Hiába húzták le a kritikusok, ez az év legjobb romantikus filmje

2022.09.09. 15:29

Sok savat kapott a filmes újságíróktól az idehaza augusztus 18-án bemutatott Ahol a folyami rákok énekelnek című romantikus dráma. A Daisy Edgar-Jones főszereplésével készített produkció a Rotten Tomatoes oldalán 34 százalékon áll jelenleg közel kétszáz cikk alapján. Talán mondanunk sem kell, hogy ez nem túl acélos eredmény, és meglepően nagy kontrasztot mutat a mezei nézők véleményével, akiktől ötezernél is több vélemény érkezett, 96 százalékos végeredménnyel.

Kíváncsiak lettünk, ezúttal kinek van igaza, és amíg a magyar mozik játsszák, elrohantunk egy vetítésre. Ahogy az általában az ilyen esetekben lenni szokott, a valóság valahol a két véglet között van… De közel sem félúton.

Igaz, hogy idén nem voltunk túlságosan elkápráztatva, már ami a romantikus műfajt illeti, de az Ahol a folyami rákok énekelnek még egy telített időszakban is nagy meglepetés lett volna. A kritikusok szerintünk ezúttal tévednek, Delia Owens 2018-as regényének első adaptációja közel sem olyan borzasztó, mint mondják. Óriási túlzás, hogy ez lenne az év legrosszabb filmje.

Igaz, hogy akkor is szívesen néznénk a korábban a Normális emberek és az Under the Banner of Heaven című sorozatban is szereplő Daisy Edgar-Jonest, ha a telefonkönyvet olvasná fel. A fiatal tehetségnek azonban az Ahol a folyami rákok énekelnek esetében könnyebb dolga volt, mint általában. Mert a készítőknek sikerült egy értelmes drámát felhúzniuk a központi karakter köré.

Az Ahol a folyami rákok énekelnek az a fajta film, amely kiszakít a hétköznapok monotonitásából, elvisz minket egy olyan környezetbe, ahol a legtöbben életünkben nem fordulnánk meg – jelen esetben Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékére –, és elregél egy rejtélyes sztorit, amely annyira csavaros, hogy a végére a földön kell keresgélnünk az állunkat. Főleg ha nem olvastuk a könyvet.

A történet a XX. század közepén játszódik, a középpontban egy Kya Clark (Daisy Edgar-Jones) nevű fiatallal, aki azzal lóg ki a környezetéből, hogy a civilizáció helyett inkább a természetben éli az életét. Mezítláb, piszkosan, szegényen, de viszonylag boldogan. Egészen addig, amíg a Lápi Lánynak csúfolt huszonévest egy fiatal férfi, Chase Andrews (Harris Dickinson) meggyilkolásának gyanújával le nem sittelik. Mi, nézők ezen a ponton csatlakozunk be, amikor a főszereplő élete elkezd darabokra hullani.

A film két idősíkon mozog végig, az egyik a tárgyalás huzavonáját követi nyomon, miközben visszaemlékezések formájában ismerkedünk meg a sokat szenvedett Kyával.

Kyáról megtudjuk, hogy az apja a teljes családját bántalmazta, annyit, hogy végül minden rokona lelécelt a mocsárból. Aztán a kegyetlen fater is kámforrá vált egy nap, így teljesen magára maradt a leányzó. Részben gyönyörű kézügyességének és íráskészségének, valamint leleményességének köszönhetően hősünk azonban egymaga életben tudott maradni a vadonban. Na meg persze azért, mert egy Tate Walker (Taylor John Smith) nevű srác felkarolta, és mielőtt magára hagyta volna ő is, megtanította Kyát írni, olvasni és számolni.

Őszintén szólva az Ahol a folyami rákok énekelnek akkor is megállná a helyét, ha nem lenne benne a gyilkosság kérdése és az egész rejtélyfaktor. Csak azért, mert a fiatal színészek jól végzik a dolgukat. Így viszont megvan az extra húzóerő egészen a 120. percig, ameddig a film tart, hogy a végére járjunk, vajon az angyali arcú lány képes volt-e arra, hogy meggyilkoljon valakit. Egyáltalán mi lehetett a motivációja? Nyugalom, ez a nyomozós dráma az a ritka eset, amikor nem maradunk kérdőjelek nélkül, mindenre választ kapunk.

A filmen érződik, hogy pontos adaptációja a könyvnek, de kicsit sem tűnik szolgainak. A fényképezés, maga a láp szemet gyönyörködtető, és tényleg annyira egyedi helyszínről van szó, hogy csupán két órára, de elfeledjük ennek köszönhetően a saját bajainkat. Bár az olyan klasszikusokhoz, mint az Út a vadonba és az Ahol a vadak várnak Delia Owens rendezése nem ér fel, ugyanakkor meg sem bukik, és amit vállal, hozza is.

Az Ahol a folyami rákok énekelnek egy szép romantikus film kemény csavarral. Ahhoz képest pedig, amit ettől a zsánertől megszokhattunk, igenis kellemes meglepetés. Ráadásul a fontos témák sem maradnak ki belőle, hiszen terítékre kerül benne a családon belüli erőszak, ami elgondolkoztatja az embert, ha akarja, ha nem.

8/10

Az Ahol a folyami rákok énekelnek még elcsíphető a mozikban.



  • Hírek
  • Hírek