Döcög a ma vitatandó filmtörvény

A filmtörvény tervezett módosítása kizárólagos intézési jogkört adna az Andrew G. Vajna által kormánybiztosként irányítható filmalapnak, és az eddiginél bőkezűbb állami támogatást is biztosítana a hatoslottó játékadójából (ennek ideirányított nyolcvan százaléka jelenleg évi több mint négymilliárd forint). De míg azt az eddiginél szigorúbban szabályozzák, hogy kik pályázhatnak és kik kaphatnak címeket, a filmalap vezetőségével és döntőbizottságával kapcsolatban az érdekeltség, összeférhetetlenség vagy a tartozás kérdését nem emlegetik. A filmalap tájékoztatása szerint az összeférhetetlenség kérdése marad a filmtörvény 2006-os módosítása szerint.

A Filmalap vezetőségénél azonban sem ott, sem a tervezetben nem zárják ki, hogy filmes érdekeltségük legyen: Havas Ágnes filmes szakember a filmalap jelenlegi igazgatója a 2009-ben alapított, a dokumentumfilmek eladásával foglalkozó Havas Films Kft.-vel kapcsolatban hangsúlyozta az Indexnek, hogy külföldi eladással foglalkoznak, így nem konkurenciái az itthoni cégeknek.

Ugyanakkor Andrew G. Vajnának konkrét magyarországi filmes érdekeltség van a tulajdonában a Holland-Antillákon bejegyzett cégen keresztül: az Intercom, ami ráadásul az egyik legnagyobb hazai forgalmazócég. Emellett tulajdonrésze van a legnagyobb magyar 3d számítógépes animációs cégben, a Digic Picturesben és a Black Hole nevű játékcégben. Az érdekeltség azért fontos kérdés, mert a tervek szerint a jövőben Vajna irányítaná a filmalapot, aminek vezetőjeként beleláthatna cégei versenytársainak üzleti titkaiba is.

Miskolczi Péter producer, aki az alap gyártási vezetője és döntnöke az egykori Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) hatodik legtámogatottabb cégének, a több mint egymilliárd forint támogatásban részesült Eurofilm Stúdió Kft.-nek volt a vezető producere. Miskolczi a pályázásnál kizáró oknak számító tartozás kérdésében érintett: az MMKA adatai szerint 75 millió forint visszatérítendő összeggel adós a volt cége az alapítványnak. Ugyanakkor megemlítik, hogy a cégnek van 80 millió forint fel nem használt, normatív támogatása. Kérdés, hogy ezt milyen közalapítványi szabályzat alapján lehet összevonni.

A filmalap ötfős döntőbizottságát nem zárták ki a pályázásból sem: pályázhatnak, ha akarnak (bár hangsúlyozták, hogy Miskolczi Péter nem akar pályázni). Divinyi Réka például (szintén a filmalap döntnöke, és a forgatókönyvfejlesztő bizottság vezetője) pályázna: forgatókönyvíróként négy filmtervet be is jelentett, amikkel az elkövetkező két évben támogatásért indulnának. Ezt lapunknak azzal magyarázta, hogy van egy helyettes tag is a bizottságban, így kerülik ki az összeférhetetlenség vádját. "Bármelyik döntnök érintett, a döntéskor jön a póttag, Medveczky Balázs, az MTV vezérigazgatója, és ő ül be a bizottságba".

A szakmai szervezeteket, például a Magyar Producerek Szövetségét kihagyták az előkészítésből Kántor László producer reklamáló köremailje szerint: két napot kaptak a hozzászólásokra. Kálomista Gábor, a szervezet augusztusban lemondott, majd mégis hatályban maradt elnöke azonban elmondta, ez azért történt így, mert a filmtörvény eleve az utolsó pillanatban készült el, nem lett volna idő egyeztetni. Kálomista hangsúlyozta, hogy Vajna pár hete megjelent a producerszövetség ülésén, és vázolta a terveket, amire a producerek beleegyezően bólogattak. Hozzátette: ha nagy keretet kap a szakma, az amúgy sem szokott elégedetlenséget szülni.

Ellenvéleményt végül Kántor sem osztott meg az Indexszel, ahogy más producertől sem hallottunk semmi rosszat a filmtörvény módosításával kapcsolatban. Ennek a produceri elégedettségnek a több milliárdos keret mellett azonban köze lehet ahhoz is, hogy a filmalap még mindig nem fejezte be a bankokkal szemben a producerek MMKA miatti, produkciós cégenként akár több száz milliós adósságaival kapcsolatos megállapodását. Erről Havas Ágnes elmondta: "A bankokkal az aláírás előtt állunk. A közvetlen filmelőállítási tartozásokkal kapcsolatos tárgyalások a jövő héten indulnak, az érintetteknek kimentek a meghívók".

Bár a filmalap igazgatója hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás nem zárja ki, hogy a Nemzetierőforrás-minisztérium benyújtson filmszakmai célú támogatást, a filmtörvény jelen változata szerint a jövőben az az Európában egyedülálló helyzet állna elő, hogy a kulturális miniszternek vagy államtitkárnak nincs köze a legnagyobb költségvetési pénzt felhasználó művészeti ág, a filmművészet szabályozásához.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!