András, Andor
-3 °C
3 °C

Hidegen hagynak a játékfilmes lobbik

2010.04.27. 16:12
Még decemberben választotta meg Kőrösi Zoltán írót új elnöknek a Magyar Mozgókép Közalapítvány 25 alapítója, de csak áprilisban iktatták be a kuratóriumi tagokkal együtt, az idei 5,4 milliárdos filmes keret nagy részének felosztása után. Beiktatása április 5-én, még a választások előtt történt, 24-én vált jogerőssé, 28-án tartják az első kuratóriumi ülést. Ez alkalomból a fő filmfinanszírozási szervezet túlélési lehetőségeiről kérdeztük.

Akarhatja-e a leendő kulturális kormányzat, hogy a filmfinanszírozás az eddigi csatornákon, döntően az MMK-n keresztül történjen?

Engem igazából az érdekel, hogy a Mozgókép Közalapítvány elnökeként végre tudom-e hajtani azt az erőteljes programot, ami ahhoz kell, hogy a MMK az európai normákhoz illeszkedő, átlátható, felelős és korszerű filmes alapítvány legyen. Meggyőződésem, ha ez a program elindul – márpedig április 29-étől elindul, mert végigvisszük a szervezeti, gazdasági és jogi átvizsgálást, európai normák szerint átalakítjuk a pályázati szisztémát, és egy világosan számon kérhető felelősségi rendszert üzemeltetünk –, akkor az új kulturális kormányzat érdekeivel egybevágóan cselekszünk. A magyar film Európához tartozik, az európai mintákat kell követnünk. A nemzeti filmgyártás támogatásában éppúgy, mint a felelős közpénzkezelésben. Kettős a feladat: rendet kell teremteni, és világos, a filmek és a nézők érdekeit szolgáló, erős szabályokat kell kialakítani. Olyan szabályokat, amikből nincsen kibúvó, nincsenek kiskapuk. Én erre szerződtem, ezt fogom csinálni.

Hogy látja az MMK túlélési esélyeit?

Biztos vagyok benne, ha feláll az új kulturális kormányzat, kialakul egy kultúrafinanszírozási koncepció, abban az MMK is megtalálja a helyét. Ha azt mondják, hogy nagyon sok kifogás merült fel az MMK működésével kapcsolatban, abban teljesen egyet értünk. De az MMK eddigi működési hibáit nem szabad összekeverni az alapítványi rendszer minősítésével. A hibái szerintem éppen a napi működésből fakadtak, nem a szabályozásból vagy a szisztémából. Mindenesetre egy hónap múlva, ha az átvilágítások lezárulnak, okosabbak leszünk. Olyan kuratórium állt most a változás élére, ahol például Baán László, Bod Péter Ákos, Kovács Árpád neve garancia a jó útra, és remélem, ehhez én is hozzátehetem a magamét.

korosi

Meggyőződésem, hogy az MMK esélyei azonosak a magyar filmkultúra esélyeivel. Ne felejtsük el, hogy itt korántsem csak játékfilmek támogatása folyik. Dokumentum, kisjáték, animációs, tudományos, ismeretterjesztő, kísérleti filmek, filmklubok, könyvek, lapok, fesztiválok és artmozik sorsa van összekötve az alapítvánnyal. A teljes magyar filmkultúra, beleértve a terjesztés és a forgalmazás támogatását is. Nem is kérdés, hogy az erre fordított állami támogatás sokkal-sokkal alacsonyabb a szükségesnél. Hogy példát mondjak, a fele, mint Csehországban, a harmada, mint Lengyelországban. Ha tehát valaki javítani akar a magyar filmkultúra esélyein, például jobb terjesztést, komoly marketinget, nagy költségvetésű filmeket akar, annak először többletforrásokat kell biztosítania.

Kiírják idén a pályázatokat a pályázati naptár szerint?

A pályázati naptár fontos dolog, de most nekünk sokkal elemibb feladatunk a tisztánlátás, a rendteremtés és a radikális reform. Ha pontosan feltártuk az alapítvány elmúlt években végzett munkáját, felmértük a lehetőségeit és kötelezettségeit, akkor gondolkodhatunk a pályázati kiírásokon.

Mikor vágnak bele a pályázati rendszer megreformálásába?

Azonnal. A tervek szerint a legelső kuratóriumi ülés, amit április 28-án tartunk, döntést hoz arról, hogy új pályázati döntési rendszert kell kialakítani. Megvizsgáltuk az Európában honos filmes döntési rendszereket, annak alapján alakítottuk ki a tervezetünket. Arészleteit finomítanunk kell, de a lényege adott. A filmes pályázat, ha megfelel a jogi és formai követelményeknek, először a szakkollégium elé kerül. A szakkollégiumok tagjait a filmes szakmai szervezetek jelölik, a kiválasztásuk nyilvános sorsolás útján történik. A szakkollégium elsősorban esztétikai szempontok szerint, az Európában használatos pontrendszer alapján értékeli az egyes pályázatokat. Az élvonalban végzett pályázatok gazdasági bizottság elé kerülnek, ahol a szakértők a megvalósíthatóság, a hozott pénzek és a marketingszempontok szerint pontozzák a projektet. A két pontszám összeadódik, az élboly lehetőséget kap nyilvános prezentációra, ahol főként forgalmazási szakemberek és a kuratórium előtt megmutathatja magát. Az itt kapott pontok is hozzájárulnak a végső pontszámhoz, a pályázatok sorrendjéhez. Ezek után a kuratórium, megismerkedve a teljes anyagukkal, figyelembe véve filmstratégiai szempontokat is, felelősen döntve a nyertesek között felosztja a rendelkezésére álló pénzt. Ugyanez a szisztéma működik például Lengyelországban is.

Mennyi esélyt lát arra, hogy távol tudja tartani magától a játékfilmes rendezői lobbit?

Azért vállaltam ezt a feladatot, mert úgy érzem, meg tudom csinálni. Azért van ilyen emberekből álló kuratóriuma az MMK-nak, mert garanciát jelentenek. Én az MMK-ban mint filmes támogatási rendszerben gondolkodom, és hogy őszinte legyek, teljesen hidegen hagynak a játékfilmes rendezői lobbi törekvései. Ha lesznek jó filmötletek, azok persze majd lázba hoznak. De a lényeg: ha az imént vázolt európai pályázati rend működik, akkor teljesen mindegy, hogy engem mi lelkesít vagy idegesít. Szakmai kérdések maradnak, körülrakva gazdasági, forgalmazási és marketingszempontokkal.

korosiuj

Még gondolkodik műfaji stratégiák kidolgozásán?

Igen. Ebben a szisztémában a filmstratégia a pályázati rendszer elején és végén is megjelenik. Az első stratégiai döntés maga a pályázati kiírás, beleértve a műfaji meghatározásokat, megszorításokat. Példának okáért meggyőződésem, hogy mihamarabb ki kell írnunk egy forgatókönyv-pályázatot ifjúsági, családi filmekre, mert ez a műfaj érthetetlen módon elhanyagolt a magyar filmgyártásban. Márpedig az lenne a legjobb, ha a családok együtt ülnének be a moziba. A döntés helyzetében pedig igenis, vállalni kell annak a felelősségét, hogy akár magas pontszámot kapott filmek is biztosan el kell-e, hogy elinduljanak az adott évben. Dönteni kell a nézők érdekeit, a műfajokat tekintve is. Szerintem a magyar filmtámogatási rendszernek az eddigihez képest jóval kevesebb filmet szabad útjára bocsátania, de alaposabb előkészítési szakasszal, sokkal komolyabb marketinggel és körültekintéssel. Ráadásul a játékfilmes kérdések mellett újra kell éleszteni a magyar animációt, és pályázatok kellenek az Európában virágkorát élő kreatív dokumentumfilmes műfajban is. Olyan filmeket kell támogatni, amelyek meg tudják mutatni, hol élünk, hogyan élünk, s akkor a magyar és az európai nézők is kíváncsiak lesznek ránk. A magyar filmnek óriási rangja van Európában, ezt mutatja a cannes-i válogatás is, de azért akad tennivalónk.

Hogyan indítják el a nemzetközi kapcsolatokat?

Erőteljesen. Egy olyan siker után, mint az idei cannes-i részvétel, nem is lehet másként. A magyar film sorsa Európához van kötve, téved, aki tengerentúli megoldásokat akar ide plántálni. Koprodukciókban, kölcsönösségekben kell gondolkodnunk, ehhez jó forgatókönyvek, jó kondíciók kellenek, hogy ne szegény kistestvérként szerezzenek partnereket. Egész Európára tekintve kiépítjük a nemzeti filmalapokkal az együttműködést, azon a kölcsönösségi alapon, ahogyan ez másutt is működik. Megvan erre az emberünk, már kezdi is a munkát. A jelenlegi promóciós tevékenységet ki kell egészíteni egy eladási és egy ügynökségi ágazattal, ahogy ez másutt is szokás.

korosi3

Egy hónap vizsgálódás mire elég?

Az átvilágítások egy hónapja alatt sok mindent megtudunk. A szervezet auditja választ ad arra, vannak-e felesleges részek, rosszul működő  területek, hol vannak a hiányok. De mielőtt eltévednénk: a legendákkal ellentétben a titkárnőkkel együtt ma az MMK-ban alig huszonöt ember dolgozik. Egy szolgáltató jellegű, tiszta, a jogszabályokat maradéktalanul betartó, kőkemény működésű alapítványi modell lebeg a szemem előtt. Olyan felelős disztribútori szervezet, amilyenek az európai filmalapok.

Elképzelhető, hogy a gazdasági vizsgálódások vagy annak eredménye után idén nem írnak ki az előző kuratórium által 80 százalékban már kiosztott éves keret maradékára pályázatokat?

Szerintem a dokumentum és animációs, ismeretterjesztő filmes szakmával nem tehető meg, hogy ne kapjanak segítséget, így is nyomorúságos helyzetben vannak. Az is tudható, hogy számos kitűnő filmterv áll talonban, elindulásra várva. De hogy valóban milyen pályázatokra lesz lehetőség, arról beszéljünk egy hónap múlva.

Hogy képzelik az alapítvány gazdasági konszolidációját? Mi lesz a filmvagyonnal?

Ez az alapítvány az elmúlt években kétszer is elhitte azt, amit a most távozó kulturális kormányzat, illetve politika ígért a filmeseknek. Egyszer egy kiszámítható, folyamatos keretbővülést ígért 2002-ben az akkor hivatalba lépő miniszterelnök, majd rá néhány évvel a kulturális tárca nem utalta át a szerződéses összeget, s ezzel rákényszerítette a közalapítványt, hogy utófinanszírozásos rendszerben működjön. Itt és most nem akarom senkinek az akkori döntéseit elemezni. Ma a közalapítvány egyébként sem vaskos állami kerete a valóságban még kevesebbet ér, és egy rossz szerkezetben aránytalan módon kedvez a hitelfinanszírozó bankoknak. Csak akkor lehet igazi, a jövőbe mutató stratégiáról beszélni, ha ebből a helyzetből kimászunk. Akár egy egyszeri konszolidációs csomag, akár más vagyongazdálkodási konstrukció révén. A Filmlabor, a fóti bázis és a Mafilm az MMK-nál van, ez jó.

Filmvagyon

Az alapítvány támogatása 2007. január 29-én történt meg a fóti és Róna utcai telephelyekkel rendelkező Mafilm Rt. 86,03 %-os, 0,51 milliárd névértékű részvénypakettje (pakettra eső saját tőke 1,08 milliárd) és a Magyar Filmlaboratórium Kft. 100 %-os 0,16 milliárd forint jegyzett tőkéjű (saját tőke: 0,40 milliárd) részesedéseinek ingyenes átadásával. Ezzel a hozzárendelt vagyon saját tőkeértéken 1,48 milliárd forinttal csökkent, az átadással ráadásul olyan társaság került az MMK tulajdonába, amelynek 50%-os tulajdonában van az MMK alapítói között szereplő Mafilm MédiaCenter Egyesülés. Az egyesülés másik 50%-a az MMK tulajdona. Így a tranzakcióval az MMK-nak egyik alapító társasága 100%-ban befolyásába került. A Magyar Mozgókép Közalapítvány 25 alapítója között több olyan filmkészítéssel foglalkozó társaság van, amelyek a támogatások alanyaiként is szerepelhetnek. Pl. a 2007. évi közhasznúsági jelentésben támogatottként is szereplő alapítók: Hunnia, Objektív Filmstúdiók és a szellemi örökös Új Budapest Filmstúdió, írja az Állami Számvevőszék 2009-es áprilisi jelentése a nemzeti audovizuális vagyonról.

Az viszont tarthatatlan, hogy eddig a belőlük származó jövedelem és a magyar filmszakmára gyakorolt hatásuk meg sem közelítette a kívánatos mértéket. Az elmúlt két-három évben elsősorban a filmtörvényben foglalt húszszázalékos adókedvezménynek köszönhetően komoly filmipari fejlődés indult meg Magyarországon. Azt látni kell, hogy akár az ide települő cégek, akár az itt dolgoztató projektek a szakmát dolgoztatják, és ez jó dolog. De a magyar filmkultúra sorsa nem érdekli őket. Egy hosszú távú nemzeti filmstratégiának ezt a kettősséget szem előtt kell tartania. Az ipar fejlesztése fontos, hozhat jövedelmet az országnak, de csak közvetve, a főként kiszolgáló szakemberek foglalkoztatása révén hat a magyar film hétköznapjaira és a magyar filmre mint nemzeti szellemi kincsre.

Hogyan változik az MMK munkaszervezete? Kik  lesznek az új szereplők?

Az átvilágítási csomag része egy szervezeti audit is. Az tényszerű választ ad ezekre a kérdésekre, alátámasztja vagy cáfolja, amit most gondolunk. De a legfőbb új szereplő a most munkába lépő új kuratórium lesz. Meggyőződésem szerint szellemiségében, napi gyakorlatában új Mozgókép Közalapítványt hozunk létre, ebben a kuratóriumnak kell vállalnia a felelősséget. A titkárság a kuratórium kiszolgáló szervezete.

A kuratórium munkamódszere mennyiben változik? Az évi 5 milliárd feletti keret szétosztásához továbbra is kéthetente ülnek csak össze?

Eddig kéthetente ülésezett az előző grémium, mi biztos, hogy sokkal gyakrabban tesszük ezt. Mint ahogyan nyilvánvalóan az egyes projektekkel, filmtervekkel is közvetlenül meg kell ismerkedni, magyarán: forgatókönyvet is kell olvasni, filmet is kell nézni. A formális döntéshozatali ülések mellett legalább ilyen fontosak lesznek a hétköznapok. Minden kedden délután kuratóriumi fogadóóra lesz, előzetes bejelentkezés alapján bárki időpontot egyeztethet, pontosan úgy, ahogyan a nagy európai filmalapoknál is szokás. Ez a közalapítvány nem a barátkozások, telefonálgatások, lobbik helye lesz, hanem egy szakszerű működésű, kiszámítható intézmény.

Kőrösi Zoltán

A budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar–történelem szakon diplomázott 1987-ben. 1998 óta több éven keresztül tagja volt a Mediawawe – fényírók fesztiválja nemzetközi zsűrijének, illetve 2001–2006 között a Magyar Mozgókép Közalapítvány játékfilmes szakkollégiumának. Több filmforgatókönyvet írt, ezek közül A kis utazás c. film a 2000. évi Magyar Filmszemlén elnyerte a közönség díját. 2006-ban József Attila-díjat és Jelenkor-nívódíjat kapott. Tizenkét könyve jelent meg, a legutóbbi: Szerelmes évek – gáyávaság című regény. A Magyar Rádió Művészeti főszerkesztője volt. 2008 februárjától dramaturgként dolgozik az egri Gárdonyi Géza Színházban, 2008. szeptember 15-től a litera.hu főszerkesztője, a Színház és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Felesége, Kőrösi Orsolya a Mai Manó Ház ügyvezetője, 2000–2002-ig az NKÖM művészeti és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott.