A titokzatos külföldi Artur háborút tervez

Kevés észt film készül, azok is lassan, mondta Tristan Primägi, az Észt Filmintézet igazgatója a Toldi moziban tartott beszélgetésen, és ennek a hátterét is kifejtette: "Az észt stúdiók évente csak néhány játékfilmet gyártanak, többnyire koprodukcióban, ami elosztatja a költségeket. Így viszont sokat kell utazni a közreműködő országok helyszínei között, a forgatások lassan, körülményesen haladnak”.

Bár az egész estés játékfilmek helyett az animációra fókuszálnak az észt filmkészítők (Pritt Pärn animációs guru filmjeit az Anilogue után az Észt Héten is bemutatták), mi Kreet Paljasnak, a rendezvény műsorigazgatójának a tanácsára a kevés nagyjátékfilm közül néztünk ki négy mozit, és mindegyiket ajánljuk.

Liina Paakspu, az 1980-as születésű rendező tavaly szerezte mesterdiplomáját, első filmjében a plázakultúrát kritizálta ötletes fényképezéssel, groteszk figurákkal. A kívánságok fája arról szól, hogy felköltözik faluról az iskolából frissen kikerült lány, hogy szerencsét próbáljon Tallinnban, és belevész a plázákba.

A Bankrablás című filmre nem sokan váltottak jegyet szombat délután. A komor, fakó színekkel komponált történetben a 14 éves Hannes apja brutalitása elől szegődik példaképe, börtönviselt nagybátyja, Madis nyomába. A forgatókönyvet az idáig leginkább televíziós produkciókban dolgozó Mihkel Ulman készítette. Az erőszakot zsigerből művelő Madist megformáló Hannes Kaljujärv meggyőző, a filmre pedig az egyszerű, érthető, átérezhető szituációk a jellemzőek.

Hannu Salonen Vasha című történetében a fiatal Tom szemén keresztül mutatja be egy észt gengsztervilágban a titokzatos külföldi Arturt, akit a csecsen háború szörnyűségei viseltek meg annyira, hogy háborút tervezzen. Bár a gengszterek a filmben annyira sematikusak, mint az amerikai popcornmozik hősei, nagyszerű színészek lehelnek életet a figurákba. A film húzóneve egyértelműen az Arturt alakító német Adolf Grimme-díjas Mehmet Kurtulus.

A Diszkó és atomháború a kommunista érában mutatja be az észt tévérajongókat, ahogy menőbb antennákat beszerezve fogják a finn televízió adását a náluk nem sugárzott Dallas miatt. A sorozat legújabb részeiből tudják meg, mi történt Amerikában. A producerként, íróként és rendezőként is tevékenykedő Jaak Klimi filmje tavaly elnyerte a Varsói Nemzetközi Filmfesztivál legjobb dokumentumfilmjének járó díját. A filmet a komoly narráció, az archív felvételek, illetve ezeknek a néha disszonáns párosítása miatt dicsérték.

A nosztalgikus dokumentumfilmtől eltekintve az észt filmek manír és nagyot akarás nélkül foglalkoznak aktuális témákkal. Jó színészekkel, nézőbarát megközelítésben, kevés pénzből.

Az Észt Hét még tart, többek között ajánlunk egy irodalmi felolvasóestet a Gödörben szerdán, a Kertész utcai M étteremben az észt gasztronómia mutatkozik be 24-éig,  a Vashát március 24-én Debrecenben is vetítik.