ami kicsit talán gyengíti az összképet és -hatást. Egyrészt megpiszkálja a magyarországi otthonápolás-gondozás problémakörét. Megmutatja, hogy szülőként, hát még egyedülálló szülőként mennyire nehéz megfelelni egyszerre a munka és a család frontján. Mindemellett láthatjuk egy gyermek vívódását, aki édesanyja szerteágazó figyelmét szeretné magára irányítani.
  • A harmadik sztori a szkeccsfilm csúcsa. Technikailag, színészileg és a rendezés tekintetében is, de a stílus – azaz a történet súlyos mondanivalója a szöveg könnyedségével és humorával szembeállítva – a leginkább kiemelkedő. Önmagában bármilyen kisfilmfesztiválra benevezném. A főszereplő egy idős nő, aki egyedül él otthon, és arra lesz figyelmes, hogy minden nap eltűnik valami a lakásából, ezért segítséget hív. A Covid alatt sok idős ember maradt egyedül, akik így minden szociális interakcióra ki voltak éhezve.
  • A negyedik kisfilm egy friss párost mutat be, akik azért költöztek össze, hogy a karantén alatt is tudjanak találkozni és lássák egymást. Lakva ismerszik meg az ember, tartja a mondás, és ez fokozottan igaz, ha a páros egyik fele youtube-er, aki „növesztett” magának egy személyiséget a követői felé, és van egy valódi oldala is.
  • Az ötödik film az egyedüllét és a monotonitás őrjítő árnyoldalát fedi fel, olyan főszereplővel, akiben van hajlam az önsorsrontásra, és inkább választja a zárka nagyságú lakását a karantén idejére, mint bármi más opciót. A választott életmód pedig elkezd elhatalmasodni rajta, olyannyira, hogy a valódi életére elkezd kevesebb energiát fordítani, mint a virtuálisra, ahol igazából az lehet, aki csak akar.

A Karantén Zóna alapvetően nagyon ötletes és egyedi alkotás lett, amit mindenképp érdemes megnézni gyerekbetegségeinek ellenére is, amiből azért akad pár. A történeteket narrátor (Muchichka László) fűzi össze, akinek mind a szövegét, mind a jelenlétét érdemes lett volna kicsit jobban beleszőni a kisfilmekbe, illetve az abszurd vonalra is ráerősíthettek volna az alkotók. A vegyesen összeválogatott színészek közül vannak erősebb és gyengébb alakítások. A zene viszont kiemeli az atmoszférát, a vágás és az operatőri munka sokszor kifejezetten izgalmas. Annyi biztos, hogy ha ez a csapat aprópénzből ezt tudta összehozni, nagyon kíváncsiak lennénk arra, hogy mit tennének, ha anyagilag kicsit biztosabb háttérrel és minden munkafolyamat megtámogatásával dolgozhatnának.

Az Alkonyzóna című filmből ihletett alkotás június 25-től elérhető az HBO Max felületén. A filmet Vida Orsolya és Zsótér Indi Dániel írta, vezető operatőre Dimeth Balázs. A zenei producer Szegedi Márton, a zeneszerző Lennert Van Raemdonck. A főbb szerepekben Pásztor Erzsi, Ujréti László, Tankó Erika, Tolnai Klári, Majsai-Nyilas Tünde, Krausz Gergő, Lebor Lilly Eszter, Ferencz Attila, Zsíros LindaLőrincz Sándor, Lakatos Máté, Makranczi Zalán és Sütö Ildikó látható.



  • Hírek
  • Személyi kölcsön