Móric
6 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Több milliárdot osztott magának az MMK

2010.04.08. 14:40
A mozgókép közalapítványon keresztül az alapítók saját maguknak is osztottak milliárdokat. A nézők és a fesztiválsikerek hiánya után a pályáztatás 19 éve alatt előforduló furcsaságokkal ismerkedünk a főbb nyerteseket is ismertetve.

A Magyar Mozgókép Közalapítvány decemberben megválasztott új elnökét, Kőrösi Zoltánt és a januárban megszavazott kuratóriumot még mindig nem iktatták be, várhatóan április közepén zárul le a bejegyzési procedúra. A jelenlegi kuratórium addig is közzétette az éves pályázati naptárt és a keretfelosztást, aztán összevont gyártási támogatásként 500 milliót kiosztottak még márciusban az eddigi elvek alapján. Ebből az alkalomból rangsoroltuk a szervezet eddigi támogatásait.

Megnéztük, hogy a 19 év alatt kik kapták a legtöbb állami pénzt az MMK-tól filmgyártásra. Csak a stúdiók rangsorát tudta átadni az alapítvány a támogatások toplistájából, mert azok jegyzik a pályázatokat, a producerek toplistáját nem. Súlyos problémát is jelenthet, hogy nem egykönnyen képesek különválasztani a cégeket a producerektől: ezzel a tartozások beazonosítását nehezítik, hisz ha valamelyik producernek tartozása van, elég, ha újabb céget alapít, és megint pályázhat.

A támogatások kijárásában sikertelenebb producerek saját sikertelenségüket részben azzal magyarázzák, hogy nem ápolnak eléggé szoros kapcsolatokat a kurátorokkal, vagy nincsenek jóban Vincze Lászlóval, aki a szakmabeliek szerint az MMK-ban finanszírozási igazgatói státusban van. Megpróbáltuk kideríteni, kicsoda Vincze László, aki az MMK honlapján a kuratórium tagjai között van felsorolva, és egy telefonszám szerepel a titulusa helyett. Ezen nem sikerült elérnünk, és egy hétig vártunk hiába a visszahívására. Az MMK sajtófőnökétől, Oláh Katától kaptunk választ: "Vincze Lászlónak mint az MMK tanácsadójának többek között az a feladata, hogy valamely szakmai szereplővel jó kapcsolatot alakítson ki, és tanácsaival a filmek megszületését és a kuratórium döntésének meghozatalát segítse."

A producerek nyomában

A pályáztatás alapjául szolgáló kreditrendszerrel nincs gond, eltekintve attól, hogy nincs, illetve még nincs érvényben. A lényege az volna, hogy a filmek pályázaton, mozikban és fesztiválokon való szereplése után járó pontok nemcsak cégekre vonatkoznának, hanem személyekre is (rendezőkre, producerekre). Így kiszűrné az esetleges cégmódosításos játékokat, és könnyebben nyomon követhetnék a produceri cégek megbízhatóságát. Komoly, megbízható producercég kevés van, állítja több szakmabeli. Mármint olyan, ami saját  pénzt is rak a filmbe, amelyik sok filmet  gyárt, és  amelyiknek nincsen tartozása. "Az MMK ennek szükségességét felismerve, foglalkozik a produceri  kreditrendszer kialakításának kérdésével - reagáltak kérdésünkre az alapítványtól. - Minden pályázó gyártó cég esetében maradéktalanul vizsgáljuk, hogy a pályázónak van-e lejárt filmszakmai tartozása. Amennyiben az MMK ezt tapasztalja, új szerződést  nem köt."

A saját alapítóknak való pénzosztás miatt összeférhetetlenséget a hatályban lévő Polgári Törvénykönyv alapítványokról szóló fejezete miatt emlegethetünk: ebben benne van, hogy az alapítványok nem oszthatnak saját alapítóinak pénzt, és bár 1998-ban a 91-ben létrehozott MMA helyett az alapítók a kormánnyal létrehozták a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) közhasznú szervezetet, a jogutódlás miatt az általunk megkérdezett jogászok szerint az alapítók ugyanúgy alapítók maradtak.

A stúdiók támogatásának toplistájából valamiért csak egy top 9-est kaptunk az alapítványtól (lásd lejjebb), és az is összesített: a 19 évet időrend szerint sem tudták megosztani. A toplistából viszont azt megállapíthatjuk, hogy a közalapítvány 19 éve alatt ez az összeférhetetlenség megmaradt: a 26 alapító - akik létrehozták az MMK-t 1991-ben, hogy az általuk három évente megszavazott kuratórium és egy hétfős szakkollégium segítségével ossza az állami pénzt filmgyártásra, terjesztésre demokratikus módon - előszeretettel részesítette magát előnyben. A huszonhat szakmai (filmes) alapító közül tizenöt részesedett az MMK pályázati úton kifizetett támogatásaiból a Filmművész szövetségtől (9,5-22 milliókat kapott szakmai koordinálásra) a Filmarchívumon keresztül (évente 12 millió nemzeti flmgyűjteményre) a Filmvilág Alapítványig (13,5-22 milliókat kapott az újság éves költségvetésére), de róluk nem adott az MMK egy összegzett kimutatást: "az alapítók támogatásai nincsenek külön kezelve, mivel nem képeznek külön kategóriát", válaszolták.

Az összeférhetetlenséget az ÁSZ is vizsgálta

Az Állami Számvevőszék az MMK személyi összeférhetlenséggel foglalkozó alapító okiratának tükrében is vizsgálta az összeférhetetlenség kérdését 2003-ban, aszerint az MMK saját szabályait nem lépte át. (Csak a Magyar Film Projekt Kft-nél állt fenn ez a probléma a közalapítvány és az egyszemélyes kft között, de a vizsgálat után felbontották az ügyvezetőjével a megbízási szerződést, és a kétszer kiszámlázott 950 ezer forint+áfa összeget banki kamattal együtt visszafizettették). Az Mktv. 2006. évi módosítása előírta a döntéshozó szerv (kuratórium) tagjainak személyi összeférhetetlenségén túl (nem lehet közeli hozzátartozója, élettársa), a pályázatokat elbírálók és javaslattevők összeférhetetlenségének érvényesítését is, ha pedig fennállt ilyen probléma, utólag változtatást kértek. A 2006-os jelentésben ezt írják: "Az alapító okirat és az szmsz (szervezeti és működési szabályzat) az Mktv. előírásának megfelelően rögzítette az összeférhetetlenségi előírásokat. A pályázati és döntéshozatali dokumentumokból azonban nem derült ki, hogy a közalapítvány az összeférhetetlenség megállapítását milyen módon érvényesítette."

Az Állami Számvevőszék 2003-as vizsgálata egy jobb pénzosztó szervezet felállításának reményében megszűnésre, a 2006-os jelentése a támogatási szabályzat kialakítására ösztönözte a közalapítványt. A második vizsgálat ugyanis azt a 2003-as (1998-2002-re vontakozó) megállapítását ismételte meg a 2002-től 2005-ig tartó időszakra, hogy "az ellenőrzött időszakban a közalapítvány nem rendelkezett a pályáztatás folyamatára, a pályázati feltételekre, az elbírálás rendjére, a szerződéskötés módjára vonatkozó egységes, átfogó szabályozással, erre 2004-ig sem az alapító okirat, sem az szmsz nem kötelezte." 1998-tól 2001-ig az MMK felkért elnökének a bírósági bejegyzéséhez a kormányok, a miniszterek a szükséges intézkedéseket elmulasztották megtenni, így azalatt törvénysértő volt a határozatainak hatvan százaléka. A pénzt a filmszakmai célokra 91-től 2010-ig mégis zavartalanul osztották: először 600 millió forintot évente, 99-től egymilliárd fölött, 2002-től 2005-ig összesen 15,6 milliárd forintot, utána pedig 5,4 milliárdot évente.

Top 9 alapítókkal

A 26 alapító között filmkészítéssel foglalkozó cég csak kevés volt: négy játékfilmes és egy animációfilmes stúdió (Pannónia), egy magáncég (szintén animációs kecskeméti), plusz a Mozgókép Innovációs Társaság és a Hétfői Műhely, ez utóbbi kettő megszűnt. Így nem meglepő, hogy a gyártási támogatásban részesített első 9 helyezettben kevés alapító van: csak a Hunnia és az Objektív.

Az alapítók közül Budapest Filmstúdió Kft. azért nem került be a toplistába, mert 2001 óta nem gyárt filmet, de a szellemi örököseként indult Új Budapest Filmstúdió magáncég a harmadik helyezett lett.

Gyártási támogatás 1991-2009:
Gyártó Vissza nem térítendő:
Normatív (automatikusan járó):
Össz. támogatás: A filmek száma:
1. HUNNIA
(Sándor Pál)
1 452 131 000 447 000 000 1 482 131 000 42
2. MEGAFILM
(Kálomista Gábor)
1 104 550 000 325 500 000 1 222 550 000 22
3. ÚJ BUDAPESTFILM
(Kántor László)
868 385 210 99 500 000 868 385 210 27
4. TIVOLIFILM
(Szekeres Dénes)
780 500 000 50 000 000 820 500 000 13
5. T.T. FILMMŰHELY
(Tarr Béla)
772 750 000 56 700 000 772 750 000 5
6. EUROFILM STÚDIÓ
(Miskolczi Péter)
680 300 000 - 748 300 000 19
7. INFORG STÚDIÓ
(Muhi András)
665 750 000 94 700 000 735 750 000 15
8. FILM-ART
(Hábermann Jenő)
676 800 000 - 731 800 000 11
9. OBJEKTÍV
(Rózsa János)
652 488 326 97 500 000 669 238 326 19
Visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás:
szelektív, normatív és koprodukciós

A Hunnia kapta a legtöbb támogatást 1991 és 2009 között: 1,48 milliárd forinttal vezet. Itt 2001-ig Simó Sándor volt a stúdióvezető, akkoriban a Simó-osztály néhány tagja is a Hunnia-mezben indult, halála óta Sándor Pál jegyzi a stúdió produkcióinak pályázatait. Szerencsésebb éveiben a Hunnia 280 milliót is kapott. A szintén alapító Objektív Filmstúdió is nagyobb összegekben részesült. Rózsa János producer a stúdióvezető: a kilencvenes évekbeli Sztracsatella és Csinibaba után Hajdu Szabolcs Tamara című filmje, Szabó István Rokonokja készült itt, és tavaly Halász Judit koncertfilmje.

A Budapest Filmstúdió szellemi örököseként indult Új Budapest Filmstúdió Kft 868 millióval a harmadik. Az előbbinek, az állami cégnek Kántor László az igazgatója, az utóbbinak ő a többségi tulajdonosa. A magáncég olyan filmeket jegyez az utóbbi években, mint Dettre Gábor Tablója, Pejó Róbert: Dallas Pashamendéje és Török Ferenc Szezonja.

Elégedetlenekből elsők

A Megafilm nincs az alapítók között, sőt az ügyvezető Kálomista Gábor rendszeresen ostorozza az MMK-t működése miatt a sajtóban, de közben stúdiója második helyezett a listán: 1,22 milliárd forinttal, amit 1997 és 2009 között kapott a filmjeire. Arra a kérdésre, hogy Kálomista vagy Sándor Pál az MMK legtámogatottabb producere, nem tudtak az alapítványnál választ adni.

Ami biztos, Kálomista nagyüzemi producer, jó politikai kapcsolatokkal, sok szponzortól szerzett tőkével. (Az ORTT-től például 641,5 millió forint támogatást kapott filmekre a Megafilm). A 22 filmjéből nézettség és fesztiválszereplés után járó normatív támogatást az Idegölő, a Csak szex és más semmi, a Kaméleon és a Zuhanórepülés című filmek után kapott az MMK tájékoztatása szerint, összesen 325,5 millió forintot. (A Megafilm szerint 500 milliót kaptak.)

Ha Kálomistának csak ezt az évét nézzük, az MMK engedélyezte, hogy 20 milliót fordítson a Kaméleon Oscar-nevezésére a film normatív támogatásából, 15 milliót utólag is megítéltek a dokumentumfilmjére, a Szíven szúrt országra, ami tavaly a második legnézettebb magyar dokumentumfilm volt a mozikban, de a filmszemle versenymezőnyébe mégsem került be. A berlini filmfesztiválra 10 millió forintot kapott a felesége, Kálomista Zsuzsa forgalmazó cége, a Hungaricom, aminél nemcsak a magyar filmek promóciójáról, hanem eladásról van szó, vagyis az MMK-tól a működéséhez kapta a támogatást: az eladott filmek a fesztiválok filmpiacán a hungaricomosak esetében a cég jövedelmét növelik. "A bevételek jelentős része a producerekhez megy, költségek levonása nélkül" - nyilatkozta az általuk képviselt filmekről Kálomista Gábor.

A Hungaricomot is az állam támogatja

A Megafilm vezetőjének felesége, Kálomista Zsuzsanna vezette Hungaricomnak 23 film forgalmazására 159 millió állami forintot ítéltek meg eddig az MMK tájékoztatása szerint, arra viszont nem tudtak az alapítványnál választ adni egyelőre, hogy ebből mennyit utaltak ki ténylegesen. "A filmszakma egészét érintő nemzetközi filmszakmai tevékenység" című pályázatra az elmúlt három évben 65 millió vissza nem térítendő és 15 millió visszatérítendő támogatást ítéltek meg a cégnek (AFM, Berlin, Cannes magyar filmek forgalmazási tevékenységre a 2007 és 2009 közötti időszakban). "A magyar film promóciójával a Hungaricom kezdeményezése előtt egyetlen magyar cég sem foglalkozott, hiszen a Filmunió tevékenysége eltérő, a magyar filmek fesztiváloztatásával illetve népszerűsítésével foglalkoznak" - indokolta a támogatást az MMK sajtófőnöke, bár a Magyar Filmunió vezetőjének, Vezér Évának a meghatározása szerint az ő működésük is a magyar film promóciója kifejezését takarja. Ahogy a Filmguide-nak, sőt a Návai Anikó-féle Filmbizottságnak is ez a dolga a fesztiválokon. "A Hungaricom az egyetlen esélye a magyar filmnek, hogy külföldön is elérhetőek legyenek  - nyilatkozta a fesztiválok filmpiacain való szereplésről Kálomista Gábor. - A Hungaricom által forgalmazott filmek tavaly 77 nemzetközi fesztiválokon vettek részt, melyből öt A-kategóriás volt."

Futnak még

Szekeres Dénes producer Tivolifilmje a negyedik helyezett az MMK támogatottsági rangsorában, a stúdió a Gárdos Péter-filmek mellett a koprodukciókról és Eurimages támogatásokról ismert. Legutóbb a koprodukciós támogatás megítélése után magyar részvételi arány csökkenéséről cikkeztünk az El Greco című filmjével kapcsolatban. 

Tarr Béla rendező T.T. Filmműhelye az ötödik helyezett, ami nem véletlen: összeszedte a csapatába a fesztiválkedvenc nagyágyukat, európai reputációja is van, és kevés, de költséges filmek jellemzik a stúdiót. Itt készült A londoni férfi mellett Mundruczó Kornél Johannája is, jelenleg Gothár Péter új munkájával, A bányamosodással nyertek 100 millió forint támogatást. Tarr Béla A londoni férfi munkálatai alatt váltott céget, 2003-ban alapult a TT. Filmműhely. Az MMK honlapja szerint: erre a filmre még a Goess Film Kft-vel jegyezve 99-ben is ítéltek nekik 40 milliót, a Cinema-Film-mel pedig 2003-ban 60 milliót kaptak az előkészítésre, utána már a T.T. Filmműhelyet támogatták. A rendező szerint a Goess Filmnek ehhez a munkájához már nem volt köze.

Az Eurofilm Stúdió Kft. Miskolczi Péter producerrel az élen nemzetközi bérmunkákból szerez tőkét, amit visszaforgat a cégbe. Náluk készült a koprodukciók közül Csupó Gábor Holdhercegnője, és Edelényi János mozikban elbukott Prima Primaverája is. Itt vannak az ötvenes rendezők is a félbemaradt mozikkal, mint Enyedi Ildikó már majd 10 éve támogatott Szelíd Interface-e vagy Can Togay Mutaborja, aminek később visszavonták a támogatását. Janisch Attila is itt készítette a Másnapot, de 2003 óta nem jelentkezett filmtervvel. Fiatalok is csatlakoztak az Eurofilmhez: pár Pálfi György-film (Taxidermia, Nem vagyok a barátod) mellett Nagy Viktor Oszkár nevét említhetjük. Pálfinak egyébként itt van a félbemaradt Rejtő Jenő-filmterve is 2006-ban megítélt hétmilliós támogatással.

Az Inforgnál a táblázatban csak 15 film szerepel, mert az MMK a játékfilmeket írta ebben össze, de a felsorolt stúdiók közül ez az egyetlen, ami valamennyi műfajban pályázik és alkot, a kisfilmekben például tíz évig piacvezető volt, és eddig összesen közel 200 tervvel pályázott. Muhi András pályakezdőkre specializálódott, célja az európai fesztiválfilm, több mint 30 alkalommal szerepeltek A-kategóriás mustrákon. A stúdiót meghatározó filmek Fliegauf Benedekhez kötődnek (Rengeteg, Dealer, Milky way), de a Madárszabadító, a Fekete kefe, a Barthalo! című filmek, és a Before dawn című Kenyeres Bálint-kisfilm is a referenciaanyagok közé sorolandók. Dr. Miklósvári György, az Inforg ügyvédje lett az Inforgban Muhi társa Muhi Klára filmkritikus kiválása után, mert nem lehet egyszemélyes a Kft.

A Hábermann Jenő-féle Film Art-ot jó ideje nem támogatták, érdekes, hogy bekerült az első kilencbe, valószínűleg Bereményi Géza Hídembere vitte fel a végösszeget. (Az ORTT-nél az emlegetett producerek között ő a második legtámogatottabb 301 millióval.) A mostani MMK-döntésen ismét belendült a stúdió: Szabó István Ajtók című Szabó Magda-adaptációja is a színeiben kapott 50 milliót.

Korszerűtlen alapítók

Az alapítvány létrehozása 91-ben azt akadályozta meg, hogy az állami filmtámogatásos rendszer megszűnjön a rendszerváltás után. A struktúra megváltozott, de a hatalmi pozíciók megmaradtak. Nem véletlen, hogy Kőhalmi Ferenc volt az MMK első elnöke, aki 89 előtt filmfőigazgató volt.

Az akkori szakmát le is fedte az összes alapítótag, ma már más a helyzet. A 19 év alatt sem történt meg az alapítók szelektálódása, mert nem lehet ezeket a szervezeteket lemondani, átadni, örökölni, maximum jogilag szűnhetnek meg, mint közülük a Mozgókép Innovációs Társaság és a Hétfői Műhely. A Pannónia Ma-ra Fft-ként létezett tovább 2003-tól. A szerepeket már évtizedes vélemények szerint a nemzedékek, műhelyek és irányzatok esélyegyenlősége szerint kellene újraosztani.

A döntéshozó alapítók egy része alig létezik a filmszakmában: ilyen a Balázs Béla Stúdió Alapítvány (BBS), a Magyar Videokiadók Egyesülete és más, csak formálisan funkcionáló vagy nem fajsúlyos szervezetek. Ugyanakkor mai meghatározó filmes műhelyek: a Duna Műhely, az Inforg Stúdió, sőt a Megafilm sincsenek ott: a Duna Műhelyt jegyző Durst György például két évig a Filmkubok Szövetségének elnökeként volt jelen az üléseken, a megafilmes Kálomista Gábor a Producerek Szövetségének elnökeként szavazott már, az inforgos Muhi András a BBS képviseletében volt jelen az elnökválasztás előttig voksolóként. A dokumentumfilmeket nem képviseli az alapítók között senki.

Kérdés, mennyiben változtathat az új kuratórium a szabálytalanságokon és azon, hogy évtizedek óta ugyanaz a szűk kör saját magának oszt pénzt. Bár az MMK működésének 19 éve alatt két korosztálynyi rendezőnek a nézettség és a fesztiválsiker rendesen kimaradt az életéből, az MMK mindebből nem sokat észlelt. Az elnök Grunwalsky Ferenc januárban kilenc év munka és a januári lemondása után a szabályokkal ellentétben az évi egy Mozgókép Mestere-díj (idén: Rózsa János) mellett pluszba megkapta ezt az elismerést és a vele járó havi félmillió forintot.