Román-magyar animáció Mátyás királyról

A nemzetközi animációs fesztivál szerdán indul, és idén is ötezer nézőre számít Liszka Tamás, az Anilogue 2010 igazgatója. A kísérleti filmeken át a japán animék rétegkultúrájáig a Toldiban és az Urániában futnak a rajzfilmek november 28-ig, de Bécsben is van társprogram.

Míg Kecskeméten fut évek óta a magyar animációs szemle (KAFF), a budapesti közönség bizonyítja, hogy érdeklik az animációs mozifilmek: több, rajzfilmekre specializálódott rendezvényt is eltart, legutóbb a Kiskakast ajánlottuk.

Központban az egész estések

Idén az Anilogue-on a legújabb, egész estés animációs filmeken van a hangsúly. Az új Miyazakiként emlegetett, Japánban és Amerikában karriert befutott Mamoru Hosoda a pesti közönségnek sem ismeretlen: évekkel ezelőtt, a Kertész utcában jelentette ki, mi a következő filmterve: ebből lett az idén bemutatásra váró Nyári háborúk, egy sci-fibe oltott társadalomkritikai szatíra az online közösségi hálózatokról.

Sokkal sötétebb hangvételű a svéd Metropia című film: képi világának alapjául szolgáló hiperrealista stílust méltatói úgy jellemezték, mintha Kafka festette volna az Utolsó vacsorát egy gépfegyverrel.

Japánból érkezik a fesztivál záróünnepségére az Elemi című megrázó szerelmi történet egy távközlési oszlopról, ami reménytelenül belehabarodik egy telefonszerelőbe. A november 28-ai záróvetítésen emellett Max Hattler londoni rendező élő animációs performansza is látható lesz.

Az Anilogue-on magyar film is versenyben van: Cakó Ferenc új filmje, az Érintés mellett egy magyar-román koprodukció, Felméri Cecília Mátyás, Mátyás című filmje. Az animált dokumentumfilmben a rendező kolozsváriakat kérdezte arról, mit gondolnak Mátyás királyról. A Kells titka című ír-belga-francia Oscar-jelölt koprodukciónak a magyar érintettsége: hogy a kecskeméti stúdióban készítették bérmunkában.