Ez nem orosz Pearl Harbor, több annál

Az admirális

A legdrágább orosz film: 20 millió dollárba került, még a digitális effektekkel megpakolt Éjszakai őrség költségvetése is csak 4,2 millió volt. A bevétele is rekord: csak Oroszországban 34,5 milliót hozott, amihez még világszerte 38,1 millió társult.

Az első világháborús film középpontjában Kolcsak tengernagy áll, aki félelmet nem ismerve küzd a németek ellen, a cár a fekete-tengeri flotta parancsokává nevezi ki. De Kolcsak nem egy egyszerű háborús hős: a bolsevikok ellen is harcolt, ha a baráti államok nem is álltak ebben mellé. A róla kialakult zsarnoki kép helyett a filmben pozitív figurává varázsolták, de a háborús akció mellett a romantikus szálat is az élete szolgáltatja: beleszeretett első tisztjének a feleségébe.

„Az akciójelenetek fantasztikusak, a karakterek komplexek és nézhetőek, csak nem mindig szerethetőek. Az elbeszélés érdekes. Ám ne nézd meg, ha egy orosz Pearl Harbor-filmre vágysz, mert ugyan van akció, de ez a film sokkal több annál” - írja a flash-bang-movie-reviews.

Megtört ölelések

A produkciót Pedro Almodóvar 50-es évek film noir-stílusában rendezte, ráadásul Penélope Cruz is megint a rendezővel dolgozott. „Tud Pedro Almodóvar rossz filmet készíteni? – kérdi a Financial Times, amivel nem nyúlhatnak nagyon mellé, mert Arany Pálmára jelölték a filmet idén Cannes-ban. - Úgy tűnik, a válasz nem, pedig ezzel meg fogják vádolni őt. Az alkotásnak bonyolult a története, amiben könnyen el lehet tévedni.”

Egy férfi tizennégy éve egy autóbalesetben elvesztette a látását és szerelmét. Harry Caine néven forgatókönyveket ír, a valódi nevén, Matteo Blanco néven a filmjeit rendezi. Blanca Portillo alakítja Judit Garcíát, Mateo ügynökét és belekeveredik a történetbe Penélope Cruz is, aki Matteo/Harry új szerelme.

88 százalékon áll a Rottentomatoes oldalán a kritikusok tetszési indexe, találtunk köztük két negatívat is: a Daily Mail szerint mesterkélt, értelmetlen és öncélú film. Az Independent kritikusa úgy véli, a rendező játszik a nézővel „ő tudja ezt és mi is tudjuk, hogy tudja. Ez nem baj, csak kiábrándító”. Az Observer viszont ezt írja: „érdekes film, nagy intelligenciával és szépséggel megáldva”.

Pánikfalva

Ezt az Aardman-féle animációs filmet Cannes-ban versenyen kívül vetítették, az alapötlet Stéphane Aubier és Vincent Patar fejéből pattant ki. Eredetileg ötperces epizódokból álló tévésorozat volt: stop-motion bábtrükkös technikával készült. Műanyag figurák a főszereplők: a Cowboy, az Indián és a Ló. Az egészestés változatban a Cowboy és az Indián szeretné felköszönteni a Lovat, de a neten véletlenül túl sok téglát rendelnek ajándékba.

A poénok elég gyakoriak és ütősek a Hollywoodreporter szerint, a humor egy része az amerikai akcentusból és szlengből fakad. A Variety szerint inkább az első fél óra ütős: a felénél azonban kezd kifulladni. „Látszik, hogy a készítőknek nincs tapasztalata egy nagyobb lélegzetű alkotás kivitelezésében”. Azért remek.

Hitvallók és ügynökök

Petényi Katalin és Kabay Barna egyházi közelmúltat feldolgozó dokumentumfilmjének fő állítása, hogy a kommunizmusban működő püspökök egy része ügynök volt. Német-magyar koprodukcióban forgatták az április 27-én a Duna Televízióban két részben már leadott mozit. A filmben vannak "középszerű egyháziak, a hajlíthatatlan hitvallók, a csetlő-botló, közéleti szerepet vállaló hitvallók", és középszerű kollaborálók. A film bemutatja, hogy voltak olyan egyházi vezetők is, akik "belementek az állambiztonsági szolgálatok sakkjátszmájába", hogy "ezzel mentsék a menthetőt", és az egyház közéleti szerepét valamelyest fenntartsák.