Minimum felelőtlen gazdálkodás az MMKA-nál

2010.07.12. 17:28
Több, mint egy hónappal azután, hogy a Mozgókép Közalapítvány hitelek miatt felhalmozott több milliárdos tartozását feltárta egy vizsgálat, sajtótájékoztatót tartott az MMKA kuratóriuma az Uránia moziban. Ebből az alkalomból faggattuk Kőrösi Zoltánt, az alapítvány elnökét.

"Nagymértékű túlköltés folyt az elmúlt években a Mozgókép Közalapítványban, de nem lopásról beszélünk" - reagált Kőrösi Zoltán a pletykákra, amik az alapítvány egy hónappal ezelőtti auditjának lezárása után keringtek. Határozottan cáfolta azokat a híreket is, hogy Grunwalsky Ferenc, az MMKA egykori elnöke, Tóth Erzsébet, a főtitkára és Szakácsi Lajos kontrollingvezető ellen rendőrségi feljelentést tennének. "Ezek a milliárdok leforgatott filmekre mentek, a Közalapítvány éves beszámolóját - beleértve az ellenőrző Bizottság jelentését is - az illetékes Kulturális Minisztérium minden alkalommal elfogadta. Minimum felelőtlen gazdálkodásnak hívom az elmúlt éveket - tisztázta a fogalmakat. - 5,5 milliárdos banki elkötelezettség mellett 2,5 milliárd prolongált hitelről van szó. Ez az összeg a következő években hiányozni fog" - tette hozzá.

Mint egy hete megírtuk, Tóth Erzsébet titkárságvezetőként marad az alapítványnál, Szakácsival július 1-én szerződést bontottak, Grunwalsky a Mozgókép Mestereként januártól havi félmilliót kap továbbra is az MMKA kasszájából, hisz ennek a díjnak az évi 200 milliója is az alapítvány kiadásait terheli sok más mellett: az alapítvány intézi a filmgyártástól kezdve a nemzetközi tagdíjakon és hazai artmozi hálózaton át a folyóiratok támogatását.

Ugyanakkor likviditási gondokat okozhat az alapítványnál, hogy az MMKA információink szerint június óta nem kapott pénzt a kulturális tárcától, és az éves 5,12 milliárdos támogatás összegét is csökkenteni fogják: a legfrissebb tárcaközeli hírek szerint 1,5 milliárdot zárolnának. Kőrösi Zoltán szerint 750 milliót. A 1,5 milliárdos helyzetben, ha egy forint adóssága sem lenne az alapítványnak, sem tudna tovább működni. Kőrösi erről azt mondta: "A Mozgókép Közalapítvány működését elsősorban a Filmtörvény írja körül és a finanszírozását az illetékes minisztériummal kötött szerződés garantálja. Ez a szerződés jelen pillanatban 2013-ig él. Ha mindehhez képest most a csökkentés kérdését veti fel valaki, akkor abból óhatatlanul bizonyos feladatok elláthatóságának a kérdése vetődik fel, illetve a konszolidáció lehetőségének az eltávolítása".

Bár nemcsak a játékfilmek támogatása folyik az alapítványnál, ez viszi el a legtöbb pénzt, így a spórolásra koncentráló új költségvetés egyik eleme, hogy most mégsem tudják állni a tavasszal beígért támogatásokat: "Egyenként meg kell vizsgálnunk a megígért, szerződéssel támogatott filmeket, és el kell döntenünk, van-e fedezet a forgatás elindítására" - mondta erről, miután a játékfilmek túlköltekezéséről beszélt. "Jelen pillanatban nyolc olyan film létezik, amelyek már vagy befejezték a forgatást, vagy éppen forgatnak, vagy napokon belül kezdik a munkát. Nem tehetünk mást, mint sorrendet állítunk fel, tárgyalásokat folytatunk, kárt mentünk." Egyébként jelenleg dokumentum, animációs, tudományos ismeretterjesztő filmek gyártására van kiírva forduló, a játékfilmekre ebben az évben tervfejlesztési pályázatot és kisjátékfilmes pályázatot áll az alapítvány módjában kiírni.

Ami még jelentősen növeli a hiányt, hogy a közalapítvány az elmúlt években a pályázati kérelmekre, elnyert támogatások egy részére úgynevezett visszatérítendő támogatást, kamat nélküli hitelt adott. Miközben nyakra-főre utalgatták ezt, elvétve fordult elő, hogy azt valaki valaha is visszatérítette volna. Sokszor átminősítették a visszatérítendő támogatást vissza nem térítendővé, azaz egyszerűen elengedték a sokszor pályáztatás nélkül elnyert kölcsönt. Bőven másfél milliárd forint fölött van a jelenleg vissza nem fizetett visszatérítendő állomány, közte nem kevés lejárt határidővel. "Akinek lejárt, az nem pályázhat, így érdeke lesz, hogy visszafizesse. De az eseteket egyenként is megvizsgáljuk" - mondta erről.

19 év alatt sem történt meg az alapítvány 25 alapítójának  szelektálódása, mert nem lehetett ezeket a szervezeteket lemondani, átadni, örökölni, maximum jogilag szűnhetnek meg, mint közülük tette a Mozgókép Innovációs Társaság és a Hétfői Műhely. A szerepeket már évtizedes vélemények szerint a nemzedékek, műhelyek és irányzatok esélyegyenlősége szerint kellene újraosztani. "Most a nemrég elfogadott országgyűlési határozatnak az értelmében lehet változás, ami nonprofit káeftékké való átalakítást tűzi ki célul minden közalapítvány esetében. Nyilván felmérik a jogalkotók a közalapítványi forma nem kevés nehézsége mellett a szakmaiság és célszerűség igényeit is - mondta erről az elnök. - Nem tartom lehetetlennek, hogy olyan változások jönnek, amelyek révén hatékonyabb, felelősségteljesebb formában lehet megoldani a magyar filmkultúra finanszírozását, szakmai hátterét, s elmondhatom, hogy akár a kurátortársaim, akár én ezért dolgozunk."

Kérdés, hogy az MMKA-nak a hitelező kereskedelmi bankokhoz fűződő viszonya a túlköltekezés miatt megnőtt banki hitelállomány nyilvánosságra hozatala után változik-e. "Olyan megoldást keresünk, amelyek a Közalapítvány teljes hitelállományának kezelésével együtt kedvezőbb feltételeket teremthetnek a közalapítvány számára".

Az MMKA marad a fő pénzosztó szerv, de 3-4 évig alig költhet pénzt. Miért éri így meg megtartani az alapítványt?, kérdeztük még az elnöktől. "Nem az a gond a jelen helyzetben, hogy mi a Mozgókép Közalapítvány hosszú távú sorsa, vagy hogy ki a fő pénzosztó, hanem az, hogy miként lehet konszolidálni a közel 8 milliárdos elkötelezettség-állományt. Ezek a banki szerződések ugyanis nem csupán a Közalapítványt terhelik, hanem magukat a hiteleket az adott filmkészítők vették fel. Magyarán: jelenleg a magyar filmes társadalom túlnyomó része eladósodott, mégpedig oly módon, hogy ugyan a szerződés megkötéséhez lényegében az állami támogatást vették garanciának, ám a szerződések felszámolása az egyes filmkészítőket, cégeket, projecteket is sújtaná. Ezt az adósságállományt konszolidálni kell, még akkor is, ha rövid távon gyártási visszafogásokat jelent. Megtették egyébként ezt például a csehek is, igaz, ők nem a múlt bűnei miatt, hanem takarékosságból, a jövőért állították le a rendszerváltás után két évre a gyártásukat."