Buda, Richárd
-3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Az összes artmozit csőd fenyegeti

2011.01.14. 07:09
Miután a kilenc budapesti artmozit tömörítő testület vezetői az év végi közgyűlésükön megállapították, hogy néhány hónapnál tovább nem futja a működési költségeikből, és a vidékiekénél nehezebb helyzetben vannak, a 27 vidéki artmozisok közül is megkérdeztünk párat. Minden artmozis hátrányban van.

Míg a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) a Nemzeti Kulturális Alap keretéből hetvenmillióra igényt tartva filmszemlét tervez, a filmgyártás után az artmozik és az artfilmek forgalmazása lehetetlenül el.

Az artmozik a csőd szélére kerültek állami támogatás nélkül, és fél éve zárolta a kormány az MMKA támogatásait, ami így a korábban aláírt támogatási szerződésekre sem folyósított pénzt, új támogatási szerződéseket sem kötött, és ha pályázati kiírásokat közzé is tett, az nem a terjesztést segítette.

Az artmozik normatív támogatása valójában a filmtörvény életbe lépése óta csökken, vidéken ma közel negyede a 2005-ös összegnek. Csökkent, ha nem ilyen mértékben a forgalmazásra szánt támogatás is, ami az artmozik legnagyobb problémája: hisz a témakörben legjobban a minőségi artfilm megjelenési és forgalmazási támogatása hiányzik.

A budapestiek rossz helyzete

Szerdán Pataki Ági producer, a Budapesti Artmozi Egyesületének újonnan megválasztott elnöke adott ki közleményt, mely szerint az alapítvány zárolása "a budapesti artmozik működését is rendkívül érzékenyen érintette, hiszen számukra semmilyen más központi forrásból nincs biztosítva támogatás  – így már 2010. májusa óta tologatják alapvető fenntartási költségeik – rezsi és bérek – kifizetését."

Itt jegyeznénk meg, hogy a Budapest Film Zrt tulajdonában lévő moziknak nem nehéz a sorsa, hisz nem kell bérleti díjat fizetni az épületért, ezek közé tartozik a Művész, a Puskin, a Toldi és a Corvin (utóbbi ugye nem artmozi), illetve a Vörösmarty mozinak sem, hisz a főváros közvetlen tulajdonában áll.

A budapesti artmozik egyesülete a közleményben kilenc mozit emleget: a Művész, a Puskin, a Toldi, az Odeon, az Európa, a Vörösmarty, a Tabán, a Cirko-gejzír és a Kino mozit tömöríti. Ezeken kívül pedig létezik még a fővárosban a Csepel, az Uránia és az Örökmozgó mozi is.

Vidéken ugyanakkor 27 regisztrált artmozi van. Ebből Kiskunfélegyháza anyagi okok miatt már tavaly ősszel bezárt. Két mozi felújításra hivatkozva szünetelteti működését egy évig, de a többi helyzete is válságos. Sokan hitelből működnek, bízva benne, hogy visszamenőleg megkapják a törvény szerint is járó normatív támogatást az elmúlt évre, és várják az új szervezet felállását, ami átveszi az MMKA szerepét. A legtöbb mozinak az adósságát az elmaradt karbantartások, felújítások, kötelező felülvizsgálatok növelik.

Nincs országos szervezet

Amit a kilenc mozi külön sajtóközleménye is jelez, a fővárosi és a vidéki artmozik szeparálódtak: ez 2008-ban kezdődött, amikor a kilenc budapesti mozi kivált az artmozik országos szövetségéből a Budapest Film ügyvezetője, Port Ferenc indíttatására. Akkor szűnt meg a vidékiek kiemelt helyzete, azóta az új pályázati gyakorlatnak megfelelően már nem kaptak többet az egy néző után járó normatív támogatásként a budapesti mozikéhoz képest, mondta erről Demeter István, az artmozik megmaradt országos szövetségének az alelnöke. A jegybevételnek a fele most már egységesen országszerte a pénztárakban marad, a másik feléből a filmek vetítésének jogdíjköltségét állják.

Az artmozik statisztikája:

Negyedévente mozitermenként egymillió forint fölötti bevétellel számolhatunk, így értelemszerűen a többtermes mozik vannak előnyben: az öttermes budapesti Művész mozi, a háromtermes Puskin, a kéttermesek közül a Cirko és a hozzá tartozó pécsi Apolló, a soproni Elit, a gyöngyösi Cinema Bridge következnek. Az átlagbevétel több egymilliónál, a Művész 5 termében például 30 millió volt a tavalyi utolsó negyedév, azaz termenként 6 millió forint, de még Csepelen is 2 millió felett volt az egy teremre eső árbevétel. 2010-es össznézettségi eredmény még nincs, a sajtóközlemény szerint tavaly 500 ezer jegy kelt el a budapesti artmozikban. A filmiroda szerint 2009-ben 1,3 millió eladott jegyet produkáltak összesen a művészmozik, ennyi jutott a 39 művészmozi 60 termére.

Ugyanakkor a budapesti közlemény szerint a vidékiek kiemelt szerepet élveznek: "a vidéki kis mozik jelentős önkormányzati támogatásban részesülnek, így bár őket is rosszul érinti az MMKA-források megszűnése, de nem maradtak teljesen magukra problémáikkal". A budapesti mozik eddig évente összesen 50-80 milliót kaptak az önkormányzattól, ez a támogatás 2011-re megszűnik. Vidéken sem osztják az aranyrögöket: a moziknak a fele részesül jelentősebb önkormányzati támogatásban: mint például Miskolc, a most felújított Szombathely és Debrecen mozija. Néhány vidéki mozinál kisebb mértékű a támogatás: a szegedi Grand Café például az épületért kedvezményesebb bérleti díjat fizet.

A vidéki mozik szerint a budapestiek járnak jobban: az alacsonyabb bérek miatt vidéken 450-800 forintos jegyárak vannak a pesti 800-1000 forintosokkal ellentétben. Illetve "a budapestiek jobban ki tudják használni a pályázati feltételeket, ami miatt a támogatás elosztásában drámai elmozdulás következett be a fővárosi mozik javára - mondta Demeter, aki a a szolnoki mozi üzemeltetője is. - Naponta több játékrendi előadást tudnak tartani, mint a vidék, és a jobb kópia ellátottság miatt több nézőt tudnak realizálni."

Mondhatnánk, a budapesti bérleti díjak magasabbak, de ezt annyival árnyalhatjuk, hogy a budapesti artmozik bérleti díja kedvezményes Körösvölgyi Zoltán, a Zrt. igazgatóságának elnöke szerint, akit Port Ferenc december 10-i távozása után faggattunk: "a piaci kereskedelminél lényegesen alacsonyabb díjat fizetnek az üzemeltetők". A Vörösmarty, a Tabán, az Európa, a Kino, az Odeon és az Örökmozgó is bérli az épületetet a cégtől. (A Bemet egyébként tavaly adta el a Budapest Film, a Hunnia és az Átrium pedig üres.)

Fontos a támogatás

A budapesti artmozisok a közleményben még azt írják: "Az artmozik, melyek a nemzeti filmeket, és a magasabb színvonalú európai filmeket juttatják el a nézőkhöz, a mozivezetők szerint ugyanolyan magas szintű kulturális célt szolgálnak, mint a könyvtárak, színházak, múzeumok, és ennek megfelelően kellene részesülniük központi és/vagy önkormányzati támogatásban is. Mintegy 160 millió forintos különkeret elegendő lenne a kilenc mozi számára a lélegzetvételhez, a 2010-es év elmaradt támogatásait kompenzálva."

"Elengedhetetlen volna az elmaradt támogatások legalább részbeni pótlása rendkívüli keretből, illetve a jövőbeni pályázati lehetőségek ésszerűbb átgondolása, egyeztetése" - áll még a közleményben. - Mindennek hiányában a mozipiacon egyetlen alternatíva marad a fővárosban: a multiplex mozik kizárólagossága."

De hogy ne csak az állami támogatásra várjanak, körbekérdeztünk más alternatív megoldások után. Körösvölgyi a Budapest Film három saját artmozijára utalva elmondta: "megpróbáljuk rendbe tenni a Budapest Film Zrt-t, az a feladatunk, hogy életre keltsük a Csipkerózsika-szervezetet. Bíztató jel, hogy a Művész Moziban már év végén emelkedett a nézőszám, és ezen a hétvégén örömünkre már évek óta nem tapasztalt nézettséget értünk el."

Közönségbarátabb artfilmek vetítésére is érkezett javaslat, de ez sem megoldás. Az utóbbi években nem váltak be ezek a filmek a forgalmazás csődje miatt. Közönségfilmek vetítésére pedig az artmozik felújítási pályázata miatt sem kerülhet sor az érintett épületekben, hisz ez a pályázat öt évre meghatározta, hogy ezek az artmozik artfilmeket vetítsenek. Úgyis csak azokon a településeken lenne megoldás, ahol nincs multiplex, hisz ahol van, ott az artmozi addig nem kerülhet hozzá a filmekhez, amíg a multi ki nem dobja.

Általános végveszély

"Eddig is keveset kaptunk, most meg semmit. Támogatást szeretnénk, de abból is egységeset, mint amilyet az Europa Cinemas ad - mondta el a lényeget a budapesti Cirko mozit és a pécsi Apollót üzemeltető Balassa Péter. - Olyat, ami mindenkinek ugyanannyit ad kiírás alapján, akár francia, akár grúz mozikról beszélünk."

Valójában 2008 óta úgy tűnik, hogy külön kezelendő a fővárosi és vidéki artmozis probléma, de nem kéne kettéválasztani. A filmterjesztés van végveszélyben, ami magában foglalja a vidéki és fővárosi art és hagyományos mozihálózatot valamint artfilmforgalmazást is.

Szükség van egy teljesen új alapokra helyezett szakmai koncepcióra, ami kiemelten foglalkozik a filmterjesztés helyzetével, és végre helyet talál magának a filmszakma most még nem látható irányítási rendszerében. Mert az új utód kezében sem virágozhat fel a fővárosi és/vagy a vidéki művészfilm kultúra művészfilmforgalmazók nélkül.

Tengődik a művészfilm forgalmazás:

2010-ben az év végén moziba kerülő Üvegtigris 3-on kívül nem készült kiemelkedően sikeres magyar film, és azok közül is jónéhányat a produkciók - szakmai tudás nélkül - saját maguk forgalmaztak, holott a gyártás és forgalmazás különálló szakma - mondta Csurdi Gábor, a Budapest Film Kft. forgalmazási vezetője. - Így sem a mozi-, sem a dvd-piacon nem tudtak kiemelkedő sikereket elérni. Az utolsó sikeresnek mondható magyar filmet a Budapest Film mutatta be (az Üvegtigris 200 ezres nézőszáma előtt a Made in Hungaria hozott 225 ezer nézőt 2009 februárban). A nemzetközi független piacról sem volt beszerezhető kiemelkedően sikeres film, 2010 első félévében a legsikeresebb független produkció a 45 ezer nézőt elérő Doctor Parnassus (Terry Gilliam) volt, ami szintén a Budapest Film forgalmazott. Mára gyakorlatilag három szereplőssé vált a függetlenpiac, a Budapest Film mellett a Palace Pictures, amik gyakorlatilag a Kelet-Európára vásárló cégeket is képviselik Magyarországon, illetve a Mokép. Az összes többi független-forgalmazócég minimális forgalmat ér el, piaci részesedésük 1 százalék alatti. Összeségében a független forgalmazók a forgalmazópiac 10 százalékát foglalják el, korábban ez az arány 20-25 százalékos volt.