Vince, Artúr
-5 °C
2 °C
Index - In English In English Eng

Andy Vajna kezébe kerül a magyar filmipar

2011.04.28. 16:13 Módosítva: 2011.04.28. 16:13
Jogutód nélkül megszüntetik a Magyar Mozgókép Közalapítványt – erről döntöttek a szerdai kormányülésen. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára mindezt az alapítói értekezleten is bejelentette, és tájékoztatta a társalapítókat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatának részleteiről. A jogutód szerv helyett a filmes ügyeket júniustól Andrew G. Vajna filmiparért felelős kormánybiztos intézi, és ha a bűncselekmény alapos gyanúja felmerül, több feljelentés is indulhat az alapítvány ellen.

"Az MMKA adósságállománya a felelőtlen gazdálkodásnak köszönhetően olyan mértékű, amelyet nem lehet konszenzusos úton konszolidálni, és a magyar állam jelenlegi költségvetésében sincs fedezet az adósság teljes kiváltására" – indokolta a döntést az Indexnek Gál András Levente. Információink szerint a visszaélésekre hivatkozva jogutód nélkül, politikai döntéssel megszüntetik a fő finanszírozó szervet. Nem mondtak dátumot, de úgy tudjuk: a szerdai kormánydöntés alapján május 31-én szűnik meg az alapítvány.

Szabályellenes működés, költségvetési fedezet nélkül aláírt támogatási szerződések, állami támogatások terhére felvett banki hitelek, 10,6 milliárd forintnyi adósság, vázolták a KEHI-vizsgálat jelenlegi eredményét. Amennyiben bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, a KEHI elnöke megteszi a szükséges lépéseket.

Az államtitkár a kora esti értekezleten folyamatosan hangoztatta, nem az a kérdés, hogy mire mentek el a milliárdok, hanem az, hogy hogyan. Vagyis nem vizsgálják, értékes filmek készültek-e, hanem arra kíváncsiak, hogy jogszerűen zajlott-e a pénzelosztás. Szomjas György rendező azért jelezte, szerinte az elmúlt években is készültek értékes magyar filmek.

A megbeszélésen elhangzott, a kormány a meglévő adóssághalmaz kezelését a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával a lehető legoptimálisabb módon kívánja megoldani. Ezt az Európai Uniónak is meg kell erősíteni, tette hozzá Bereczki Csaba, az alapítvány nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, hiszen csak adósság nélkül felelhet meg a filmfinanszírozó szerv az uniós szabályoknak.

Vajna az MMKA utóda

A Magyar Mozgókép Közalapítvány feladatait a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos által kialakított új struktúrában látják majd el. Az idei költségvetési keretet a konszolidálásra fordítják, vagyis várhatóan egy-két film kivételével nem nagyon lesz pénz új művek gyártására, legfeljebb az elkezdettek befejezésére juthat.

Vajna hétfőn ismerteti szakmai koncepcióját, ahol azt is bejelenti, mit vállalnak át az alapítvány eddigi feladataiból. Kérdéses költség a magyar mozgókép mestere díj után járó havi félmillió forint. Évente egy mestert lehetett volna megválasztani, de tavaly is kettő vehette át a díjat: Sándor Pál mellett Grunwalsky Ferenc. Utóbbi egyébként a közalapítvány korábbi elnöke. Az idei Magyar Filmszemlén nem adják ki a címet. Kende János operatőr lett volna a soros.

A konzultáció eredményeként a Nemzeti Erőforrás Minisztérium problématérképet állított össze, mely alapján elkezdődhet a legégetőbb kérdések orvoslása. A filmtörvény készülő módosításába a megszűnőben lévő MMKA alapítóit is bevonják.

Jogszerűtlen pénzosztás

A filmekre a Mozgókép Közalapítvány felelőtlenül osztotta a pénzt, azt eddig is állították. A KEHI jelentéséből az derült ki, hogy a vizsgált időszak gazdasági működésében (2006-tól 2010-ig) a támogatási megállapodásban előírt összegnél (18,3 milliárd) 3 milliárddal több állami pénzt osztottak, illetve csak a kamatokra, melyeknek már a felvállalása is ütközött a jogszabályokkal, 1,6 milliárdot költöttek. Az eddig ismert, 5,1 milliárdos adósságból így lett a jelenlegi vizsgálat alapján 10,6 milliárdos.

A KEHI-vizsgálat szerint bár a Hiller István vezette előző kulturális tárca is felelőssé tehető, hogy költségvetési fedezet nélkül kötött támogatói szerződést az alapítvánnyal, de több olyan gazdasági döntés született a közalapítványnál is, ami bűncselekmény gyanúját veti fel.

A működési költségre a szervezet 150 millióval költött többet a lehetségesnél, hitelt vettek fel erre is, és jelzálogot is jegyeztek be. A vezetők fizetése a közszféra átlagos fizetéseinek 3-3,5-szerese volt. A szabálytalanul működő szakkollégiumok 100 milliós tiszteletdíjjal lépték túl az engedélyezettet.

Feljelentést tehet a KEHI többek között az alkalmazottak helyett az MMKA munkavállalóihoz köthető cégeknek kiszervezett munkák ügyében.

Múlt heti közlemény szerint csak a filmek vizsgálatára 30-50 milliót fizettek ki filmenként külsős cégeknek, amiért a kétmilliós bírságot kaptak a Közbeszerzési Döntőbizottságtól. A kifogásolt szerződések között volt még az MMKA könyvelőjének határozatlan idejű megbízása és az ingatlanhasznosítás is.

Büntetés a filmek vizsgálataiért

Információink szerint jogszerűtlen volt az is, hogy külsős cégekkel végeztették a filmek átvizsgálásait, anélkül, hogy közbeszerzést írtak volna ki rá. A határozat kétmillió forint büntetést rótt ki az alapítványra az ügyben a múlt héten. A filmenként 30-50 millióért elvégzett vizsgálatok során információink szerint az egyik cég, a Molior-Invest Kft. például úgy kapott 47 milliót az alapítványtól, hogy az ügyvezetője, az építőiparban érdekelt Ardai Barnabás az Eclipse-ügyben elkövetett adócsalás miatt korábban előzetes letartóztatásban volt.

Nem kizárt, hogy Grunwalsky Ferencet, az alapítvány előző elnökét is feljelenthetik, derült ki az államtitkárral készített legutóbbi interjúnkban. Emellett a megbeszélésen elhangzott, hogy a KEHI szúrópróbaszerűen ellenőrzi a jövőben a filmgyártási támogatásokat. A visszatérítendő támogatások gyakorlatát is vizsgálják, amit egyrészt azóta sem fizettek vissza egyes producerek (táblázat itt), míg másokét átminősítették vissza nem térítendőre.

Miután elsőfokon az Index pert nyert a Magyar Mozgókép Közalapítvány ellen közérdekű adat közlésének megtagadása miatt, amennyiben az ítélet jogerőssé válik, a KEHI-vizsgálatot is nyilvánosságra hozzák úgy, hogy a személyes adatokat, a konkrét neveket felismerhetetlenné teszik a személyiségi jogok miatt.