Koronavírus adatok

2022. jan. 19.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Sára, Márió
-7 °C
5 °C

Tarr Béla filmje A film, a többi mesterséges

2011.02.15. 21:59
Dicsérte a közönség Tarr Béla A torinói ló című magyar-német-francia-svájci koprodukcióban készült filmjét a berlini fesztivál keddi sajtóvetítése után. A sajtótájékoztatón is csak a főszereplő Derzsi János nevezte monomániás őrültnek a rendezőt. Ha az Aranymedvéhez vezető esélyeit rontja valami, az a zsűri- és sajtóvetítés délutáni időpontja.

Inspiráló, meditatív volt a leggyakoribb dicsérő jelző a közönség részéről a sajtóvetítés után, az általunk megkérdezettek 80 százalékának tetszett az új Tarr-mozi. Páran kijöttek a filmről, de azért a terem nagyjából tele volt a vetítés végén is.

A félidőnél tartó fesztiválon kevés nagy név van, Tarr Béla mellett Paula Markovitch mexikói filmjét, az El Premiót emlegetik fődíjra esélyesként. Ugyanakkor a Berliner Zeitung szerint rontja az esélyét A torinói lónak és még három másik mozinak (a Yelling to the Sky, az Un Mundo Misterioso és az Odem című filmeknek) az, hogy délutánra került a sajtó és zsűrivetítésük időpontja. A zsűrinek nem fekszik a délutáni kezdés a vélekedés szerint.

Kormos Mihály, Bók Erika és Derzsi János állnak Tarr Béla mellett A torinói ló című filmjük bemutatóján a 2011-es Berlinálén
Kormos Mihály, Bók Erika és Derzsi János állnak Tarr Béla mellett A torinói ló című filmjük bemutatóján a 2011-es Berlinálén

Tarr Béla az esélyekről már a délelőtti interjúnkban elmondta, hogy a filmeket az jellemzi, megérinti-e a nézőt, nem az, hogy milyen fesztiválon nyernek. Az biztos, hogy már a sajtótájékoztatón is sok újságírót megérintett, hisz többen gratulációval kezdték a felszólalásukat.

Tarr Béla Krasznahorkai Lászlóval most a legradikálisabb munkáját mutatta be a Berlinalen, mégha az író személyesen nem is jelent meg. A két és fél órás film hat napot mutat be, a történet Friedrich Nietzsche és egy ló találkozását szövi tovább egy apa és lánya történetén keresztül. A filozófus az 1880-as években az utcán sétálva védelmére kelt egy lónak, amit kocsisa kegyetlenül vert. A rendező akkor kezdett el komolyabban foglalkozni a még a nyolcvanas években kiötlött filmtervvel, amikor A londoni férfi forgatása egy évre leállt.

A faggatózásunk során kiderült, hogy akinek nem tetszett a film, az unalmasnak, vagy túl hosszúnak találta, volt, aki megjegyezte, hogy a hat felvonásból már az ötödiket is alig bírta türelemmel. A többség viszont hosszan méltatta. A Sátántangót is többen felhozták a ki ismeri Tarr Bélát?-gyorstesztünkön.

A berlini nézők között akadt, akit az nyűgözött le, hogy Tarr Béla utolsó filmjét látta, és végig csak erre tudott gondolni. Volt, akit a XIX. századi világa ragadott meg. Egy fiatal szőke lány hosszan méltatta azt a rendezőben, hogy nem visz filmjeibe konkrét jelentést, nem akarja meghatározni a szereplőit, csak szemlélője az eseményeknek. Egy másik huszonéves lány is rajongva beszélt: "Imádtam ezt a filmet. Nagyon radikális. Nem akarom más filmekhez sem hasonlítani a versenyben, mert ez A film, a többi csak mesterséges valami. Ismerem Tarr Béla műveit, ezek olyan alkotások, amik igénylik az energiáimat, nem könnyű nézni ezeket, nem rágógumifilmek."

tarr béla B 000 DV915369

A sajtótájékoztatóra is rátelepedett a Tarr-féle hangulat: a rendező ráérősen haladt filozofálgatós válaszaival, olykor szokatlan közbeszólások érkeztek, és a tolmács sem volt szívbajos, többször elfelejtett az alkotóknak fordítani.

"Mi az oka annak, hogy a cigányok jelentik be a teljes összeomlást?", hangzott el az első kérdés, mire Tarr Béla elmondta, hogy a filmben a főszereplő apa és lánya katasztrófa felé haladását nem az arra haladó cigánycsalád idézte fel. "A cigányok sok mindent tudnak jelképezni, de lehet hogy egyszerűen csak cigányok, akik mennek egyik helyről a másikra."

Egy másik újságírót egy Beckett-darabra emlékeztette a mozi, és a reményt kérte számon rajta. "Mi nem tudunk reményt adni, csak lefesteni tudjuk a világot, ahogy látjuk - válaszolta erre a rendező. - Ez a film több olyan dolgot érint, ami előbb vagy utóbb mindenkit utolér, ez pedig az elmúlás, a vég". Talán ezért is tértek rá a tájékoztatón a visszavonulás-témára.

A szereplőket is faggatták, hogy milyen rendező Tarr Béla. Derzsi János elmondta, hogy monomániás őrült. Amíg nem úgy áll minden, hogy neki megfeleljen, addig nem is foglalkozik a színészekkel, akiktől később is csak annyit vár el, hogy hitelesek legyenek. A szőkére festett Bók Erika, aki nem hivatásos színész, nem akart megszólalni, róla Tarr Béla alkotótársa, Hranitzky Ágnes mondta el, hogy négyéves korában fedezték fel egy nevelőintézetben: a Sátántangóban kislányként szerepelt, aztán A londoni férfiba is bekerült, mielőtt ebben a filmben főszerepet kapott.

Nagy-Britanniába, Lengyelországba, délszláv országokba, Romániába, Görögországba, Portugáliába és Japánba is eladták a mozit a Filmunió vezetőjének tájékoztatása szerint. Magyarországon márciusban mutatja be a Mokép. A francia, német és svájci vetítés a koprodukció révén biztosított.

A visszavonulást a végére hagytuk: "Ezzel a filmmel eljutottunk valahova, lezártunk egy kört - mondta Tarr Béla arról, hogy 34 év után felhagyna a rendezéssel. - Abba kell hagynom, mert Jánosnak is kéne egy újabb rendezőt találni - tette hozzá tréfálkozva a főszereplő Derzsire utalva. - Ha már nem tudunk szellemi izgalommal alkotni, akkor nincs értelme."



  • Eladnék
  • Hírek