Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ágnes
-6 °C
2 °C

Nyugatról már látszik a magyar új hullám

2010.05.19. 16:02
19 évig nem volt cannes-i versenyfilmünk, újabban van. A Variety is arról cikkezett, hogy a rendszerváltás után kezdő magyar fiatalok feléledtek. A Moszkva tér generációjának nevezik őket, utánanéztünk, hogy az itthoni filmesek szerint is van-e bennük annyi közös, ami áttörést hozhat.

Mundruczó Kornélt két éven belül másodszor hívták a cannes-i fesztiválra, hogy induljon az Aranypálmáért, holott a kisfilmeseinktől eltekintve 19 évig nem volt magyar versenyző: Szabó István 1988-as szereplése után Tarr Béla vett részt a főprogramban először a fesztivál 60. évfordulóján A londoni férfival, 2007-ben.

Mi a régóta várt siker titka, kérdeztük a filmeseket. Muhi András szerint az idei 63. Cannes-i Filmfesztivállal kapcsolatban szóba került magyar rendezőknek a kvalitásai mellett a közép-kelet-európai gyökereket sikerült megfogniuk. "Mundruczó, Kocsis Ági vagy Tarr Béla filmjén ezt azonnal látjuk" - véli a producer.

Tarr Béla A torinói ló című munkája most nem készült el időre, Mundruczó magyar-német-osztrák koprodukcióban készült filmjét, a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv címmel viszont a hivatalos versenyprogramban vetítik a hét végén, és olyan rendezőkkel küzd az Aranypálmáért, mint Nyikita Mihalkov, Takesi Kitano, Alejandro González Inarritu vagy Mike Leigh. Bognár Péter filmforgalmazó szerint ráadásul ilyen gyenge versenymezőnye évtizedek óta nem volt a fesztivál filmjeinek, "ami még rásegíthet a tehetséges fiatalok esélyeire".

Kocsis Ágnes Pál Adrienn című túlsúlyos ápolónőről szóló magyar-holland-osztrák-francia koprodukcióját az Un Certain Regard-szekcióban vetítették hétfőn, jól fogadta a lelkes közönség, egy francia forgalmazócég már árusítja is a filmet (további magyar résztvevőkről itt.) Muhi - akivel a cannes-i magyar fogadáson találkoztunk - viszont Fliegauf Benedek producereként az előzsűri válogatási szempontjain töprengett, miután a Womb című mozifilmjüket (előzetes itt) épp a nemzet nélkülisége miatt utasították el: "A gond épp az lett, hogy egy magyar rendező döntően német pénzből francia sztárral készített angol nyelvű filmet."

Az idei fesztivál mezőnyében eddigi tapasztalataink szerint a depresszió az alaphangulat, és ebbe a magyar filmek is beleillettek: Kocsis Ági humorral is dolgozó filmjében a túlsúlyos ápolónő keresi életének motivációját, Mundruczó alakításában pedig a saját maga alakította rendező teremt szörnyet a fiából. Ez a hullám - ahogy Bognár megjegyezte - aztán a nézettségi esélyeket jelentősen ronthatja. "A Kritikusok Hete szekcióba dobtak be az utolsó pillanatban három francia vígjátékot, hogy oldják a fesztiválfilmek nyomasztó alaphangulatát, de a fesztivál után gond lehet az, hogy ki vált 3-5 eurós jegyet azért, hogy a válságról vagy a családok széthullásáról nézzen meg egy-egy kétórás alkotást."

"Vannak jól látható irányok a filmművészetben, és ezzel párhuzamosan a filmművészet piacán is, de szerencsére nem lehet előre biztosra menni - mondja Petrányi Viktória, a Frankenstein producere, aki szerint a hangulat és a közép-kelet-európai gyökerek mellett leginkább a szuverén alkotókra nyitottak. Szabó István szerint az előzsűri ízlésétől függ a fesztiválmeghívás, mások szerint a kapcsolatoktól. Ez utóbbiról 2007-ben derült ki, hogy Cannes-ra nem annyira igaz.

Hiller István kulturális miniszternek a franciaországi magyar nagykövet közreműködésével sem sikerült versenybe protezsálnia 2007-ben Andy Vajna Szabadság, szerelem című angol-magyar koprodukcióját, holott a Korda Stúdió és egy amerikai sztár jelenlétét is beígérték. Persze azért sem, mert kizáró tényező, ha egy másik A-kategóriás mustrán már bemutatták a mozit, és ez az 56-os film szerepelt 2006-ban Berlinben. Az elutasítás szövege a szervezők részéről így szólt: a Korda Stúdió és egy amerikai művész jelenléte hátráltatná az új magyar irányzatok promócióját, ami egyébként is nehéz feladat.

Van magyar trend?

Kérdés tehát, hogy miért nehéz feladat a kulturális céllal készült filmek piacán a fiatal magyar filmesek promóciója. "Mert nem kategorizálhatóak be olyan szépen, mint mondjuk az állandóan példaként felhozott, nagyon jó román filmek - mondta a fesztivál főiskolás szekciójába kijutó Osváth Gábor producer. - A román filmek 1989-et és a mai Romániát dolgozzák fel, míg nálunk többnyire hiányoznak a minden értelemben vett kortárs mozik. Inkább néhány rendezőegyéniséggel tudunk hallatni magunkról, nincs egységesebb irányvonal, ami marketingszempontból hasznos lenne.”

"89 előtt a vasfüggöny miatt voltunk külön érdekesek a nyugat számára" - magyarázta Muhi, régen hogyan képviselhettük magunkat rendszeresen és többnyire sikerrel a versenyprogramban. A 140 cannes-i szereplés és a 36 díj nagy része 89 elé tehető. Jancsó Miklós hatszor volt kint, életműdíjat is kapott, Makk Károly ötször versenyzett, a zsűri díját (Szerelem, 1971) és a kritikusok Fipresci-díját vitte haza (Egymásra nézve, 1982). A náluk fiatalabb Szabó István négyszer tért vissza, 1977-ben szerepelt először, 1985-ben a Redl ezredesért ő is a zsűri díját kapta. Kosa Ferenc 1967-ben kapta meg a legjobb rendező díját (Tízezer nap), Mészáros Márta 84-ben a zsűri különdíját hozta el. A színészek közül Páger Antal 1964-ben, Törőcsik Mari 1976-ban, Makk főszereplője, Jadwiga Jankowska Cieslak 1982-ben lett a legjobb.

"Amikor lehullott a vasfüggöny, elmúlt a varázs" - fejezte be Muhi a rendszerváltós trendváltás elméletet. 1989 után a játékfilmek közül a cannes-i versenyprogramban Mundruczó Deltája kapott Fipresci-díjat. Sikereket többes számban a kisfilmek mezőnyében értünk el: Durst György producer közreműködésében a Szél (1996, Iványi Marcell), az Eső után (2002, Mészáros Péter) megnyerték az Aranypálmát. A játékfilmek között itt a fő versenyen kívüli szekcióban díjazták a filmjeinket: Antal Nimród Kontrollja kapott ifidíjat a Un Certain Regard szekcióban, és Kocsis Ági kisfilmje lett harmadik a főiskolás szekcióban.

"2004-ben indult az új hullám, és ismét érdekesek lettünk: Tarr mellett Hajdu Szabolcs a Fehér tenyérrel szerepelt, és a Mundruczó is volt kint rendszeresen" - tette hozzá Muhi, aki Inforg Stúdiójával olyan kisfilmekkel versenyezett, mint a Gránátok (Politzer Péter), a Before dawn (Kenyeres Bálint), és Kardos Sándor Résfilmje.

A filmesek abban egyetértenek, hogy 2004 óta készülnek itthon ismét fesztiválra való játékfilmek. A most Helen Mirrennel dolgozó Szabó István szerint az ok egyszerű, és nem trendekben keresendő: ekkor tűntek fel itthon tehetséges fiatalok. "Az új hullám 2006-ban csúcsosodott ki először, akkor volt kint egyszerre a cannes-i fesztiválon különböző szekciókban és programokon Pálfi György Taxidermiája, Kocsis Ágnes Friss levegője, A vírus kisfilm és Hajdu Szabolcs Fehér tenyérje" - mondta Pusztai Ferenc, Kocsis Ágnes producere. Bár Petrányi Viktória szerint másodszorra nehezebb visszakerülni, mert magasabb a léc, sokak szerint akit egyszer felkarolt Cannes, később is visszavárja.

Kevés fontos díj 89 után:

1989 óta a Hukkle a legsikeresebb magyar film, amely megnyerte az Európa Filmakadémia Fassbinder-díját. A 13 A-kategóriás fesztiválból a három nagyobbon (Cannes, Berlin, Velence) a Kontroll Cannes-ban kapott Ifjúsági díjat, Mundruczó Deltája a kritikusok Fiprescijét ugyanott. (Enyedi Ildikó 1989-ben a legjobb első film díját kapta, Szabó Ildikót a Kitikusok Hete programban díjazták 93-ban.) Berlinben Pejó Róbert Dallas Pashamendéje a mozihálózat díját kapta, legutóbb idén Hajdu Szabolcs versengett itt a Bibliothéque Pascallal. Minden film egyszer versenyezhetett A-kategóriás fesztiválon, de különböző kategóriákban a legtöbb díj Fliegauf Benedek Dealerének és Mundruczó Deltájának jutott, a legtöbb fesztiválmeghívás meg a Kontrollnak. Kisfilmek közül Kenyeres Bálint Before dawnjának Európai Filmdíja a legszínvonalasabb elismerés, és M. Tóth Géza Maestrójának Oscar-nevezése is kiemelkedő.

Külföldön van közönségük a művészfilmeknek

A fesztiválfilmeket az előzsűri ítélete alapján választják ki, viszont az eladás és az össznézettség árnyalja a rangsort. A nemzetközi szereplés már messze nem olyan gyenge, mint az itthoni. Itthon a közönség megnyerése még csak távolabbi cél.

Pálfi György filmje - aki a magyarok között az utóbbi évtized legkomolyabb díját, az Európa Filmdíjat gyűjtötte be - külföldön a mozikban is népszerű. A dvd-eladástól és fesztiválok nézettségétől eltekintve itthon a Hukklét 2002 óta 19 ezren látták, de a francia mozik nézőszámával együtt elérte a 68 ezret, második filmje, a Taxidermia 30 ezres magyar nézettsége mellett a francia és holland nézőkkel együtt 89 ezer a Lumiere-adatbázis szerint.

Tarr Béla A londoni férfijét itthon 6800-an látták, a francia mozikkal együtt 17 ezer a nézőszáma. Mundruczó Deltáját 32 ezren, amiből az itthoni nézőszám 21 ezer. Antal Nimród Kontrolljának 150 ezres nézőszáma kétszeresére nőtt a lengyel és a német nézőknek hála, Szabó István A napfény íze című filmjének 200 ezres magyar nézettsége pedig félmillióra nő Európával együtt.

Az adatok persze a valós nézettség csak egy részét tartalmazzák, a lokális forgalmazó sokszor nem adja le az adatokat, itthon pedig nincs szerv, ami bekérje vagy akár összesítse a magyar állami támogatással is készült filmek külföldi nézőszámait. A Taxidermiát 2009-ben Amerikában is bemutatták, információink szerint a Hukklét meg a Kontrollt is jóval többen nézték, ahogy a nemzetközi adatbázisokban szerepel. De az adatgyűjtés előtt a magyar artmozik forgalmazásán kéne javítani.

Elválik a Moszkva tér generációja a kommunista múlttól

"Tarr Béla új műve, A torinói ló nem készült el időben, hogy be lehessen mutatni Cannes-ban, a Croisette figyelme ezúttal más, fiatalabb magyar rendezőkre irányult. A magyar filmekben érezhető a nemzedékek közötti űr: vannak direktorok, akik a kommunizmus idején már rég forgattak, míg mások a utána kezdtek. Utóbbiak csak a különféle fesztiválokon tudnak érvényesülni, hazájukban alkotásaik nem találják meg a célközönségüket. A Cannes-ba érkező magyar filmesek egy része a 70-es években született, és az utóbbi egy évtizedben készítették bemutatkozó produkciójukat. Szinte felnőttként élték meg, amikor 1989-ben lerombolták a berlini falat, nekik már nem kell az alkotásaikba belekódolni a politikai üzeneteket. Török Ferenc 2001-es rendezése után úgy lehetne őket hívni, hogy ők a Moszkva téri generáció. Még a régi generáció is működik, Jancsó Miklós mellett Szabó István is forgat, de a fiatalok feltűnése fogja megerősíteni a magyar filmekbe vetett hitet. Osváth Gábor, az Itt vagyok rövidfilm producere szerint a közönség megnyerése lenne a cél. Szerinte Pálfi és Kocsis azon direktorok közé tartozik, akik nagy eséllyel át tudják formálni a magyar filmek bevett szokásait, és biztos benne, hogy hamarosan új tehetségek (mint az Itt vagyokat rendező Szimler Bálint) fognak feltűnni." (Variety)


  • Vennék
  • Hírek