Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Megdönthetik-e a vásznon Hajnal Tímeát?

2012.04.03. 00:53
Egyelőre nem látszik áttörés az Andrew Vajna kormánybiztos fémjelezte Filmalap munkájában. A jó közönségfilmek fontosságát hangsúlyozta az állami filmfinanszírozó szerv vezetősége, de a januári működésük óta főleg a magyar filmre eddig jellemző művészfilmeket támogattak. Nem Vajnáék ízlése változott meg, egyszerűen csak kevés jó közönségfilmmel jelentkeztek a filmesek, állapítottuk meg, miután a vagy 80 beadott tervből alig egy tucat közönségfilmhez közeli munkát találtunk. Összeszedtünk mindent a Judd Apatow-féle tervtől kezdve az új Nyomozón át az Irigy Hónaljmirigy-es Eszetlen meztelenek-projektig. Till Attila, Gigor Attila és Orosz Dénes mellett Árpa Attila is rendezne.

Miután két évtizedig nem tanították a közönségfilmek készítését a filmművészetin, a magyar néző is csak annyit tudott meg a magyar filmekből, hogy vannak művészfilmek, és vannak vígjátékok. Kérdés, hogy a Terminátor és Rambo-filmekkel ismertté vált producer vezényletével milyen gyorsan sikerül átlépnie a magyar filmnek a saját árnyékát, hisz már régen voltak a hetvenes évek, amikor még ezt a stílust eufemisztikusan magyar esztéticizmus jelzővel illették. Arról, hogy pontosan milyen módszerrel szeretné beizzítani a magyar közönségnek (legalább 4000 mozinéző fölött) szánt filmek gyártását a Filmalap, Divinyi Réka, a forgatókönyvfejlesztő bizottság vezetője annyit árult el az Indexnek, hogy felkészült forgatókönyvírókkal íratnak olvasói jelentést az alkotóknak a filmtervben fellelhető problémákról.

Tény, hogy a Filmalap döntőbizottságának öt hónapos működése óta elmaradt az áttörés, ami a beígért közönségfilmtervek támogatását illeti: Kenyeres Bálint Tegnap, Szász János A nagy füzet, Gárdos Péter Hajnali láz vagy épp Kamondi Zoltán Bexy itt járt című filmjének támogatásával épp a régi gárda lehet elégedett.

De ahogy sorban hívtuk a pályázó alkotókat, az derült ki, hogy nem a Filmalap ízlése változott, egyszerűen csak maguk a pályázók jelentkeztek kevés sikerfilmnek tűnő tervvel. Nyolcvan filmről született döntés, de megkerestünk párat a több tucat döntés előtt álló tervből is. Első ránézésre húsznál kevesebb filmtervben fedeztünk csak fel közönségfilmes (zsáner- vagy más néven műfaji) elemet, vagyis csak ennyi az olyan alkotás, amely a hagyományos műfaji szabályok alapján készül, például vígjáték, thriller, horror vagy épp ezek keveréke.

Az évi ötmilliárd forintos filmgyártásra fordítható keretből eddig ezekre összesen körülbelül 170 milliót ítéltek meg, míg a művészfilmes Kenyeres és Szász filmje együtt eddig 300 milliót kapott. (Utóbbiak ugyanis olyan szempontból is előrébb vannak, hogy már az előkészítésnél nagyobb összegű gyártási támogatást kapják.)

Szerzői időhurokban a magyar filmesek

Magyarországon szerzői filmes hozzáállással szocializálódtak a filmesek: többnyire a rendező írta szubjektív szemlélettel a forgatókönyvet is, és/vagy a kész film a rendezői stílussal, vízióval kiegészülve nyerte el végső formáját. Szabó István ugyan 1981-ben elhagyta a szerzői művészfilmeket, és a Mephisto óta szerzői közönségfilmeket készített, de a magyar filmesek nem követték, és ezzel lassan egyedüliként maradtak a régióban. Bizonyos filmek esetében a mesterségbeli tudás is hiányzott, ami ahhoz kell, hogy egy alkotó a műfaj összes hatáselemét tudatosan használja. Ráadásul a legtöbbjük olyan történetekben gondolkozott, és olyan filmes eszközöket használt, amik nehezebben befogadhatóak. Ezzel ellentétben egy jó közönségfilm az adott műfaji szabályokra hagyatkozik. Magyarországon bevett műfajként a vígjáték és thriller funkcionált az elmúlt húsz évben. Pontosabban láttunk Gyöngyössy Bence és Sas Tamás alkotásában gyenge vígjátékokat, és néhány jobbat Goda Krisztától, illetve Herendi Gábortól. A thriller műfajában Dyga Zsombor és Antal Nimród próbálkozott kisebb és nagyobb sikerrel. A többi – dramturgiájában, témájában más – műfaj felderítetlen terület az elmúlt két évtized állami pénzből alkotó magyar filmesei előtt: mint például a melodráma, horror, western, bűnügyi film vagy akár az akciófilm.

Vígjátéki elemeket – a még el nem bírált terveket is beleszámítva – a legnagyobb százalékban Csurgó Csaba filmtervében találtunk, akinek projektje kivételként erősíti cikkünk alapállítását,  miszerint kevés a közönségfilm. A terv még döntés előtt áll. Megdönteni Hajnal Tímeát a címe a pasis romantikus vígjátéknak, és „van benne szex is, amennyi kell" – mondta a Judd Apatow filmjeit (40 éves szűz, Felkoppintva) kedvelő Csurgó. A történetben a 15 éves érettségi találkozón a főszereplő jófiú összekavarodik a volt jócsajjal, aki azóta félceleb lett. Egy harmadik osztálytársuk mobilra veszi, és zsarolni kezdi őket a felvétellel. A tervek szerint Herczeg Attila rendezi a vígjátékot, a producer György Péter Bruno, és a Flashback cégtől Zákonyi S. Tamás.  „Volt már a könyv színészeknél, akik azóta is az ajtóban kaparnak, hogy szeretnék megcsinálni" – mondta  Csurgó a kezdeti visszajelzésekről. Herczeg Attilával már készítettek együtt egy kisfilmet Mindenki boldog címmel:

A jelenleg is támogatott produkciók közül a Liza, a rókatündér tűnik leginkább közönségfilmes próbálkozásnak. A démoni erővel bíró ápolónő története groteszk, és a képi humora is szokatlan, de célja a szórakoztatás. „Major Istvánnal a film producerével és a film többi alkotójával egyetértésben az a célunk, hogy a közönség a magyar filmekben megszokottaktól eltérő alkotást élvezhessen” – mondta erről a rendező Ujj Mészáros Károly. És hogy milyen műfaj lesz a rendező első egészestés játékfilmje? Felnőtteknek szóló mese: vígjáték-dráma. Itt megtekinthető a rendező egyik kisfilmje a tízből, amelyek többségét egyébként reklámfilmes keresetéből finanszírozta:

A közönségfilmnek szánt tervek:

Ujj Mészáros Károly: Liza, a rókatündér – 150 millliós gyártási támogatás
Bodzsár Márk: Isteni műszak – 1,5 milliós forgatókönyv-fejlesztési támogatás
Till Attila: Tiszta szívvel – 4,5 milliós forgatókönyv/filmterv-fejlesztésre 
Szajki Péter: Rózsaszín fejlövés – elutasították
György Péter Brunó: Eszetlen meztelenek – elutasítva
Szurdi Tamás: Jackpot – elutasítva
Mátyássy Áron: Weekend – döntés elhalasztva
Herczeg Attila: Megdönteni Hajnal Tímeát – döntés előtt
Orosz Dénes: Coming out – 5 millió forgatókönyv-fejlesztés
Fazekas Csaba: Swing – 2,8 millió forgatókönyvfejlesztés
Gigor Attila: Az ember, akit nem lőttek le – 5 millió forint (ebből 3 forgatókönyvfejlesztésre)
Árpa Attila: Argo 2 – forgatókönyv/filmtervfejlesztésre 4 millió
Lovas Balázs: Ház ura: – 3 millió forint forgatókönyv/filmtervfejlesztésre

Orosz Dénes rendező az ötmillió forint forgatókönyvfejlesztéssel támogatott Coming out-tervről annyit árult el, hogy egy vígjáték lesz, és mint ilyen, széles közönséget céloz meg. A film producere a Megafilmet vezető Kálomista Gábor. Orosz a mostani tervéről még nem szeretne nyilatkozni, de eddig a párkapcsolati vonalat erőltette a magyar közönségfilmekben a Poligamy játékfilmmel (az Indavideo Filmen itt látható), és a Melletted kisfilmmel. Utóbbi itt nézhető meg:

A közönségfilmek tiszta műfajisága is ritka a tervekben, ami annyiban nehezíti a feladatot, hogy vigyázni kell, nehogy a kevésbé érdekes műfaj átvegye a hangsúlyt a másik felett. Till Attila négy és félmillió forinttal támogatott terve kerekesszékes gengszterfilm egy balesetben megsérült tűzoltóról, akit Thuróczy Szabolcs alakít. Mátyássy Áron filmjének, a Weekendnek – még nem támogatott – forgatókönyve is a thriller és a karakterdráma elemeit vegyíti. Ahogy a rendező jellemezte: van benne akció, szex, feszültség és fenyegető erdélyi tájak. Lovas Balázs filmje, a Ház ura – ahogy a rendező fogalmaz – "egy szociodrámába ágyazott low budget fantasy lesz, amire inkább egy rétegközönség lehet vevő, mert elég dark".

A nyomozót jegyző, és az új tervével (Az ember, akit nem lőttek le) támogatást nyerő Gigor Attila pedig épp a Filmalap fejlesztőcsapatától kapott biztatást arra, hogy a dráma és a thriller között billegő történetet inkább thrilleresítse. „A sztori egy irodai ámokfutás egyetlen túlélőjéről szól, aki nem tudja feldolgozni szerencséjét. Annyira jót akar, hogy végül csupa rosszat tesz" – foglalta össze a történetet a rendező.

Az elsőfilmes Bodzsár Márk Isteni műszak című filmje fekete humorral közelíti a komédia műfaját. Bodzsár tervére a morbid humor a jellemző, de hagyományos szerelmi történet is akad benne: a sztori a budapesti mentőknél illegális eutanáziába keveredő délszláv háborús menekült srácról szól, meg persze a fronton rekedt menyasszonyáról. Hogy miért szerethetik a nézők? „A legdrámaibb szituációk is kapnak benne egyfajta komikus színezetet. A humor révén szélesebb közönségréteget szólíthat meg, ugyanakkor a film központi drámájával (halál, elmúlás, eutanázia) is mindenki tud azonosulni. Az egészségügy, azon belül is a mentők világában játszódik, amihez szinte mindenkinek társul erősebb élménye, benyomása a saját életéből" – fejtegeti az esetleges sikerfaktort. A pilotfilm itt látható:

„A mi filmünk, a Swing műfaji megjelölése érzelmes vígjáték, sok zenével" – mondta a már támogatott Fazekas Csaba, aki a 2003-as a Boldog Születésnapot!-film és hét év reklámfilmezés után készül erre a tervre. Zsákutcába került nőkről forgat, akik zenekart alakítanak. „Az a célunk, hogy egy olyan történetet vigyünk vászonra lehetőleg minél látványosabban, amiben valódi karakterek, lehetőleg szellemes dialógokkal, minél átélhetőbb konfliktusokkal hol elérzékenyülést, hol pedig nevetést gerjesztenek a nézőben.” Főszerepekben Törőcsik Mari, Csákányi Eszter és Ónody Eszter.

Több szálon bonyolítja a filmjét két pályázó története is: Szurdi Tamás Jackpot című romantikus filmterve, és Szajki Péter Rózsaszín fejlövése. Mindkettőt elutasították. Itt az a hibalehetőség, hogy mindegyik szál ugyanannyira érdekes-e. „A Rózsaszín fejlövés az Intim fejlövés párja lesz, ha elkészül, mondta a film rendezője. Míg abban négy férfi volt a főszereplő, ebben négy nő lesz. A film elkészítése jelenleg a Filmpartners és az M&M film közös produkciójaként van tervben. „A midcult alkotók közé sorolnám magam, ha mindenképpen kategorizálni kéne, hiszen az Intim fejlövés is sikert aratott mind a kritika, mind a nézők körében." Ez igaz, ez a játékfilm lett a legnézettebb film az Indafilmen 320 ezer fölötti nézővel.

Sokszor a pályázók nem is a történetre koncentrálnak. György Péter Bruno producer az Irigy Hónaljmirigyből ismert Varga Győzővel és Menyhárt Böbével adta le Eszetlen meztelenek című komédiatervét, aminek csak az alapfelállása világos: meztelen emberek rohangálnak, és egy kutya is szerepel a filmben. A történetről nem tudtunk túl sok információt kiszedni a producerből. „A 70-es évekbeli Illetlenek-film alapötletét vennénk át, de nem remake-elnénk”, árulta el a producer. Ami biztos, hogy a cél "kacagtató, banánhéjon csetlő-botló" humorra alapozó vígjáték lenne. Ezt elutasították.

Nem ismerik a zsánerfilmek szabályait

„Miért készül kevés magyar közönségfilm? – futott neki a kérdésnek a forgatókönyvíró Csurgó Csaba, aki eddig a Para című filmet jegyezte, főállásban pedig a Publicis reklámügynökség kreatív igazgatója. – A közönségfilm csapda, mert könnyűnek tűnik, de komoly szabályai vannak, és kevesen csinálják jól nemzetközi szinten is".

„Most, hogy a forgatókönyvet  fejlesztjük, kezdem látni, miért készül kevés közönségfilm: mert éppen az a legnehezebb, hogy a különböző kritériumok teljesüljenek – összegzett Fazekas Csaba rendező. – A közönség széles réteget jelent, tehát nehéz úgy hangolni a történetet, a karaktereket, hogy minél nagyobb célcsoport számára legyen érdekes és befogadható. Nagy önfegyelmet kíván az írótól, rendezőtől is, hogy ne akarjon mindenféle stílusbravúrt belevinni egy- egy történetbe, amikre egy átlagnéző pillantok alatt azt mondja, hogy lila. Becsületesen, világosan, tisztán, lineárisan meséljen el egy történetet.”

„Nagy kavar van a fejekben zsánerileg is itthon – tette hozzá Gigor Attila a műfaji filmekre utalva, aki előző filmjénél, A nyomozónál a műfajiságot (a krimit) használta fel a szerzői film ürügyével, ezzel szerencsésen egyesítette a két különböző hagyományt. – A nyomozóról elterjedt a szakmában, hogy az egy jó zsánerfilm, úgyhogy utána még romkom-könyvet is kaptam, hogy rendezzem meg, és amikor megkérdeztem, miért én, az volt a válasz, hogy azért, mert én értek a zsánerfilmhez. Egyrészt nem értek, másrészt a krimi és a romkom zsáner ugyan, de két teljesen különböző." Gigor egyébként most megint szerzői filmet szeretne ötvözni a műfajival.

A kérdésre, hogy a magyar művészfilmesek változtatják-e meg Vajnáék ízlését vagy Vajnáéknak sikerül pár jó zsánerfilmet kipréselni az alkotókból, a válasz még legalább egy évet várat magára. Divinyi Réka annyit elárult, hogy olyan forgatókönyvírói kurzusokat terveznek beindítani, amik kifejezetten a műfaji filmre koncentrálnak.

A rendezőktől még több film az Indafilmen látható.