Rami Malek új filmjét nehéz hova tenni

Ha nem tudnánk, hogy Az amatőr nem egy alternatív John Wick-világban játszódik, kis túlzással még el is hihetnénk, hogy egyazon franchise-ról van szó, hála rendhagyó főszereplőjének. Rami Malek új filmje ugyanis hasonlóan elvetemült, mint Keanu Reeves mozijai, csak épp egy másik, kevésbé akcióközpontú megközelítésben. A krimi-thriller kategóriában, bár korszakalkotónak nem nevezhető, elfogadható mozis alkotás Az amatőr, ami újfent bizonyítja, hogy Rami Malek korunk legjobb színészei közé tartozik.

Nincs mit kertelni, eleinte inkább lelki drámát kapunk, az akció és a krimi csak később jön be. Mégis, a film már az első percektől elhint számos olyan részletet, félig nyitott kérdést, aminek egy részét hamarost meg is válaszolják az alkotók, míg néhányat örök homály fed. Bár kétórás játékidejével nem feltétlen a legkönnyebb néznivalók közé tartozik (pláne, hogy mély bepillantást nyerünk főszereplőnk nyomorába az első 30-40 percben), összességében érdemes rászánni az időt, mert az alkotás több szempontból is meghálálja. 

Red flag

Történetünk középpontjában egy CIA-kódfejtő áll, Charles (Rami Malek), aki személyes vendettát tervez, miután tönkreteszik az életét. Nem egy tipikus, megállíthatatlan főhőst kapunk, hanem valakit, aki majdnem a nulláról indul, és mindössze két fegyvere van:

• a 170-es IQ-ja
• és a kódfejtői tapasztalata, kapcsolatai, korábbi tudása.

Hogy célját beteljesíthesse, speciális tréningnek vetik alá – ami megkérdőjelezhetően rövid mivoltával kicsit komolytalannak hat –, kiképzőtisztje (Laurence Fishburne) pedig szembesíti gyengeségeivel, így hősünk választás elé kerül: vagy leküzdi ezeket, vagy erősségeivel próbálja ellensúlyozni.

Az egyszavas című Jason Statem-filmek gyűrűjében (A méhész, A melós, A szállító) egy alkotás, ami Az amatőr címet viseli, majdnem red flagnek számít, hiszen azt hisszük, hogy pontosan tudjuk, mit kapunk. Vagy egy kiégett profit, vagy egy lelkes kezdőt, sok-sok robbanást, bunyót, autós üldözést és a többi. Rami Malek mozija azonban némileg más. Itt kisebb a hangsúly az akción, míg a thriller- és a krimijelleg nagyjából egyensúlyban van, de a film igazi értékét a drámai vonal adná, ami sajnos a történet szempontjából nem épp a legkidolgozottabb.

És itt mutatkozik meg, hogy Rami Malek tényleg korunk legjobb színészei közé tartozik, mivel félszeg, de eltökélt karakterét, akit átjár a harag, remekül alakítja. Ahogy igyekszik bemutatni a gyászt, még a sematikus jelenetekbe és dialógusokba is képes erőt vinni. Alakítása azonban sajnos nem elegendő, hogy egymaga elvigye a filmet a hátán, pláne, hogy karakterének finomodása egy ponton megreked.

Ingatag alap

Hogy a történetet működésbe hozzák, az írók összerántották, tömörítették a cselekményt, ami itt-ott kérdéseket vet fel. Akadnak kisebb-nagyobb logikai hibák, amiket vagy megpróbál elmagyarázni a film, vagy nem. Ennek ellenére nem lesz rossz az alkotás, hála néhány gyengén megfogalmazott, de erőteljes tartalmi elemnek. Több olyan pont van a filmben, ami halovány, de fontos betekintést enged a karakterek személyiségébe, ráadásul őszinte, nyers formában. Ezáltal valamennyire megbocsátható, hogy

Ken Nolan és Gary Spinelli, a két forgatókönyvíró elfogadható történetet próbál építeni számos botlással, míg James Hawes rendező igyekszik a három, alappillért adó műfajt egyensúlyban tartani. Nála is érződik néha a cél bizonytalansága, de egész estés mozis rendezőként ez csupán a második filmje, ahhoz képest pedig kimondottan jó munka.

Sokat köszönhet a film Martin Ruhe vezető operatőrnek, aki néhol képes volt becsempészni olyan képeket, pillanatokat, amelyek kevésbé a hollywoodi filmek akcióvilágát idézik, inkább alternatív, hangulatteremtő szerepük van. Így szerencsére nem egy steril vizuált kapunk, hanem egy lélegző alkotást, amiben a fix és mozgó kameranézetek

A vágás, ami Jonathan Amos munkája, általánosságban rendben van, ahogy a zene is. Volker Bertelmann zeneszerző nem hozott kiemelkedő teljesítményt, de művei jól kiszolgálják a filmet.

Lehetett volna...

A színészek, Rami Malek kivételével, nem tudnak kiemelkedő pillanatokat nyújtani, talán csak Caitríona Balfe ad egy-egy erősebb jelenetet. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a film írói nem igazán dolgozták ki a szereplőket, ami egyfelől képes lehetne ráirányítani a figyelmet a főhősünkre, ugyanakkor idővel sematikussá teszi a cselekmény résztvevőit.

Ha összességében nézzük, Az amatőrben minden megvan, ami egy jó krimihez kell, de a forgatókönyv logikai bukfencei, a karakterek kidolgozatlansága, valamint a cselekmény szükségtelen nyújtása vagy épp tömörítése nem igazán engedi kiteljesedni egyik olyan ponton sem, ami különlegessé és erőssé tehetné. A végeredmény abszolút nem rossz, hiszen gyártási oldalról remekül fest az alkotás, és Malek valóban mindent belead:

Ugyanakkor ez kevés ahhoz, hogy a számos akció és thriller közül, amivel az elmúlt években elárasztották a nézőket (és ez a következő években sem hagy majd alább), kiemelkedjen, és egyedi, páratlan filmként maradjon meg. Mindazonáltal, ha valaki szereti ezt a műfajt, érdemes rászánni azt a két órát, ugyanis számos szép, érdekes, izgalmas pontja van, ami miatt egyszer abszolút érdemes megnézni, onnantól pedig mindenki belátása szerint dönthet, hogy a kedvencei között hova sorolja a művet.

7/10