Csányi lett az utolsó apacs, az áruló

Szembefény és vágni való füstfelhőből bukkan ki Török Ferenc alakja, ha rendező lennék, én is csak így lépnék elő, mert legyen az is megtervezve, de ha nincs, akkor is legyen hangulata az érkezésemnek.

"Egyáltalán nem volt a fejemben a film" - mondta a jelenetközi átállásban Török Ferenc, akit azzal szembesítünk, hogy a színdarabot előtanulmánynak használta a későbbi filmtervéhez, ahogy dokumentumfilmeket forgatott a Moszkva tér, a Szezon vagy az Overnight elé, mert ő ilyen kutakodó, belemélyülős rendező.

Az Apacsok alapját egy PhD-dolgozat adta: Kovács Krisztina, a Radnóti dramaturgja a színészbesúgókról írt, így könnyen jutott érdekes adatokhoz, így az indiántörténethez is. A sztori: filmet forgatna a srác, aki szembesül azzal szép lassan, hogy nagyapja besúgó volt, ezzel párhuzamosan pedig megismerjük, hogyan vált besúgóvá a nagyapa. A forgatókönyv egyébként simán nagyjátékfilmes büdzsét követelne, ez lehetne a mi verziónk A mások életére.

Corvintető hátulról

A Corvin áruház másik oldala eddig rejtett világ volt számunkra, a szemétaprító és a zsíros, vastag kolbászszag ellenben kedvet csinált a délelelőtti forgatáslátogatáshoz. A stáb megnézett különböző helyszíneket, de mégis a Corvintető másik fele jött be a legjobban a lerombolt szobákkal és termekkel, zegzúgos világával, mivel egymás mellett be lehetett állítani a különböző jeleneteket. Itt festette fel a Kulocity apja, Stark Attila a díszleteket, a 60-as évek poros lakásbelsőjét, mert néhány asztaltól és széktől eltekintve mindent megrajzolt (a színdarabban is így volt, csak ott vetítették ráadásul), és bár elsőre furán néz ki, a felvett anyagon iszonyú jó hangulatot ad Garas Dániel operatőr képeinek.

A forgatás maga nem különösebben izgalmas, az ÁVH-s Szervét éppen elkapja Schneider Zoltánt, akinél fegyvereket találtak és bizonyítékokat arra, hogy szervezkedett az állam ellen. Hosszú jeleneteket forgatnak, drámai szituáció van.

A közeliek

Török állítja, hogy rendes díszletre nem volt pénz, "így kényszer hozta a hátteret, de mindvégig célunk volt megtartani a meseszerűséget, ami a diafilmből indul ki", mert az Apacsokban a nagymama kezd el mesélni egy indiános történetet, amit a színdarabban a Nyóckerről ismert Gauder Áron rajzolt. A színdarabot Bálint András igazgató felkérésére rendezte Török, követve azt a magyar filmrendezőknél jól bevált hagyományt, hogy színházban is kipróbálják magukat, ahogy tette például Szász János, Gothár Péter, Mundruczó Kornél és Gigor Attila is.

Az Apacsok filmszerű színdarab, ami az ún. V-alakú történetvezetést követi, már ha van ilyen, vagyis egy ideig haladunk visszafele az időben, majd a kulcsjelenettől kezdve előre, mindkét irányban sok megoldandó, válaszra váró kérdés van. Török talán legfontosabb rendezői döntése a darabban, hogy ugyanazok a színészek játsszák el jelenkori énjüket, mint nagyapjukat, hogy érezni lehessen a bennünk élő történelmet. A filmben ezt csak részben oldják meg, Csányi két szerepet játszik például, de Szervét már csak egyet, mert Csányi apját Gazsó György alakítja.

"A közeliek fontosak lesznek, ami a színdarabban értelemszerűen nincs, viszont filmek ki lehet használni, mert nagyon sok a konfrontatív szituáció" - árulja el a rendező az eddig titokként őrzött információt.

Az indiánok érdekelték

"Megkértem, hogy igyunk egy kávét" - mondja a forgatásra megérkező színházigazgató, Bálint András, akitől azt kérdezzük, miért gondolta, hogy Török képes színdarabot rendezni. "A klasszikusok nem érdekelték, viszont az ügynöktéma már jobban, de az indiántéma még jobban" - emlékezik Bálint. "A jelent akartam összekötni a hatvanas évekkel, mert időutazásos dologban gondolkodtam. A hatvanas évekre filmen nem lenne pénzünk, pedig a kor érdekel" - árnyalja döntését Török, akinek most 60 millió forintja és két hete volt leforgatni ezt a tévéfilmet.

Az Apacsok az árulásról és az ügynökökről szól, ami Török szerint kurrens téma, bár a magyar társadalom nem néz vele szembe.

A Radnóti egyébként azon kevés színházak egyike, amelyik folyamatosan gondolkodik a tv és a színház közti átlépésben: a Hamvai Kornél-darabból, a Castel Felicéből készült tévéjáték, az Asztalizenéből pedig a napokban forgat a tévé.

"A színházban alapos, részletes munka zajlik, érdemes átvinni utána a filmre" - állítja Bálint András, amivel egyébként Török és Angelusz Iván is egyetért. Utóbbi annyira, hogy elárulja, az Apacsok után felmerült bennük, hogy előkészítésben lévő, és akár ott megakadó forgatókönyveket színpadra állítanak. A dramaturgia és a párbeszédek jobban összeállnak, majd az esetleges bemutató után a visszajelzéseket is le tudják mérni. Az Apacsokat nagyon szeretik a nézők.

A forgatásra nem lehet bejutni könnyen, kézen fogva vezetnek körbe, ne hogy besétáljunk egy jelenetbe, így a pontos szervezés ellenére még sem futhattunk össze az Apacsok főszereplőjével, Csányi Sándorral, akit ezért telefonon hívtunk fel.