Diána
11 °C
22 °C

Csillogó szemmel mondott igent Marozsán

2011.01.13. 16:06
Sipos József egy hete forgatja a budapesti Gellért Szállóban a Kaland című Márai-mozifilmet Marozsán Erikával, Eperjes Károllyal, Csányi Sándorral, és Gerd Böckmann német színésszel. Amióta Szabó István befejezte Az ajtók munkálatait, maximum reklámfilmeket forgatnak itthon, tudtunkkal ez az egyetlen forgó mozi. Igaz, ez is tévéfilmes támogatásból.

"Gyanús, ha valaki ma filmet csinál, de mi mindig beletesszük a pénzt a filmbe, mindent megpróbálunk mozgósítani, és ez ad egy támogatási bizalmat, hogy nem veszik el a semmibe" - kezdte a beszélgetést a filmes botrányokra utalva a forgatókönyvíró-rendező-producer, aki nemcsak azért érzi magát kívülállónak a szakmában, mert pillanatnyilag csak neki van munkája.

"Nem vagyok benne a magyar filmes társadalomban, kívülről kerültem ide, de ötven év felett már nem nagyon lehet mélyebben belekeveredni". Sipos József öt éve Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényéből készült gyengén sikerült adaptációnak volt a producere, a második Márai-feldolgozást, az elbeszélős Eszter hagyatékát már maga írta és rendezte is, a trilógia harmadik darabját szintén a hármas szerepben jegyzi. "Épp magammal vitatkoztam azon, hogy mindenképpen kellene két-három effekt a színpadra, de közben számolok, hogyan tudjuk ezt majd kifizetni" - idézte fel az interjú előtti munkamegosztását.

"A Gellért Szálló az 1940-ben játszódó film hangulatához a tökéletesen megfelelő környezet" - mondta a helyszínről. A szálló szponzorként segíti a 150 millió alatti költségvetéssel készülő filmet.

Nyolc előtt beszélgettünk, utána kezdődött az éjjeli forgatás: a táncjeleneteket vették fel, és a rendező szemérmes csókjelenetet is próbált Marozsán Erika és Csányi Sándor között, akiknek liezonjuk volt. A német színészt smink után lehetett csak lefotózni, ami pár óra várakozást jelentett a fotósunknak. Eperjes nem szerepelt aznap, csak beugrott beszélgetni, de nagyestélyiben táncolt még Nagy-Kálózy Eszter, Tordai Teri és Ubrankovics Júlia. Berkes Gábor meg tangóharmónikásként ült a zenekarban: ő szerezte az elhangzó félperces számot is, mivel Karády Katalin-daláért jogdíjként milliókat kellett volna fizetni.

A kérdésre, hogy Sipos miért nem az előző filmjében főszerepet játszó Cserhalmi Györgyöt kérte fel az épp előléptetésre készülő professzor szerepére, azt válaszolta: "Őt szerettem volna, de a német partner ragaszkodott ahhoz, hogy német színész legyen. Olyan urat kerestünk, aki jó megjelenésű, szimpatikus és egy polgári hangulatot képvisel. Fontos volt a jó külső megjelenés, hiszen illenie kell  25 évvel fiatalabb a feleségéhez, akit Marozsán alakít.” A filmben a magyar és német fél mellé osztrák koproducer is csatlakozott, az ő döntése volt  Csányi felkérése a fiatal orvos szerepére, aki a történet egyik kulcsfigurája.

Sipos eredetileg a Televíziós műsorszámok-kategóriában az Országos Rádió és Televízió Testület pályázatán nyert, majd már az ORTT utódszervezete járult hozzá ahhoz, hogy mozifilmnek készüljön, ahogy az előző két tévéfilmnek indult Márai-adaptációjánál is történt. Később a TV2 is beszállt, és koprodukciós partnerek is csatlakoztak.

A színészgárda ígéretes: "Márai csodás kulcs minden ajtóhoz, csillogó szemmel mondtak igent a színészek" – idézte fel a rendező a szereplőválogatást, majd részletezte a castingmódszerét: "Megkeresem azokat a színészeket, akik hasonlóak a karakterhez, nekem erre van szükségem a munkához, hisz nem egy tanult filmrendező, inkább autodidakta vagyok. A menedzserük aztán megmondja a gázsijukat, amit vagy ki tudunk gazdálkodni, vagy nem."

"Ezt a lehetőséget az előző film, az Eszter hagyatéka ágyazta meg: részt vett A-kategóriás fesztiválon is Montrealban, a világforgalmazó olasz Rai Trade pedig 30 országba adta el a sugárzási jogait eddig". Hogy miben lesz más ez a film? "Sokkal több képi  eszközt szeretnénk használni, és nemcsak egyszerűen elmondani a történetet" - tette hozzá Sipos.

A tervek szerint ősszel kerülne a mozikba. A stáb a húsznapos forgatás felénél tart, eddig a Szent János Kórházban dolgoztak a "furcsa, lebegős hangulatú történeten".