Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az én pályámnak vége

2011.11.30. 17:33
Az Oscarra is jelölt Jankovics Marcell 1988 óta csak egy nagyobb munkába vágott Az ember tragédiája mellett, és rendezés helyett animációs stúdiókat vezetett, mint például az állami Pannóniát, ami tönkrement. 23 év után végre befejezte a nagy művet, december 8-tól a mozikban.

Ha most felébredne 1988-ban, mint Ádám a darab végén, újra belevágna Az ember tragédiája munkálataiba?

Persze, hisz a küzdés a lényeg, benne van a filmben is.

600 millió forint ment el a rajzfilmre és 23 év munkája.

Igen, a gyártásvezetőm - mai árfolyam szerint - 600 milliót hozott össze, 2009 óta állt a film, majd idén Szőcs Géza kulturális államtitkár még 19,5 milliót adott. Ha minden pénz a kezdettől a rendelkezésemre állt volna, gyakorlatilag négy év alatt elkészültünk volna vele.

Az Ének a csodaszarvasról című filmjén kívül 1988 óta más nagyobb munkája nem született, holott addig Oscar-jelölt alkotást is jegyzett. Nem lett volna jobb több egész estés filmet rendeznie Az ember tragédiája-film és az állami Pannónia rajzfilmcég vezetése helyett?

Nem akartam más vagy több egész estés rajzfilmet készíteni. De ha kíváncsi rá, elárulom, hogy Italo Calvino A nemlétező lovag című regényéből szívesen rendeztem volna és rendeznék ma is nem rajz-, hanem élőszereplős, egész estés játékfilmet.

Fotó: Huszti István

A tragédiára kapott 19,5 milliós minisztériumi támogatás valójában az uniós elnökség zárórendezvényén kiosztott ajándék dvd-k ára volt?

Száz dvd-t adtak ajándékba, de ez nem annak a költsége, hanem a sorozat filmváltozatának utómunkájáé. 2009 óta idén januárig szünet volt, utána ebből a minisztériumi támogatásból fejeztük be, és kapott záróképet. Csináltunk egy új hangfelvételt, rajzi javítást, komoly színkorrekciós munkát a számítógépes változtatásokhoz. Fél évig dolgoztunk rajta.

Hogyhogy mégis a tévés 4:3-as arány maradt a képszélesség?

Azért mert nem szélesvászonra forgattam. Egyik filmem sem szélesvászon, bár több mozifilm volt köztük.

A nyolcvanas években újításnak számított a technika, most mennyire számít áttörőnek?

Most sem csinálnám másmilyenre, nem szeretném 3d-ben megcsinálni. A technika fejlődött, de a művészi kifejezés nem technikacentrikus. Fesztiválokon ilyen típusú filmeket is lát, mint az enyém. A gondolat a lényeg, hogy ne adjuk fel a küzdelmet.

Erős az egyes színek belső vizuális rendszere, a film mégis egységes hatást kelt. Hol van ebben a digitális technika?

A számítógép a kifestést és az operatőri munkát váltotta ki. Ami tisztán számítógéppel készült, az az Athén, Konstantinápoly és London epizódja, majdnem 100 százalék a Paradicsomé, és a római színben is használtuk.

Mennyire kezelhették szabadon a képes forgatókönyveit a munkatársai a különböző színekben? Orosz István háttérmunkája hangsúlyos volt.

Azért választottam őt, hogy olyan legyen a két prágai és párizsi szín, amilyet ő tud. Mindig adok ceruzavázlattervet, hogy mi az elképzelésem, és az alapján kell elkészíteni. A 15 színből két színben volt az animátoroknak nagyobb önállósága: a paradicsomi színben, amit Martsa Piroskával készítettünk, őt fel is írtam társrendezőnek, és az első színben még, amit Szalay Editnek adtam ki, ott azért, mert nem voltak olyan alapos elkészült vázlatok.

Nem tartott attól, hogy dialógust nehéz úgy filmre vinni, hogy ne csak illusztrációnak tűnjön?

Nem. Van különbség, ahol a dialógusnak fontos szerepet tulajdonítok, ott visszafogtam az agarakat, a kép nem nagyon erőszakos. A drámai szünetekben élnek a képek jobban.

Néha kimaradtak fázisrajzok, nem olyan folyamatos az animáció. Ez direkt történt, vagy a pénzhiány miatt?

Direkt a pénzhiány miatt. Kénytelen voltam takarékoskodni, de ez nem is baj. Túlmozgásosak a mai animációk, pedig nem feltétlenül az az egyetlen kifejezési eszköz, hogy halálra mozogják magukat. De van, ahol szívesen tettem volna bele még fázisokat.

Jankovics Marcell

Rajzfilmrendezőként a magyar népművészettel és néprajzzal való kapcsolatát emelik ki: ezt példázza a Magyar népmesék és a Mondák a magyar történelemből sorozat, és János vitéz című filmje is. 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, 1984-ben érdemes művész lett. Sisyphus című filmjét 1975-ben Oscar-díjra jelölték. Jankovics Marcell 1977-ben Cannes-ban elnyerte az Aranypálmát a háromperces Küzdőkkel; a Fehérlófia 1984-ben, Los Angelesben megkapta a minden idők legjobb rajzfilmjének járó díjat.

Filozofálgató rajzfilmesnek vagy rajzfilmes filozófusnak tartja magát?

Nem a műfajhoz ragaszkodtam, hanem a gondolathoz, és annak kifejtéséhez. De állati szerencsés is vagyok, egy csomó dolog bejött, amire nem számítottam 28 éve, amikor elkezdtem meghúzni a szöveget: akkor még kilátás sem volt a demokráciára. A mű kiválasztásakor azt sem tudhattam, hogy a globalizáció fontos lesz az uniós problémakör miatt, hogy jelentősége lesz annak húsz évvel később, hogy a Falanszterben azon vitáznak, hogy a nemzetállam vagy a nagyközösség a fontos. Izgalmas, hogy mennyire modern szerző Madách.

Széles Tamás és Bertalan Ági Ádám és Éva hangja, Szilágyi Tibor az Úré. Jeremy Irons hogy került szóba az angol változat esetleges egyedüli szinkronhangjaként?

Csák János a londoni nagykövet vetette fel ötletnek, hogy elviszi a dvd-t, és keres erre lehetőséget. Én nem vagyok biztos abban, hogy egyedüli hangként jó lenne. Itt dialógusok vannak, nem monológ. Legyen ő az Úr, az ördög, Ádám, de Évát már csak ne ő mondja. Remélem magasabb szintű külföldi forgalmazásra lesz lehetőség.

Több magyar utalás is volt a londoni színben, az 56-os zászló, Kodály, Bartók az internacionális motívumok között, de a 2006-os tüntetésen sebesült férfi mikrotörténete tolakodónak tűnhet köztük.

Ez nem mikrotörténet: Magyarországon az 56-os forradalom évfordulóján rendőrök lőttek békés tüntetőkre, azért ez nem akármilyen párhuzam. Ha április 5-én lett volna, nem szült volna ekkora zavart.

Fotó: Huszti István

Ahogy az sem mikrotörténet, hogy a Nemzeti Kulturális Alap elnöki pozíciójából októberben felmentették. Sikerült megvalósítania a terveit egyéves elnöksége alatt?

Nem sikerült. Itt a minisztériumnak voltak tervei, és azok távozásom után megváltoztak. Nálam még az volt a pénzügyi lehetőség, hogy az ötöslottó játékadójának 70 százalékát lehet felhasználni kulturális támogatásokra, de amikor L. Simon László lett az elnök, akkor megemelték 90 százalékra. Át akarták szerkezetileg alakítani az alapot, de nekem nem mondták, hogy meg kell ezeket lépnem.

Cégének, a Pannónia utódcégének tartott Ma-Ra Kft-nek a rajzfilmeseit támogatták az NKA-nál, amíg ön elnök volt?

Nem volt ilyen pályázat abban az időszakban.

Az ön rajzfilmeseit sokáig kiemelten támogatta a Mozgókép Közalapítvány. Milyen esélyeket lát most a rajzfilmkészítéshez?

Az MTVA pályázatánál az ember több pályázati forduló után juthat el ahhoz a kuratóriumhoz, amiben egy vetélytárs és ellenség is van, ez nem nagy pálya. A filmalapnál meg az utolsó vágás ellenőrzését tartaná vissza magának a kormánybiztos, ha az ember a pályázati pénz befizetése után egyáltalán eljut odáig... Erős lebeszélés van, kevés pénz. Persze most is van egy-két fiatal animációs tehetség: M. Tóth Géza, Gauder Áron, Ducki Tomek, de az egykori animációs nagyhatalom eltűnt a régi generációval együtt. Úgy tűnik, az én pályám is véget ért.

Sisyphus című 1974-es animációs rövidfilmjét Oscar-díjra jelölték, a János vitézt megvették amerikai forgalmazásra. Hova tűnt a külföldi siker?

A Sisyphus részletéért a General Motorstól kapott pénzből 60 millió elfolyt a Mokép-Pannóniánál, ahova az adósság rendezésére fizettem be még Rácskay Jenő vezetése alatt. A János vitézt meg forgalmazásra vásárolták meg Amerikában, és dobozba került, mert a céljuk az volt, hogy kevesebb versenytárs legyen a piacon. Kínában volt nagy sikere a filmnek, de ott Petőfit szeretik, és ezt a pentaton magyar zenét. De nem bánom, ez a film a magyar közönségnek volt fontos.

Az ember tragédiája külföldi karrierjének mit jósol?

Isten őrizz, hogy Madách-adaptációról jósoljak. Az sem biztos, hogy megérem, hogy kifussa magát. Amit szeretnék, hogy minden iskolába jusson el egy dvd, ismerjék meg a mű üzenetét.

Ami mi is?

Amit a végén Ádám is mond: az ember célja a küzdés maga. Akkor is, ha szarban van az ország, küzdenünk kell, hogy kijöjjünk belőle.

A Pannóniában már nem gyártanak rajzfilmet:

Jankovics Marcell 1996-ban az állami Pannónia filmstúdió vezetője lett. Ennek utolsó évei alatt a Pannónia munkatársai létrehozták a Magyar Rajzfilm Kft. magánstúdiót, amibe, mint mondja, utólag ő is beszállt vezetőként. A Pannónia 2008-ban egyesült a Moképpel, és a Mokép-Pannónia Kft ma már nem gyárt rajzfilmet. Az ember tragédiája sorozatnak készült, a sorozat jogai a Filmarchívumnál és a Magyar Rajzfilm Kft-nél vannak (kétharmad állami és egyharmad magántulajdon). Az idén elkészült egészestés film jogtulajdonosa a Magyar Rajzfilm Kft. A 160 perces filmet a Mozinet Kft forgalmazza.