Ferenc
11 °C
30 °C

Nem számít, hogy a rendező mit gondol

2010.02.05. 09:43
A Filmszemle idén is versenyezteti a legjobb filmplakátokat, amelyek között több a rossz, mint a jó, pedig ez a legjava. Egy grafikussal és egy filmforgalmazóval próbáljuk kideríteni, mi a baj a plakátokkal. Nézze meg a pályaműveket, értékelje a koncepciót, vesse el a házi barkácsot!

A filmplakátverseny látszólag ártatlan küzdelem, jelentősebb tét nélkül. Valójában egy perifériára szorult, de fontos szakma keresi saját hangját és erejét, hogy a gyengébb átlagból kihúzzák a magyar filmet. Évről évre megrendezik Hutlassa Tamás producer ötlete nyomán a Filmszemle alatt a plakátversenyt, idén is ezt teszik. A vegyes kínálatot látva megkérdeztük Kenczler Márton art directort és Silye Dániel filmmarketing-tanácsadót arról, hogy miért beteg a magyar plakát. Már ha az.

Rendezők photoshopoznak

A filmplakátokat itthon általában rendezők, színészek és díszletesek készítik, azok, akik ismerik a megfelelő számítógépes programokat. Így olcsóbb.  "Találkoztam már fotós színésszel, aki werket is csinált a fôszerep mellett, de díszlettervekbe is belerajzolt" - mondta Kenczler Márton, aki az idei versenyben az Utolsó idők, a Made in Hungária és a Papírrepülők plakátjait jegyzi. A plakátkészítést nem fogadják el önálló alkotói munkának, így a készülő termékre rendre rátelepszik a producer vagy rendező, pedig ezek olyan marketingeszközök, amelyeket önállóan kellene létrehozni, hogy eladják a filmet. Kenczler szerint: "Itt nem számít, a rendező mit gondol a filmjéről." Persze nehéz megoldani, hogy ne szóljon bele, és néha jó is kisülhet belőle, de például James Cameron is azt mondja, az ő feladata a végefőcímig tart.

A koncepciótól a key artig

A mezőny olyan, amilyen: szétszakadt. Vannak egészen profi munkák, és vannak a stáb ismerősének photoshopjával összevagdosott plakátok, amik valóban a lélek tükreként mutatják a magyar filmgyártás jelenlegi bajait. Hogy került versenybe a Slágerfilm, a Puskás-film, a Csiribiri vagy a Boszorkánykör plakátja?

"A koncepciótlanság nehezíti leginkább a film piacra kerülését - mondja Silye Dániel, és hozzáteszi: - Optimális esetben a fimeseknek van egy határozott elképzelésük, hogy hova pozicionálják a filmet, és ennek a stratégiája mentén profikra bízzák a kreatív elemeket (trailer, key art), majd elvégzik a megfelelő változtatásokat és jóváhagyásokat."

A plakáttervezőkkel nemcsak egy plakátról, hanem filmes arculattervről állapodnak meg a gyártók. Ennek ugyan központi része a plakát, de más felületeken is működnie kell, mint a banner, a matrica, a flyer vagy a merchandise-termékek. Ilyeneket nem sokat látni. Érdekes módon a plakát a forgalmazás egyik utolsó része, így "általában annyit szánnak rá, amennyi marad", állítja Kenczler. Ez 150-300 ezer forintig bármilyen összeg lehet, amiben benne van a kreatív koncepció és a mutációk legyártása is. Van, hogy ennél kisebb a költség (baráti alapon), van, hogy nagyobb (500-600 ezer forint), nyilván nagyfilmeknél, ahol rengeteg keresztpromóció és hirdetési mutáció van.

Hozzáállásban, elképzelésben és költségvetésben vagyunk elmaradva leginkáb, állítja Silye. Sokszor kell az utolsó pillanatban, a forgalmazás előtti pár hónapban tüzet oltani. Ehhez társul, hogy a filmesek sok esetben nem veszik komolyan a marketingszempontokat, improvizálnak. Silye szerint "nincs a filmmarketingszakmának tisztelete".

Tarantino már a castingon

Jóval a forgatás után, a bemutató környékén szokták elkészíteni a plakátot, pedig költséghatékonyabb lenne rögtön, ráadásul így az a veszély is fennáll, hogy a színész meghízik vagy lefogy, a színésznőnek megváltozik a haja, ezeket nehéz kompenzálni. "Tarantino Halálbiztosának dvd extrájában láttam, hogy a casting utolsó fázisában a fôszereplô kaszkadőrnőt meg kellett győzni, vállalja a szerepet, ami nem nagyon akaródzott neki. Erre Tarantino elküldte neki az egyik plakátverziót, amire már ráíratta az ő nevét, és ez hatott. Egyszer kész forgatókönyvvel találtak meg, és az elejétôl közösen dolgoztunk a forgalmazóval, a rendezővel és a producerrel. Az eredménye sikeres kampány,komoly jegybevétel, öröm és boldogság volt" - mesélte Kenczler.

Silye a legfontosabbnak azt tartja, hogy a plakát mutasson valami hozzáadott értéket, mert "reklámeszköz, azzal kell eladni a filmet, és ha nem üti meg a megfelelő vizuális szintet, akkor a nézők olyan külföldi filmre fognak felfigyelni, jegyet venni, aminek minőségi reklámelemei vannak, függetlenül attól, hogy art- vagy közönségfilm".

A Nemzeti Filmiroda statisztikái szerint 2009-ben januártól novemberig 9,3 millió mozinéző volt, amiből 660 ezren váltottak jegyet magyar filmre. Pedig tavaly pörgött a Valami Amerika 2 és több más sikerfilm is. A tendencia azt mutatja, egyre kevesebben mennek moziba, de ennyire kevesen 2002 óta még nem voltak magyar filmen. Akkor 684 ezren. 2006-ban 2,185 millióan, 2008-ban 1,17 millióan vettek jegyet hazaira. A filmforgalmazóknak tehát minden eszközt meg kellene ragadniuk, hogy megtalálják a nézőiket.

(Az idei verseny plakátjait itt lehet megtekinteni, és szavazhatnak is a legjobbakra.)