Persze logikus lépés az új utak keresése, hiszen a bestsellerlistákat vezető Harry Potter- és Twilight-regények után a Scholastic (JK Rowling műveinek kiadója) és a Little Brown (ők adják ki a Twilight-szériát) csak a könyveladások után részesedik, miközben a két franchise dollármilliárdokat termel a mozipénztárakban. A Random House és a Macmillan fejesei az e-könyvek térnyerése és az olyan alternatív kiadási módszerek, mint az Amazon.com "add ki saját e-könyvedet" akciója láttán úgy döntöttek, ideje komolyan venni a filmbizniszt is, írja a Hollywood Reporter. Épp ideje volt: az idei Oscar-díjra jelölt kilenc film közül hat eredetileg könyv formájában jelent meg.
A két kiadó filmrészlegeit tulajdonképpen független producereknek lehet tekinteni, akik ugyanúgy vásárolnak meg filmjogokat, mint annak idején Andy Vajna, és nem függenek a kiadó könyvrészlegétől, bár az logikusnak tűnhet, hogy a Random House-nál megjelenő könyvek filmjogait próbálják házon belül megvásárolni, és ne mondjuk Harper Collins legújabb üdvöskéjére licitáljanak. A Random House-nál mellesleg már 2005 óta létezik filmrészleg, de mostanáig csak alacsony költségvetésű, főleg felnőtt közönséget megcélzó filmeket finanszíroztak.
Eddigi legnagyobb sikerük az Egy nap (One Day) című 2009-es romantikus regény 2011-ben elkészített adaptációja volt - a 15 millió dolláros költségvetésből és Anne Hathaway főszereplésével készült film 57 millió dolláros bevételt termelt. A Random House a könyv és a filmjogokat az Egy nap esetében egyszerre szerezte meg, a könyvet a forgatás kezdetének napján dobták piacra, és 1,5 millió példányt adtak el belőle.
A filmet a Focus Features nevű céggel közösen forgatták, a költségek felét pedig a Random House állta. Ebben a felállásban a könyvkiadó két filmet is leforgat idén, de utána változtatnak az üzleti modellen. 2013-tőlé kezdve a Random House fogja összerakni azt a kész csomagot, amit majd a stúdióknak prezentálnak. Vagyis ezentúl a producer a szereplőktől a forgatókönyvírón át a rendezőig mindent leszervez, és a kész projekttel házal a stúdióknál.
A Macmillan Films eddigi legjelentősebb projektje a Tempest című időutazós regény, amit annak idején még más címmel és tartalommal vettek meg, de Julie Cross írónővel közösen úgy dolgozták át a cselekményt, hogy az könnyebben filmre vihető legyen. A regény januárban jelent meg, a Summit Entertainment (a Twilight-franchise gyártója) pedig a Macmillennel közösen készíti a filmváltozatot, aminek már írják is a forgatókönyvét. Ez a filmiparban meglepően gyors tempó, hiszen mire a Twilight vagy az Éhezők viadala a filmjog megvásárlásától eljutott a moziig, három év telt el.
A kiadók a filmek mellett tévésorozatokat is szeretnének gyártani. A Macmillan azt a példát követi, ami a Pretty Little Liars vagy a Gossip Girl (Pletykafészek) esetében már bevált, azaz házon belül fejlesztik az ötletet, ők keresik meg az írókat, akik megírják a regényeket, viszont a jogokat megtartják maguknak. Januárban a kiadó bejelentette, hogy Prep School Confidential címmel egy Gossip Girl-höz hasonló, fiataloknak szánt regénysorozatot indítanak el, és már elkezdtek tárgyalni a tévés adaptációról is. A regényekben középiskolás szereplők nyomoznak mindenféle titokzatos ügyben.
Nemcsak ez a két nagy kiadó foglalkozik tévés és filmes projektekkel. A Conde Nast lapkiadó (The New Yorker, Vanity Fair) a The CW nevű tévéadó egykori vezetőjét, Dawn Ostroffot bízta meg azzal a feladattal, hogy indítsa be a cég tévés/filmes osztályát, ami a Conde Nast lapjaiban megjelenő anyagokból készít sorozat- és filmterveket. A többi jelentős kiadó is készen áll a nagy ugrásra, bár egyelőre nagyon óvatosak, vélhetően megvárják, milyen tapasztalatokat hoz az első kör a többi cégnek, és a hibákból tanulva alakítják ki stratégiájukat.
Az elmúlt 25 év legsikeresebb könyvadaptációi
1. A Harry Potter-sorozat
J.K. Rowling gyerekkönyveit egyrészt azért éltetik, mert rászoktatta a gyerekeket az olvasásra, bár az még kérdéses, hogy a Potter-olvasók vajon mást hajlandók-e a kezükbe venni. A nyolc film összesen 7,7 milliárd dollárt keresett.
2. A gyűrűk ura
J.R.R. Tolkien regényeinek filmváltozatai közül az első 11 Oscar-díjat kapott, a harmadik pedig iszonyú mennyiségű pénzt keresett. A trilógia most éppen 2,9 milliárd dolláros bevételnél tart.
3. Az Alkonyat-franchise
Stephenie Meyer könyveinek filmváltozatai a kritikusokat kiborították, Oscar-díja közelébe nem engedik egyiket sem, az MTV Movie Awards mellet tán csak az Aranymálnán lehetnek a nevezettek között, de ez másodlagos a franchise pokultúrára gyakorolt hatása mellett. A főszereplőkből világsztárok lettek, a filmek eddig kétmilliárd dollárt termeltek a gyártónak, és divatba hozták a vámpírokat.
4. Alíz Csodaországban
A 2010-ben bemutatott, 3D-s feldolgozás nem volt egy nagy eresztés, de Tim Burton ha más nem is, de Johnny Deppet tudta annyira rendezni, hogy érdemes legyen végignézni a filmet. A bevétel több mint egymilliárd dollárra rúgott.
5. Jurassic Park
Steven Spielberg 1993-ban vette meg Michael Crichton regényélnek filmjogait, majd készített belőle egy olyan filmet, amin forradalmasította a hollywoodi trükkipart. A JP-framchise 914 millió dollárt hozott eddig, a negyedik rész forgatása (állítólag) hamarosan elkezdődik.
6. Forrest Gump
Tom Hanks 1994-ben bújt bele a végtelenül egyszerű, de nagyon jólelkű Forrest bőrébe. Robert Zemeckis filmje eddig 677 millió dollárt hozott a Paramountnak.
7. Schindler listája
Thomas Keneally regényét Steven Spielberg 1993-ban vitte filmre, és nyert vele hét Oscar-díjat. Az ilyen témájú filmekhez képest szokatlanul magas, 321 milliós bevételt hozott.
8. A szív bajnokai
Sandra Bullock ezért a filmért kapta meg első Oscar-díját. Alapja Michael Lewis 2006-os könyve volt, amiben egy hajléktalan, beilleszkedési gondokkal küszködő fiúból az NFL egyik legjobb védőjátékosa lesz. A bevételi oldalon 309 millió áll.
9. Az angol beteg
Az 1996-os film Michael Ondaatje regénye nyomán készült, kilenc Oscar-díjat nyert, és 232 millió dollárt termelt a mozipénztárakban.
10. A segítség
Kathryn Stockett 2009-ben írta meg a fekete nőknek segítő fehér írónőről szóló regényt, amit a kritikusok és a nézők egyaránt imádnak. A filmet több Oscar-díjra is jelölték, tavaly augusztusi bemutatója óta 180 millió dolláros bevételt termelt.
Az amerikai könyvpiacban nagyságrendekkel több lehetőség rejlik, mint a forgatókönyviparban. Míg 2010-ben az észak-amerikai mozik mindössze 615 filmet mutattak be, a könyvkiadók 314 480 új kiadvánnyal jelentkeztek, és ez csak az abban az évben frissen piacra dobott könyvekre vonatkozik. A statisztikák szerint egyébként 2006-ban 1,5 millió különböző könyvből vettek meg legalább egy példányt csak az USA-ban, de ehhez az is hozzátartozik, hogy 78 százalékukból 99 darabnál kevesebb fogyott. A többmilliárd dolláros könyviparnak legalább 63 000 aktív szereplője van kiadói fronton (ebből 46 860 évi 50 000 dollárnál kisebb éves bevételt jelentett), és ebbe az e-könyvek kiadói és a saját magukat publikáló írók nincsenek is benne.
A könyvipar átalakulása évek óta zajlik, ezt a magyar piacon is megfigyelhetjük, hiszen egyre több óriásplakátot, tévé- és rádióreklámot láthatunk, melyek könyveket adnának el nekünk - ez tíz évvel ezelőtt nem volt divat. Az amerikai kiadók az elmúlt öt évben a közösségi oldalakra feküdtek rá, az új termékeket a Facebookon és a Twitteren reklámozzák, sőt, 2010 óta már a filmekhez hasonló előzeteseket, trailereket készítenek az új könyvekhez is. A kisfilmeket a YouTube-on vagy az Amazonon lehet főleg látni, de sikerül erősen megkérdőjelezhető: Lee Child író eddig 50 millió könyvet adott el világszerte, új regényének YouTube-videóját mégis csak 4000 felhasználó látta. A filmiparral kacérkodó könyvkiadóknak viszont ez nem veszi el a kedvét, és miért is tenné: a Büszkeség és balítélet zombikkal című könyv trailerét 350 000-en látták, így ebben a műfajban is van keresnivalója a kiadóknak.
Azt, hogy az ilyen hatalmas háttérrel bíró ipar, miért nem ugrik fejest a filmbizniszbe, és nem készít azonnal több tucat műből nagy filmet, a várható kiadásoktól való félelem és a tapasztalat hiánya magyarázhatja. A könyvkiadás és a filmgyártás nem ugyanaz a műfaj, egy közepesen drága film gyártási költségéből harminc bestsellert lehet kiadni tokkal-vonóval, a marketingbüdzsék sem ugyanabban a dimenzióban mozognak, és akkor arról még nem is beszéltünk, mennyire nehéz dolga van egy ismeretlen területre kapcsolatok nélkül bemerészkedő cégnek.
A képregényipar már megtapasztalta, mit jelent ez, ők a saját bőrükön tanulták meg, mi kell a sikerhez Hollywoodban. A Marvel Entertainment Group (Pókember, Fantasztikus négyes, X-Men) a hetvenes évek végétől a kilencvenes évek elejéig kínálta a portékát a stúdióknak, de senkit nem érdekeltek a karakterek, egy nyamvadt Howard kacsa adaptáción kívül nem készült más film egészen addig, míg a Marvelt meg nem vette a New World Entertainment (1993) és létre nem hozták a Marvel Films nevű céget a képregényekre épülő animációs filmek elkészítésére.
Az élőszereplős divízió Marvel Studios néven jött létre 1996-ban, de ők is csak inkább az előkészítési szakaszban vettek részt a filmgyártásban, azaz megkeresték a rendezőt, a forgatókönyvírót, beválogatták a szereplőket, majd mindezt egy nagy stúdiónak adták át gyártásra és forgalmazásra - elsőként a 20th Century Fox-szal kötöttek hét évre szóló megállapodást. A Marvel első igazán nagy kasszasikerét a Pókember szállította 2002-ben, a Columbia Picturesszel közösel gyártott film 821 millió dollárt kaszált világszerte. Innentől indult be igazán a verkli, a Hulk, a Vasember, a Thor és társai szorgalmasan termelték a milliókat, a Marvel pedig kezdett olyan tényező lenni, amit Hollywood nem nézett tétlenül. A The Walt Disney Company 2009 december 31-én négymilliárd dollárért megvette az egész Marvel Entertainmentet.
A képregényvilág másik nagyágyúja, a DC Comics soha nem foglalkozott úgy filmgyártással, mint a Marvel, karaktereik filmjogait évtizedeken át annak adták át, aki a legtöbbet fizetett értük. A hetvenes évek végén-nyolcvanas évek elején készített Superman-trilógiát viszont az a Warner gyártotta, ami már ekkor is a cég tulajdonosa volt, és ez így is maradt a legnagyobb franchise-filmek esetében is (Batman-filmek, Superman visszatér, Watchmen, Zöld lámpás, stb.).
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
