Hajdu Szabolcs kapta a magyar filmkritikusok díját

2011.02.01. 09:15
A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László-díját Hajdu Szabolcs kapta a Bibliothéque Pascal című filmért, az életműdíjat több évtizedes kimagasló művészi teljesítményéért Mészáros Márta rendező vette át. Az idei díjátadó rendhagyó, mivel a filmkritikusok eddig mindig a Magyar Filmszemle előestéjén adták át a díjaikat.

"Most elmarad a szokásos januári-februári filmes nagyhét, de mi úgy döntöttünk, hogy az elmúlt évben született annyi értékes teljesítmény, hogy az idén is a tervezett napon osztjuk ki díjainkat" - fogalmazott Báron György, a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztályának elnöke. A Filmszemlét idén áprilisban tartják meg.

Szőcs biztatja Hajdu Szabolcsot

Mivel Hajdu Szabolcs jelenleg külföldön forgat Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős államtitkára a B. Nagy László-díjat a Bibliothéque Pascal két producerének, Angelusz Ivánnak és a Kovács Gábornak adta át. Szőcs Géza méltatta Hajdu Szabolcs filmjét, és további filmek készítésére bíztatta az alkotót.

Az idei életműdíjat Mészáros Márta kapta. "Sokat kaptam a fejemre a kritikusoktól az elmúlt ötven évben, most mégis különösen örülök, mert egy viharos évben kapom az életműdíjat" - mondta a filmrendező, utalva a magyar filmgyártás megszűnéséről szóló hírekre. A Kossuth-díjas alkotó szerint sértő, hogy a filmszakmát kihagyták a filmszakma jövőjét érintő tárgyalásokból. "Soha senki nem mondta nekünk, hogy a magyar film megszűnik. Erre egyszer csak fogta magát és megszűnt" - fogalmazott a rendező. Mészáros Márta ugyanakkor leszögezte: téves gondolkozásra utal a filmet cezúrákkal ellátni, hiszen a mai fiatal tehetségek is az idősebb rendezők szárnyai alól bújtak ki.

Török-Illyés Orsolyát és Nagy Zsoltot is díjazták

A legjobb női főszerep díját Török-Illyés Orsolya vehette át a Bibliothéque Pascalban nyújtott alakításáért, a legjobb férfi főszereplőnek Nagy Zsoltot találták a kritikusok a Kolorádó Kidért, valamint A Nibelung-lakóparkért. Szintén a Kolorádó Kid és A Nibelung-lakópark című filmben nyújtott alakításáért vehette át a legjobb női epizódalakítás díját Sárosdi Lilla, míg a legjobb férfi epizódalakításért járó elismerést Szervét Tibor kapta az Apacsok című filmben nyújtott teljesítményéért.

A kritikusok a legjobb dokumentumfilmnek Sós Ágnes Láthatatlan húrok című filmjét találták, a legjobb kisjátékfilmnek járó elismerést Szimler Bálint kapta az Itt vagyokért. Az animációs filmek közül A hentes zsebrádiója című film rendezője, Ulrich Gábor vehette át a díjat Kárpáti György filmkritikustól. A legjobb forgatókönyvnek járó elismerést Dyga Zsombor kapta a Köntörfalakért, a legjobb operatőrnek Fillenz Ádámot választották a Pál Adrienn című film fényképezéséért.

A díjátadón adták át az Árvai Jolán-díjat is, amelyet Demeter István, a Tiszapart Mozi ügyvezető igazgatója és Szilágyi Nóra, a Magyar Operatőrök Társaságának tiktára érdemelt ki. Átadták a Simó Alapítvány díját is, amelyet minden évben a legjobb vizsgafilmnek ítél az alapítvány kuratóriuma. A Simó-díjat az idén Bagota Béla rendező érdemelte Tiszta kéz című diplomafilmjével.

Szőcs cezúráról beszél

Báron György filmkritikus a díjátadón felolvasta MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztálya, valamint a Magyar Filmművész Szövetség Filmkritikus Szakosztálya által hétfőn közzétett nyilatkozatot. Ebben többek között az szerepel, hogy tavaly nyár óta nem indulnak be új produkciók, sem játék-, sem dokumentum-, sem animációs filmek, a már megkezdett munkálatok leálltak, a kész művek, köztük világfesztiválokon sikeres darabok nem jutnak el a mozikba. "Lehetetlen helyzetbe kerültek az artmozik, a filmklubok, az igényes filmlapok, a filmkönyvkiadás, a mozgóképoktatás. Támogatás híján nem csak a magyar filmipar indult sorvadásnak, hanem a teljes nemzeti mozgóképkultúra. Ez oda vezethet, hogy a néző, elsősorban a fiatal nemzedék még inkább kiszolgáltatottjává válik a mozijainkat elöntő kommerszek áradatának" - olvasta fel Báron György.

"Noha az előző kormányzatok teljesen lehetetlen helyzetbe hozták az országot általában, a kulturális intézményrendszert különösen, mégis meggyőződésünk, hogy füstölgő romok alól előhívjuk az életet" - fogalmazott Szőcs Géza, aki szerint annyi történt csupán, hogy a magyar filmművészet rendszerváltás utáni történetében egy cezúra keletkezik. Úgy vélte, az utókor a magyar film 1990 utáni történetét két szakaszra fogja osztani: 2011-ig és 2011-től. Az államtitkár leszögezte: lesz magyar film 2011 után is, igaz, más finanszírozás és elvek alapján.