Pálfi, Török és Szabó a szemle sztárjai

A szemle sajtótájékoztatóján mind a nyolc filmről faggattuk a szervezőket és a filmeseket, de mielőtt ezeket ajánlanánk, megkérdeztük Tarr Bélát, a Filmművészek Szövetségének elnökét, miért szerveztek idén fapados szemlét: „A Magyar Nemzeti Filmalap működési szabályzatában nem szerepel a filmszemle támogatása. Nem jókedvünkből csináltuk állami támogatás nélkül, hanem mert valahogy meg kellett csinálni, ha már ebben a nehéz időszakban is készültek filmek" – utalt az elmúlt 1,5 év Mozgókép Közalapítvány és a Filmalap közti átmeneti, filmgyártás nélküli időszakára.

Előzsűrizés nem volt, ezek a filmek úgyis többnyire valamennyi állami pénzből készültek, bemutatási kötelezettséggel, csak idén nincs elkülönítve a verseny és információs vetítés. Díj, vörös szőnyeg sem lesz, az alkotók viszont legtöbbször meghajolnak a vetítések után a közönség előtt, tudtuk még meg.

A szemle költségvetéséről nem árult el részleteket Garami Gábor producer, aki 21 évig a szemle ügyvivője volt, idén pedig a szemle szervezője lett: mint mondta a baráti segítséget, szponzorokat nem lehet forintosítani. Három hét alatt hozták össze: 3000 fős volt eddig a protokoll lista, most tízmillió lett, hangsúlyozta. Pogácsa nem lesz, de borkínálásra is lehet számítani az Urániában, hangsúlyozta: pénteken Fliegauf Benedek és Bárdos András áll a bárpult mögé, szombaton Mundruczó Kornél és Tóth Orsi, vasárnap Hajdu Szabolcs és Pataki Ági.

A szemlén 7 játékfilm, 3 ifjúsági és gyerekfilm, 1-1 egész estés animációs és egész estés szkeccsfilm, 50 dokumentumfilm, 30 animációs, 9 ismeretterjesztő és 13 kísérleti, kisjátékfilm szerepel. Most azokra a játékfilmekre koncentrálunk, amelyek kisebb -nagyobb sikerrel el tudtak  készülni.

Török Ferenc: Isztambul

Egy ötvenes nő történetét meséli el a Moszkva térrel befutott rendező a török-magyar koprodukcióban készült filmmel: az ötvenöt éves Katalin (Johanna ter Steege) idegileg összeomlik, miután férje, János (Lukáts Andor) elhagyja huszonnyolc éves tanítványáért. Véletlenek sokaságának és egy dráma-road movie-pszichotripnek köszönhetően Isztambulban köt ki, ahol új életet kezd, és rájön, hogy van élet a válás után. 90 milliós MMKA-s támogatásból 60 nem jön át egy éve, a stáb jó része kifizetetlen, emiatt továbbra sem vetíthető nyilvánosan a film. Törökországban fél éve vetítették, tízezer körül jár nézettsége. Johanna ter Steege-t Szabó István Édes Emma drága Böbéjéből ismerhetjük, ebben a filmben nem szinkronizálták.

Deák Krisztina: Aglaja

A kelet-európai artistacsaládról szóló filmjet egy varsói utómunkalaborból hozzák majd a szemlés bemutatóra. Muhi András, a film producere szerint a filmet 460 millió forintból, 42 nap alatt forgatták Budapesten, Bécsben, Konstancában és Berlinben, 2009 óta. A költségvetésben vagy 200 millió forint állami támogatás van, ebbe még rendesen beszállt a Magyar Mozgókép Közalapítványtól kezdve a Nemzeti Kulturális Alapon és a Történelmi Filmalapítványon át a kulturális tárcáig mindenki. A film alapjául Aglaja Veteranyi A gyermek a forró puliszkába esett című könyve szolgált. A történet szerint a sikeres magyar-román artistacsalád a Ceausescu-diktatúra idején Nyugatra szökik. Aglaja anyja, Sabina, akit Ónodi Eszter alakít, egzotikus műsort eszel ki: saját haján lóg a cirkusz kupolájában. Deák Krisztina hosszú keresés után talált rá a hatéves Aglaját játszó Jávor Babettre, és a későbbi Aglaját alakító Móga Piroskára. Tandaricát, a bohócot Bogdán Zsolt kolozsvári színész alakítja. További szerepekben Jordán Adél, Lázár Kati, Kamarás Iván, Bálint András, Keresztes Tamás, Molnár Piroska, Börcsök Enikő és Esztergályos Cecília tűnik fel.

Fancsikai Péter: jp.co.de - Balázs filmje

Tizenkét ember élt tizenkét napon át egy üres épületben a Prágai Quadriennálén a Mansfeld címszerepéből ismert Fancsikai Péter első egész estés, egyszerre képzőművészeti igénnyel megformált és dokumentarista filmjében. A Krétakörrel készített film 24 millió forintból készült, egy színházi előadás adaptációjaként, ami a Gát család tagjai, a fiú, az apa és az anya külön történetén keresztül tárgyalja a válságot. A főhőst alakító Budai Balázst a Krétakör 2010-es pécsi EKF-projektje idején ismerte meg Fancsikai. Mint mondja, karakteres arca, és nagykamasz karaktere miatt választotta a szerepre a színészt, aki egyben a film vágója is. A forgatókönyvet Schilling Árpáddal, a Krétakör vezetőjével írta Fancsikai, az operatőr Rév Marcell volt. A harminc-negyvenfős stábbal közel egy hónapig laktak a kihalt prágai épületben. Párhuzamosan hozták létre a díszleteket és filmeztek. A filmet mozikban nem játsszák majd: „Azt remélem, hogy a szemlés vetítések tele lesznek, nem tudom, az pontosan hány embert jelent, talán két-háromszázat. Ezt leszámítva a film mozis forgalmazását nem tervezzük, mert nincs realitása" – mondta a rendező.

Szabó István Az ajtó

Bármennyire kis költségvetésű is a szemle, nem marad világsztár nélkül: a Szabó Magda regényéből készült, Szabó István rendezte Ajtó egyik főszereplője az Oscar-díjas Helen Mirren. A  6,5 millió eurós film német-magyar koprodukcióban készült, a német fél vállalta a költségek 60 százalékát, mondta Hábermann Jenő producer. Március 8-án mutatják be a filmet itthon. Az ajtó két nő – az írónő és a házvezetőnője, Emerenc – különös kapcsolatáról szól. Helen Mirren, illetve az egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is ismert német színésznő, Martina Gedeck főszereplésével. A producer még elárulta: „Az állami támogatás 460 millió forint volt, a kulturális tárca átvállalta az MMKA 140 milliós tartozását, 7 millió forinttal kaptunk kevesebbet a szerződésben szereplő összeghez képest. Ezzel a segítséggel tudtuk befejezni a filmet."

Cserhalmi Sára: Drága besúgott barátaim

Állami pénz nélkül, 35 milliméteres nyersanyagra készült az alkotás, a végleges hang még hiányzik, de a kép megvan. Teljes költségvetést még nem tud mondani Pusztai Ferenc producer, mert még nincs kész a film, de összesen 60 millióra becsüli a költségeket. Cserhalmi György, Györgyi Anna, Mácsai Pál is játszik a filmben. „Már a címe is sugallja, miről szól. Egy férfi elmegy a levéltárba, és megtudja, hogy a legjobb barátja besúgta őt" – mondta el a fiatal rendező.

Tarr Béla vezetésével: Magyarország 2011

Magyarországról szóló filmantológia megalkotására kért fel Tarr Béla tizenegy rendezőt. A Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Szabó Simon, Mészáros Márta, Forgács Péter, Siroki László, Pálfi György, Fliegauf Benedek, Salamon András és Jancsó Miklós kisfilmjeiből készült alkotásról szólva Tarr Béla úgy fogalmazott: a filmet az a tehetetlenségérzés szülte, hogy mi minden nem készülhetett el az elmúlt időszakban. A film a TT Filmműhely szervezésében forgott, nulla költségvetésből. „Olyan alkotóknak adtunk munkalehetőséget, akik túlságosan érzékenyek, törékenyek, radikálisak voltak, esetleg valami teljesen másról akartak beszélni, mint a moziipar." Pálfi például animációs filmet készített Szöllősi Géza grafikussal és Klingl Béla animációrendezővel, Mészáros Márta egy több mint tízperces rövidfilmet forgatott két nap alatt egy kórház elé kihelyezett inkubátorról.

Pálfi György: Final cut – Hölgyeim és uraim

Pálfi az elmúlt száz év filmtermését vágta kockáról kockára újra, és rendezte történetté, megtestesítve az igazi nőt és az igazi férfit. 20 millióból készült a forgatás nélküli  film, de amikor ezt sokalltuk, azt válaszolta: „Húsz ember két évig dolgozott a filmen, már ez több mint 20 millió. Ez a negyedik játékfilmem, mégis szívességet kellett kérnem mindenkitől, belepusztultam, hogy megcsináljam a saját normatív pontjaimból, amiket az előző filmjeim után kaptam. Én rendeztem, vágtam, producer, gyártásvezető nélkül dolgoztam, erre a nyakamba kapom, hogy vágóprogrammal gombnyomásra megvágtam a filmet". Bár azon vannak, hogy a lehető legtöbb emberhez eljuttassák, moziban – a szemlét kivéve – nem forgalmazhatják a jogdíjak miatt. „A filmért soha, semmilyen formában nem tudok, és nem is akarok pénzt kérni. Ez a film nem üzlet".

Vidnyánszky Attila: Szarvassá változott fiú

A film szemlés bemutatója elmarad. A múlt héten nézett meg egy részletet a filmből Andrew Vajna is, de végül a Filmalap sem pótolta a hiányzó összeget. A kulturális tárca 100 milliós támogatás mellé nem tudott a kópiamásolásra, Dolby-keverésre újabb 30 milliót adni. „Annyi pénzünk volt, hogy leforgassuk, összevágjuk – mondta erről a producer Ozorai András. – Szőcs államtitkár úr ígért még pénzt a 2012-es keretéből, de mivel mégsincs pénze filmkészítésre, nem tudja állni szavát". A debreceni Csokonai Színház rendezőjének Juhász Ferenc eposzából forgatott filmjét augusztusban kezdték forgatni. A nagyjátékfilm öt debreceni helyszínen készült; többek között a belvárosban, a Csokonai és Latinovits Színházban, debreceni polgári lakásban és egy külvárosi tanyán vették fel. A filmben Törőcsik Mari, Trill Zsolt és Szűcs Nelli is játszik.