Irén, Írisz
6 °C
15 °C

Vajnáéknál lehet az utolsó vágás joga

2011.11.15. 13:04
Az Andrew Vajna filmipari kormánybiztos irányította filmalap szabályzata szerint a final cut, vagyis a filmek utolsó vágásának joga a Magyar Nemzeti Filmalapé (MFA) lenne. A filmesek berzenkednek ettől, főleg mert az európai szerzői jogi törvényekkel nem egyezik az a gyakorlat hogy a Filmalap döntőbizottsága döntsön a rendezők helyett a támogatott filmek tartalmáról. Andrew Vajnának kéne rábólintania minden filmre, és ha neki nem tetszik a befejezés, vagy kevesli a vicces jeleneteket, a jelenlegi tervek szerint akár egy koprodukció külföldi rendezőjét is visszaparancsolhatná a vágóasztalhoz.

Az utolsó vágás jogáról a Filmalap Támogatási szabályzata rendelkezik: jelenleg röviden annyit írnak erről, hogy „a Támogatót megilleti a produkció végső vágás jóváhagyásának joga”. Vagyis az állami pénzért cserébe a filmalap beleszólást akar a film történetvezetésébe, cselekményébe és párbeszédeibe is, Andrew Vajna pedig saját szempontjai szerint mérlegelhetné, hogy elégedett-e egy alkotással. A gyakorlat persze Amerikából ered, csakhogy Vajna annak idején nem mint állami tisztviselő, hanem saját és befektetői pénzét kockáztató producer szólt bele a vágásba, ráadásul a gyakorlattal nem csak az a baj, hogy sokakban a Kádár-kori cenzúrát idézi, de eleshetünk sok koprodukciós együttműködéstől, azaz sok külföldi pénztől is, mivel Európában szokatlan ez a módszer.

A producerek helyett

A Független Producerek Szövetségének is ez volt a fő problémája azon a megbeszélésen, ahova eszmecserére hívták a filmalap igazgatóságát.

A magyarok ugyanis azzal, hogy nem a rendező dönt a filmről, hanem a magyar Filmalap, az európai szokásjogot sértenék meg. Ha az olasz vagy a német produkció rendezőjének magyar részvételért cserébe le kéne tennie erről a jogról, az alapban megnehezítené a koprodukció létrejöttét. Világszerte ugyanis háromféle lehetőség van az utolsó vágás jogára: vagy a producer dönt a végső szerkezetről, mint legtöbbször Amerikában teszik, vagy a rendező, mint eddig Magyarországon, és legtöbbször Európában történt, vagy a rendező és a producer együtt egyéni megállapodás alapján. Az új szabályzat szerint azonban a Filmalap vezetősége döntene, amihez hasonló példát is csak segítséggel találtunk. A technikai részletekről nem kaptunk felvilágosítást, de valószínűleg a kormánybiztos, és a Filmalap vezetősége és döntőbizottsága nézné meg együtt a filmeket a végső vágás előtt.

„A mostani magyar szabályzat szerint bármekkora magyar állami részvétel esetén a Filmalapot illeti ez a jog, és ez sem a hazai, sem az európai gyakorlatnak nem felel meg” – mondta Pataki Ágnes, a frissen újraalakult Független Producerek Szövetségének vezetője. Hogy ezt mennyi hozzájárulásért cserébe alkalmaznák? A magyar koprodukciós hozzájárulás az alapesetben is maximum a költségvetés 50 százaléka lehet, a felső limit 150 millió forint. Ennél több pénzzel is támogathatnak egy-egy alkotást, de az már többlettámogatásnak minősül, a producerek azonban inkább amiatt aggódnak, hogy kisebb támogatásért cserébe is átengedjék a rendezők ezt a jogot.

Rendező helyett a Filmalap dönt

„Miért van a kormánybiztos kezében az utolsó vágás joga?” – teszi fel a legfontosabb kérdést Török Ferenc, a 2001-es Moszkva térrel befutott rendező, hisz a Filmalap támogatási szabályzata szerint így nem a rendező, és nem is a film producere, vagy a megrendelő stúdió vezetője, hanem az állami pénzt osztó alap bizottsága döntene a végső vágásról. A filmalapot Andrew Vajna kormánybiztos irányítja, és Vajna nevezi ki a döntőbizottság tagjait is. Vagyis az állami filmfinanszírozását végző intézmény felügyelete állami tartalomkontrollt jelentene egyben, és egyszemélyben a kormánybiztos felügyeletét.

Andrew Vajnának is feltettük a "miért ő dönt az utolsó vágásról?"-kérdést: “Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Filmalap az állam, az emberek pénzéért felel - válaszolta. - Éppen ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy az elkészülő produkciók szorosan igazodjanak ahhoz a forgatókönyvhöz, gyártási tervhez és költségvetéshez amelyre korábban a támogatást megkapták”. De betartatni a forgatókönyvet, vagy számon kérni a költségvetést, az a megkérdezett filmesek szerint nem azt jelenti, hogy konkrétan megmondják nekik, hogy vágják össze a film végső változatát.

Európának így nem kell?

"Ugyanakkor az európai filmeket támogató Eurimages, - az Európai Tanács szervezete – az európai normákat, illetve az európai szerzői jogi törvényeket veszi alapul, ehhez igazodik a támogatási rendszere - mondta az Indexnek Bereczki Csaba, aki a Mozgókép Közalapítvány után a Filmalap utódszervezetnél is nemzetközi igazgató maradt.

Évi egymilliárd fölötti támogatás Európából

Tavalyelőttig évi átlag 20 film készült 5,4 milliárdból Magyarországon, aminek a filmek számát tekintve a negyede volt koprodukció. Általában a 300 millió forint fölötti költségvetésű alkotásokkal fordultak külföldi társproducerekhez, hisz csak addig a határig tudja az állam a felét támogatni. Ez összesen átlagban 500 millió forint európai pályázati támogatást jelentett évente, és még 500 milliót a külföldi partnerektől alsó hangon. A bevételt emellett főleg az növelte, hogy a nemzetközi gyártás segített abban, hogy Európa több országában is megvegyék a filmet.

Ezzel a producerek véleménye szerint nehezebb helyzetbe kerülne a magyar filmek nemzetközi koprodukciós, illetve pályázati lehetősége. Vagyis az európai pályázatból alapból nem zárnák ki őket, csak épp partnereket találnának nehezen, és nélkülük nem lehet pályázni. Európában ugyanis a szerzői jogi törvények védik az alkotókat, és nem biztos, hogy egy olyan állam projektcégével társulnának, ahol a támogatásért cserébe megnyirbálnák az adott esetben cseh, német vagy bolgár rendező jogait.

Európában egyéni megegyezés alapján a producer is javasolhat forgalmazási, értékesítési szempontok miatt, de többnyire a rendező jár el a szerzők képviseletében az alkotás alatt, ahogy a végső vágásnál is. „Az európai filmgyártás rendező-központú, azaz a producer a rendező egyfajta menedzsereként, elsősorban az ő művészi ambícióit próbálja elősegíteni” - fogalmazott Angelusz Iván producer, aki hét éve foglalkozik filmekkel, és többek között az Intim fejlövést jegyzi. De az állításával főleg az elmúlt húsz év magyar gyakorlatát jellemezte. Pusztai Ferenc, a Nyomozó és a Pál Adrienn-filmek producerének tapasztalata szerint Nyugat-Európában inkább mellérendelt szerep a jellemző a rendező-producer párosra.

Amerikában ezzel ellentétben copyright gyakorlat van, vagyis az adott termék megvehető. A nagyobb költségvetésű filmek és a nagyobb stúdiók esetében jellemzőbb a producerek uralma, vagyis gyakran ők döntenek a film végső szerkezetéről, ők hajtják be a rendezőn is a megrendelt terméket. Ebben az esetben később ismerkedhetnek meg a nézők a rendezői változattal, ami gyakran a merészebb és/vagy a durvább változat. De ez Amerikában sem sztenderd: akad bőven olyan ismert rendező, aki magánál tudja tartani a final cut-jogot, még ha major produkcióban dolgozik is. A függetleneknél meg még jellemzőbb ez.

Cenzúra

Magyarországon utánanéztünk az állam gyakorolta final cut hagyományának: "a Kádár-kori cenzúrában az alkotóknál, stúdióknál volt ez a jog, nem volt formalizált rendszer, az egyeztetéseknek nagy szerepe volt" - mondta Varga Balázs filmtörténész.. Praktikusan a stúdióvezető, a műhelytanács, a Filmfőigazgatóság kérhetett és gyakran kért is változtatásokat, és ezek teljesítéséről mindig kemény huzakodás folyt. Szerinte már csak azért sem lehet azt mondani, hogy a final cut-jog volt a Filmfőigazgatóságnál, mert magát a kifejezést még nem használták. Bereczki Csaba szerint nem lehet összehasonlítani a pártállami cenzúrát, a mostani final cut kérdéssel. "A final cut nem cenzúra, hanem egyfajta alkotói megoldás. Sohasem ideológiai, inkább tartalmi, pénzügyi, formai, kereskedelmi vagy egyszerűen ízlésbeli kérdés".

Ellenőrzés vagy vágás

Vajna az Indexnek elmondta, a Filmalap final cut-jogára van Amerikán kívüli mai példa: „A British Film Institute, a szintén lottóbevételekből állami filmes támogatást nyújtó angol szervezet szabályzatában is benne van például az utolsó vágás elfogadásának joga” – említette. Svédországban pedig évek óta vita folyik arról, hogy az utolsó vágás joga a rendezőt vagy a producert illesse meg”.

Ez igaz, de a britek nem is tagjai egyik európai támogatási rendszernek sem. Egyrészt mert nem nem fogadják el az európai szerzői jogi normákat, másrészt mert nincs rá szükségük, hiszen az angol nyelv miatt nyitva van számukra az amerikai, a kanadai, az ausztrál, az új zélandi, a nyugat-és a dél afrikai piac, tehát a világ háromnegyede. A magyar kultúráról és nyelvről sajnos ezt nem lehet elmondani.

"Számos európai filmalapnál is bemutatják a filmet, de csak megmutatási kötelezettség van ilyenkor, aminek csak és kizárólag az a célja, hogy ellenőrizzék, a támogatott alkotás létrejötte tartalmilag és technikailag a megítélt támogatás szerint történt-e" - mondta erről Pusztai Ferenc producer. Ez egyébként a Mozgókép Közalapítványnál is elfogadott gyakorlat volt: Dettre Gábor a Romazsaru-filmjéről leadott egy 120 perces tervet, majd a 200 perces változatot nem fogadták el moziváltozatra, csak a rövidebbet egy évvel később. Az utolsó vágás ugye ennél a gyakorlatnál többet takar.

Változhat

Vajnáék a viták után a támogatás mértéke szerint tennének engedményt a szabályzatban. A kormánybiztos az Indexnek így fogalmazott: „A támogatási szabályzatban megfontolható az a módosítás, hogy amennyiben a Filmalap többlettámogatást nyújt, és így a produkcióban többségi állami koproduceri pozícióba kerül, akkor legyen érvényben az utolsó vágás elfogadásának joga, összhangban az erre vonatkozó európai gyakorlattal“. Pataki Ágiék már ezzel a változtatással is megelégednének.

Ellenben az európai szerzői jogoknak nem felelne meg, hisz a Filmalap vezetősége dönthetne az utolsó vágásról, nem a rendező. Ahogy az amerikai szokásnak sem, hisz nem a producer, vagy a megrendelő magánstúdió vezetője döntene a vetítőterem bőrfoteleiből. Továbbra is az állami pénzeket osztó filmalap kötné ki a támogatási szabályzatában, hogy a final cut-jogról dönthetnek, vagyis a végső változattal szembeni tanácsok betartására köteleznék a támogatott filmeseket. Kérdés, ha a magyar fél adja a többségi pénzt, akkor a külföldi partner ezt lenyeli-e.

Vajna eddig is hatással volt a magyar filmekre

Még mindig sok filmes ódzkodik attól, hogy milyen változást hoz a Vajna-korszak a magyar filmgyártásban, ami két év szünet után újra beindul. Pedig ha jobban megnézzük, találhatunk hasonlóságot a kormánybiztos hollywoodi produkciói és a magyar szerzői filmek között. Itt van mindjárt a Cannes-i fesztiválon is versengő Pál Adrienn és Total Recall - Az emlékmás-film több párhuzama: Piroska a hatalmas, de kevés arcjátékkal rendelkező nővér rengeteg hullát hagy maga után, csak úgy mint Schwarzenegger. Mindketten csak sportolnak és esznek, és kétségbeesetten kutatnak emlékeikben. Persze párjaik nehezítik az életüket, mert Sharon Stone-t csak a szex, míg Piroska párját (Znamenák István) már az sem érdekli. Hamarosan kiderül, hogy mindkettejük memóriáját törölték. Kalifornia exkormányzójának egy kizsákmányoló lélekromboló cég, míg Piroskáét a lassabb tempóban pusztító magyar valóság. Paul Verhoeven kicsit harsányabb, míg Kocsis Ági finomabb humorral dolgozik, de mindkét film szórakoztató. További filmek párhuzamait itt ecseteljük.
vajna1

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!