A producer, akinek mindig van pénze az újrakezdésre

Ha ismerjük Neményi Ádám producer eddigi munkásságát, akkor nem meglepő, hogy a profin tálalt gigaesemény komoly pénzügyi problémákkal találhatja magát szembe. Bár a koncerttel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az az új cégének a vesztesége (BIFF Nonprofit Kft), nem az államé, mindenesetre rossz pont, hogy a nemzeti összefogásra kihegyezett, kormánypárti kezdeményezésekkel megegyező alaphangulattal (miszerint bajban van az ország, ezért össze kell fogni) sem sikerült összefogást elérnie. A producer még talán nyáron szervez vidéken is Összefogás-koncertet, de még nem dőlt el, hogy hol.

Neményi a legnézettebb filmes producerek listájának dobogós helyezettje lenne, ha létezne ilyen statisztika (a Made in Hungária, a Kilenc és fél randi és az S.O.S. szerelem is egy-egy év legnézettebb filmje volt). Ugyanakkor a filmjeinek forgatási körülményeit botrányok kísérték, és két cége ellen is felszámolási eljárás folyik (a Next Station Bt. és a World Film Entertainment Kft. ellen). Számos pénzügyi bukfencet átélt már filmes produceri karrierje során a projektjeivel, és sok alkotásában tetten érhető az állami szerepvállalás is. Kudarcai ellenére mindig újabb támogatót szerzett a Mozgókép Közalapítványtól a Duna tv-n keresztül a Nemzetierőforrás-minisztériumig.

A sikeres producer

Kávéhordással kezdte munkáját 30 éve a Mafilmben, majd gyártásvezetőként működött közre az Oscarra jelölt Jób lázadása című 1984-es filmben. Dolgozott az István, a király-előadásokban, a Közel a szerelemhez, az Isten veletek barátaim és a Fantasztikus nagynéni című filmekben.

Producerré válásáról így nyilatkozott: „1994-ben megalapítottuk Miskolczi Péterrel és Barbalics Péterrel a Független Magyar Producerek Szövetségét, melynek első elnökévé választottak”.

Tévés producerként 1994-ben kezdte, beindította az első 24 órás magyar nyelvű televíziót, az A3 TV-t. Majd az RTL Klub következett: „1996-ban Luxemburgból jött a felkérés, hogy legyek egy hat fős team tagja és írjunk egy sikeres pályázatot. Megírtuk, megnyertük, ebből lett az RTL Televízió ahol 4 évig producer és koprodukciós igazgatóként dolgoztam, rengeteget tanultam külföldi vérprofi tulajdonosainktól. Dirk Gerkens úr – akivel együtt dolgozhattam – azóta is sikeresen irányítja az ország legnépszerűbb televízióját.”

Eleinte Kabay Barna cégében dolgozott, majd 2005-ben önálló céget alapított feleségével Next Station Productions néven. 2007-ben készítette első játékfilmjét SOS Szerelem! címen, ami az év legnézettebb magyar filmje lett: 240 ezer nézővel. 2008-ban készült el a 9 és fél randi, ami 200 000 nézőt vonzott, és 2009-ben készült a Made in Hungária című zenés film 240 ezerrel.

„Ezekkel a filmjeinkkel háromnegyed millió mozinézőt, 5 millió tévénézőt hoztunk, számos magyar és nemzetközi díjat nyertünk, de ennek ellenére sem tudtunk az elmúlt két évben filmet készíteni a magyar filmgyártás már mindenki által ismert – egyesek által kriminalizált – helyzete miatt” – nyilatkozta az Indexnek. Bár hangsúlyozza is, hogy nem tartozott az elmúlt rendszer kedvencei közé: „Maximum 50 milliót kaptunk sikeres filmjeinkre is, míg mások 1,5-2 milliárdot költhettek filmkészítésre ebben az időszakban".

Neményi cégei az utóbbi években többször részesültek gyártási támogatásban: a Made in Hungáriára 108 milliót, a Gézengúzok-sorozatra 56 milliót kapott a Duna tévétől (erre egy másik cégen, az Arac Produkciós Kft-n keresztül netto 191 millióra szerződött), a Csikidam játékfilm 60 milliót kapott előre szintén a Dunától. Illetve mindegyik film teljes költségvetésének húsz százalékát visszatéríti az állam.

Made in Hungary

Neményi a Fenyő Miklós-musicalen alapuló 2009-es mozival hívta fel az előző filmfinanszírozó szervezet, a Mozgókép Közalapítvány (MMKA) vezetőségének figyelmét: jóval a forgatás befejezése után megemelte volna a film költségvetését 117 millióval (483 millióról 600-ra). Valóban gondok adódhattak a költségvetéssel, hisz a film zeneszerzőjeként jegyzett Fenyő Miklós csak a bemutató után nyolc hónappal kapta meg a pénzét, Tasnádi István író pedig 1,5 évvel később, és akkor is csak a bére nagy részét. A stáb sincs máig teljesen kifizetve, bár Neményi hangsúlyozta, hogy már „99 százalék megkapta a fizetését a stábból". Holott a mozi nem tűnt veszteségesnek, 230 ezren látták.

A szokatlanul magas pótigénylésbe a közalapítvány nem egyezett bele, tudtuk meg nemrég bennfentesektől, de vizsgálatot sem indítottak. A költségvetés növelése annyiban jó biznisz, hogy a 20 százalékát visszatéríti az állam – itt 23 millió 400 ezer forintról volt szó.

A jelentős különbözet okaként Neményi az Indexnek a szokatlan műfajt nevezte meg: „Mivel évtizedek óta nem készült itthon ilyen zenés film, a végén derült ki, hogy a 33 nap helyett a táncos klipszerű jelenetek miatt több lett a tervezettnél a forgatási nap: 45 nap”. Mikor Fonyó Gergelyt, a film rendezőjét kérdeztük a napok számáról, másként vélekedett: „41 napot forgattunk, és eredetileg is 41 nap lett betervezve, ahogy a klipszerű jelenetek költségeivel is előre számoltunk. A táncos részeket előre, pontosan leszerveztük, és kitaláltuk: hány táncos kell, hány napra. Ezt sem léptük túl".

Igazából per

Már nem a közalapítványos pénz miatt alakult ki botrány Az Igazából apa című 344 milliós költségvetésű, 2010-es filmnél. Ennek Neményi a társproducere volt, az MMKA-s pénzt Kaszás Géza producer cége, a Regulus kapta, mint a film gyártója. Kaszás a TV2 által átutalt, 43 milliós koprodukciós pénz nagy része visszatartásának vádjával indított pert Neményi ellen. A per jelenleg is folyik.

Gézengúz szerződés

A következő Neményi-projektnél a Duna TV adott pénzt az Arac Produkciós Kft.-nek, ami pedig Neményi cégével (Next Station) állt szerződésben. A köztévé máig hiába várja a Gézengúzok-sorozatnak a  tartalmilag és minőségileg megfelelő változatát, amit 2010 őszére ígértek. És amire – ahogy olvasható a köztévétől kapott levélben – bruttó 211 milliót kifizettek, de csak 11 részt kaptak meg a 12 helyett, és nem a teljes 45 percet. Ráadásul vágatlanul, utómunka nélkül került a zenés széria a köztévéhez. Neményi állítása szerint csak akkor tudta meg, hogy az Arac nagyobb összeget vett fel annál, mint amiről ők szerződést kötöttek, amikor a Duna az előző vezetősége által kötött botrányos szerződésekről 2010 júniusában sajtótájékoztatót tartott. (A Duna TV-nél például bruttó 231 milliós összegről szól a 2010-es januári szerződés az Arac-kal a Neményi-szériára.)

Míg a tévé a kész sorozatot várja, a producer máig vár a tévétől a megkapott 56 millió mellett további 34 milliót, azzal indokolva a további igényét, hogy szeretné kifizetni a teljes stábot. (Bár a sorozat szerződéskötésekor a stábtagok papírjai szerint még netto 57 milliót jelöltek, a Filmirodánál már 91,5 millió a nyilvános költségvetés). Neményi nem fizette ki információink szerint Czető-Bernáth László írót, és a Star cast ügynökség felé is van tartozása. A színészek közül például a főszereplő (20 napot forgató) Polyák Lilla máig nem kapta meg a fizetése egy részét. Hogy a köztévé hol tart a vizsgálatokban, nem tudjuk, annyi választ kaptunk, hogy a 2010-es leadott anyagokat vizsgálják.

A producer azonban annak ellenére, hogy csak a 2010-es júniusi sajtótájékoztatónál jött csak rá arra, hogy az Arac és a Duna TV között kötött szerződés más összegről szól, mint az övék, 2010 januárban csak az egyik szerződésnél volt ilyen gyakorlatiatlan, egy másikat, két héttel később közvetlenül kötött a Duna TV-vel a következő filmtervére, az R-Go-val foglalkozó Csikidam játékfilm előkészítésére. A Next Station a Duna tévétől meg is kapott erre 60 milliót (nettó 48 milliót). Ahogy Neményi elárulta, ebből "néhány tételt" a Gézengúzokra fordított, ami - mint keresztbefinanszírozás - szabálytalan. Ez a szerződés annyiban sem lett szokványos, hogy nem ad határidőt a produkció befejezésére, és mivel a befejezéshez köti az elszámoltatást, a film akár az örökkévalóságig készülhet.

Majdnem filmfesztivál

Neményi 2011-ben a Duna TV után a kulturális tárcához fordult támogatásáért. Következő projektjének, a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválnak (BIFF) csak a cannes-i fesztiválon tartott beharangozó sajtótájékoztatójának költségeit 20 millióra becsülték. A Nemzetierőforrás-minisztériumnál a fesztivál beharangozását kiváltó szakmai felháborodás miatt először hangsúlyozták, hogy csak a kulturális államtitkár erkölcsi támogatását kapta meg Neményi és ötlettársa, Barbalics Péter producer, és épp erre hivatkozva a fesztiválon a sajtóeseményt magánrendezvénynek nevezték.

Később, augusztusban mégis szerepelt 24 milliós támogatás a Nefmi támogatásainak 2011-es listáján. Szőcs Géza kulturális államtitkár azonban kérdésünkre akkor azt mondta, ez csak az igénylést jelezte, nem a támogatást. Hozzátette: ez az összeg nem került kifizetésre.

Országház-film: vissza, vissza!

A kulturális tárca lett a támogatója a 2011-es Magyar Országház című dokumentumfilmnek,  aminek novemberben 19,5 millió forintot ítélt a minisztérium. Ez annyiban kapcsolódik Neményihez, hogy a producer felvételvezetője, Cservenyi Tamás pályázott a filmmel, mint producer, és a pályázat szerint Neményi régebbi munkatársa, Matula Mariann rendezte a filmet. A támogatás mértéke azért is szokatlan, mert 5-6 millióra taksálják a szakemberek egy ilyen film elkészültét.

A hírekből azonban kimaradt, hogy Neményi Ádám produceri közreműködésével és Kaszás Géza rendezésében készült már egy Parlament-film 14 éve, 1997-ben. A 2011-es pályázathoz majdnem készen leadott filmet Cservenyi Tamás stúdiójában megnézhettük, és megállapítottuk, Kaszás filmje 97-es felvételeinek nagy részét tartalmazza, illetve a narrátor szövege is hasonló, még ha a régit Bács Ferenc, az új Parlament-filmet Helyey László is narrálta.

Mindkét film kihagyta a Parlament épületének beállványozott korszakát. A Kaszás-film azért, mert a restaurálás előtt készült, Cservenyi azonban mással magyarázta kérdésünkre: „Ha ön egy több, mit 100 éves híres emberről forgatna, akkor sem az illető időközi operációit mutatná be". Kaszás Géza annyi hasonlóságot még megemlített a két projekt között, hogy a Neményivel közösen készített filmet Neményi 2008-ban Kaszással és – a második filmet is jegyző – Matula Mariannal akarta újravágatni. Cservenyi az Indexnek azt mondta, hogy a Magyar Országház című filmet már 2003 óta gyártja, ő maga forgatott tíz éven keresztül kisebb lelkes stábbal a parlamenti tudósítások szüneteiben. Ami biztos, hogy Kaszás 97-es kész filmjéhez 2008-ig szerkesztői kezek sem nyúltak, addig nem készült az épületről új forgatási anyag sem, a film további sorsáról Kaszás semmit nem tud, hisz később Neményivel összevesztek. Elképzelhető tehát, hogy Neményit ily módon mégis támogatta a tárca is 19,5 millióval.

Nagy tervek

Az biztos, hogy Neményi ezután is a Nefmitől kért állami támogatást. A februári Összefogás-koncertet pénzzel ugyan nem támogatták, de a Sportarénát egy napra ingyen a rendelkezésére bocsátották. A koncert szervezése a producer részéről nem adakozás volt, hanem üzleti vállalkozás nemzeti jelleggel, de szimbolikusan mellélövés lett, talán mert nem volt semmi politikai támogatása. A mainstream magyar popzene rajongóit pedig úgy látszik, nem lehet vasárnap kora estére beterelni a Papp László Sportarénába. A producer vidéki turnékat tervez.

A magyar közönségfilmek koronázatlan királyaként is emlegetett Neményinek persze továbbra is vannak még nagy tervei a filmgyártás területén is. Például a Szikora Róbert élete alapján készülő Csikidam, vagy a Neoton zenékre épülő Szép nyári nap és végül a legnagyobb, a Puskás játékfilm, ami, ahogy ő mondja – „a XXI.század legnagyobb magyar világsikere lehet – nemzetközi koprodukcióban – , ha minden összejön úgy, ahogy szeretnénk". Most már a Mozgókép Közalapítvány utódszervezeténél, a Magyar Nemzeti Filmalapnál is pályáztak. Eddig sikertelenül.