Magdolna, Léna
9 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Jancsó Miklós olyan, mint Bartók Béla

2010.02.03. 10:29 Módosítva: 2010.02.03. 10:38
A Filmszemle magáévá tette a MOM Parkot, de így sem lett otthonosabb a rendezvény. A 88 éves Jancsó Miklós akkor is megérdemli az ünneplést, ha nyitófilmje, az Oda az igazság nem a legjobb alkotása. A szája szegletében lévő mosolyról, a nevetéséről és a szabadságról szólt a szemle megnyitója.

A MOM hatalmas tereinek meghódítása kötelező, bár reménytelen próbálkozás arra, hogy végre belakjon egy helyet az egyhetes Filmszemle. A plázakultúrát ütköztetni a kortárs tánccal, majd a néptánccal, végül a népzenével üzenet értékű, utóbbi kettővel Jancsó Miklós Oda az igazság című filmjében is sokat találkozunk.

Clash: néptánc a plázában
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A Filmszemle lebonyolítását megváltoztatták: a megnyitó ünnepélyes premiert jelent, a záró pedig díjazást, mostantól nem keverik őket. D. Tóth Kriszta a vászonról vezeti a hol színvonalas, hol méltatlan műsort. Mert milyen az, amikor alig találni hangulatbeli vagy képi különbséget az elhunytakra emlékező blokk, majd az életműdíjasokat bemutató között. Az idei szemlét egyébként Balázs Bélának ajánlják, akit néhány percben igyekeznek fontos tárgyak segítségével bemutatni: fénykép, levél, filmtekercs. Már ebből a pár pillanatból is látszik, érdemes lett volna valami erősebbel készülni. Balázs Béla a magyar filmtörténet megkerülhetetlen alakja, de alig ismeri a közönség.

Az Oda az igazság című Jancsó-filmmel indult a szemle, mivel lesz kritikánk, ezzel nem foglalkozunk, ugrunk egyet, majd utólag mondjuk el, mi tötént a két bekezdés között.

Megugrotta

A film után az összes teremből kifolyt a tömeg az előtérben felállított színpadhoz, ahol bemutatták az alkotókat. Innen egy dolog érdekes a maga egyszerűségében: Jancsó Miklós felment az emelvényre, kicsit zavarban volt, de főleg boldog, kezet fogott, ölelkezett, ünnepelt, csendben, mosolyogva, és mindenki tapsolt. Láthatóan nem a filmet, hanem a 88 éves rendezőt ünnepelték.

Koltai Lajos a c-elemről

"Ne felejtsék el, hogy megugrotta a C-elemet a Szegénylegényekkel és a Csillagosok, katonákkal" - mondta Koltai Lajos filmrendező-operatőr, aki számára Jancsó úgy lett az egyik legfontosabb ember az életében, hogy soha nem is dolgoztak együtt, nem is akartak. "Minden kérdést, amit korábbi filmjeiben a magyar történelemről feltett, most újra feltette keserűbben. Fájdalmasan szépen, öniróniával, a szája szegletében ott a mosoly. Az önirónia a legszebb emberi tulajdonság" - kerekítette véleményét Koltai Lajos.

Vágvölgyi a pimaszságot emelte ki

"Olyan a magyar filmnek, mint a zenének Bartók Béla" - állította Vágvölgyi B. András újságíró--elsőfilmes, aki a szemlén debütál a Kolorádó Kid című flaszterwesternjével. "Nagyszerű, hogy 88 évesen is ilyen fiatalos energia van benne, és pimaszság" - mondta Vágvölgyi, aki az Oda az igazságban felbukkanó áruláslélektant tartja fontosnak, és azt, hogy nem törekszik realizmusra, csak megidéz egy kort. "A ló, a meztelen nő és a hegedű" - a legfontosabb Jancsó-motívumok sűrítve előkerülnek.

A Jött 1 busz című generációs szekeccsfilmben Pálfi György, Bodó Viktor, Schilling Árpád és Török Ferenc álltak össze, és Jancsó Miklós volt az a filmes apafigura, aki összeköti a darabokat. Itt tanulták meg Török elmondása szerint, hogy az is koncepció, ha nincs koncepció. "A legszabadabb ember, akit a filmezésben megismertem" - jelentette ki Török, és szintén Bartók Bélához hasonlította Jancsót, ami Vágvölgyi után többnek látszott egyszerű véletlennél. Milyen Jancsó, kérdeztük, amire a Moszkva tér és az Overnight rendezője csak annyit mondott: "Cannes-i Aranypálma-díjas, 88 éves mester, és előre köszönt és gratulált, hogy díjat kaptam a Koccanásért. Ilyen."

Szabó Simon és Török Feri

"Nekem a nevetést jelenti Miki bácsi" - mondta a Törökkel álldogáló, a tavalyi szemlén az első filmjével, a Papírrepülőkkel bemutatkozott Szabó Simon, aki az Oda az igazságbanban is szerepelt. "Miki bácsinál frissebb gondolkodású filmessel nem találkoztam. Sokszor nem értettem a forgatáson, mit miért csinált, de itt összeállt."

Bátortalan leülés

Képzeljenek el bármilyen fesztivált vagy ünnepséget, ami egy ember, itt konkrétan Jancsó Miklós köré szerveződik. Több száz ember lökdösi egymást a borért és a pogácsáért, letapossák, leeszik és leöntik egymást, zűrzavar és heringhangulat van a teremben, és egyik végében ott ül az ünnepelt szűk körben. Úgy ünnepel, hogy csendben figyel. Mosolyogva integet, köszön, de mindenki csak messziről nézi, a körülötte lévő körbe kevesen lépnek. Mi sem nagyon akartuk zavarni, de végül leültünk mellé pár percre.

Miki bácsi

"Egy örökös struktúráról szól a film, arról, hogy mindenki király akar lenni. Ez nem Mátyás király-film" - mondta a rendező, és elárulta, a történelemben az általános sttruktúrák érdeklik. Ez pedig történelmi reflexió, több magyar király epizódjával. Hogy mit szeret a legjobban? "A filmezést magát, a rengeteg improvizációt és azt, hogy a barátaimmal forgatok." Megjegyezte: "Azt mondták, ez a harminckettedik filmem, de én már nem számolom."

Életműdíjasok

Nagy Anna színésznő az emberi lélek belső rétegeit hihetetlen átlényegüléssel és eszköztelen természetességgel képes megjeleníteni. Egyik pilla¬natról a másikra alakítja át külsejét, arcát, hangját, gesztusait. Mintegy negyven filmben alakított emlékezetes szerepeket, köztük a Tízezer napban, az Árvácskában, a Holnap lesz fácánban, a Franciska vasárnapjaiban, a Vakvagányokban. Jászai Mari-díjas (1987).

Pásztor József gyártásvezető a háború utáni népszerű-tudományos filmezés és korai televíziózás egyik legendás alakja, 287 játék-, dokumentum-és televíziós alkotás gyártásvezetője.

Révész Gitta, a Magyar Filmlaboratórium produkciós vezetője a Magyar Filmlaboratórium produkciós osztályvezetőjeként filmesek több generációját tanította a film dramaturgiai céljának megfelelő technológia és nyersanyagok kiválasztására, és ezzel összefüggésben a helyes produkciós kalkulációk kialakítására.

Djoko Rosic színész markáns, indiános arcú, szálfatermetű bolgár színész első főszerepét Magyarországon kapta: Kardos Ferenc Hajdúk című mozijában a csapat vezérét alakítja naturális erővel. Az egész ország megismerte Szomjas György antiromantikus easternjében, a kultuszfilmmé vált Talpuk alatt fütyül a szélben.

Szoboszlay Péter grafikus, rajzfilmrendező sajátos vonalvezetésű, avantgárdnak mondható filmjei provokatív alkotások: a mindennapi életet átszövő, hatalmi mechanizmusok groteszk természetrajzai (Rend a házban; Sós lötty; Hé, te!) illetve a gyermeki fantáziavilág és a felnőtté válás konfliktusainak dokumentarista látleletei (Aki bújt, bújt; Hogyan kerül Eszter az asztalra).

Zsombolyai János operatőr, filmrendező elsősorban az improvizatív látványok mestere, a kézi- és a rejtett kamera egyik legkorábbi használója; ezzel a stílussal hozzájárult a magyar új hullám születéséhez.

Forrás: magyarfilmszemle.hu