Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Cikkek cikkek
Az Alkotmánybíróság megszüntette azt a törvényi passzust, amely szerint a társalapítók hozzájárulása nélkül az állami alapító önmagában is kérheti alapítványok és közalapítványok megszüntetését, így az 1991-ben létrehozott Magyar Mozgókép Közalapítvány 25 alapító képviselője a Filmművész Szövetség szervezésében csütörtök késődélután a Rátkay Klubban összeült. Az alapítók csak egy részének maradt egyébként funkciója a magyar filmgyártásban.
Tarr Béla nem engedi
Tarr Béla a gyűlésen elmondta, az MMKA-t a filmes önkormányzatiság fontos intézményének tartják, és mint ilyent a szövetség meg kívánja tartani. A szövetség szintén az alapítvány egyik alapítója, így az alapítvány szabályzata szerint egymagában is vétójoga van az ilyen jellegű döntésekben, de hangsúlyozta, hogy ezzel a közalapítvány többi alapítója is egyet ért. "A választmány nem fogadja el, hogy a kormány egyoldalúan bezárja az alapítványt egy peren kívüli eljárásban" - mondta az Indexnek. Tarr hozzátette, hogy ahhoz sem járulnak hozzá, hogy elvegyék az alapítványtól a Filmalap javára a filmvagyont: a fóti és Róna utcai telephelyekkel rendelkező Mafilm Zrt-t, illetve az öthektáros parkban lévő Filmlaboratóriumot. A vagyon felmérése jelenleg is zajlik, 2010-ben az alapítvány 1,7 milliárd forintra értékelte, de információink szerint alulértékelték.
A kormánybiztos sem enged
Gál András Levente, a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos, aki a Magyary Program keretében a közel 60 állami részvétellel működő alapítvány átalakítása érdekében eljár, az Indexnek elmondta, hogy esélytelen, amit a közalapítvány alapítói szeretnének, mert van kivétel: „abban az esetben, ha nem gazdálkodtak felelősen a rájuk bízott vagyonnal, mint a filmvagyon esetében, nem látok lehetőséget arra, hogy a korábbi személyi kör és szervezet tartsa azt meg”. Hozzátette: a filmvagyon az előző kormány és az MMKA által előidézett csődhelyzet konszolidálás után, a fennálló hitelezői igények ellenértékeként az Andrew Vajna filmipari kormánybiztos vezette Magyar Nemzeti Filmalaphoz kerül.
A filmes közalapítványnál felhalmozott 10 milliárd forintos adósságnak - amit a szabálytalanul folyósított támogatások eredményeként halmoztak fel 2010-ig bezáróan - része a KEHI által tavaly megállapított 3,7 milliárd forint tartozás is, a kulturális tárcával szemben, amit szintén a Filmalapnak kell behajtania.
"Egy dolog, hogy az alkotmánybíróság ezt a passzust megsemmisítette, de ez nem érinti az alapítvány lezárását, és a filmvagyon átadását, mivel az egy vagyonjogi vita rendezésének keretében történik meg – tette hozzá a kormánybiztos. - Az MMKA által felhalmozott adósságállomány miatt a vagyon nem a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül, mint más alapítványok megszűnésekor, hanem a Filmalaphoz kerül át az eddig kifizetett tartozások fejében. Hisz eddig is ez a szervezet végezte a konszolidációt, a producerek banki hitellel érintett 5,03 milliárdos kintlevőségét a Filmalap közreműködésével rendezték". Jelenleg az MMKA részéről fennálló további 1,2 milliárdos banki hitellel nem érintett tartozás konszolidációja folyik.
Gál András Levente szerint a rendszer működése sikeresen megkezdődött, megindultak a filmes támogatások. Ami pénzt a Filmalap kap, az filmekre megy azzal ellentétben, ahogy az MMKA esetében korábban zajlott, hogy rossz jogi megoldásokkal, nehezen áttekinthető módon osztották a támogatásokat, ebből egy részt maguknak, tette hozzá.
A kuratórium még működik
Bár megszűnőfélben van a közalapítvány, az MMKA kuratóriuma még mindig működik különböző döntések meghozatala miatt: jelenleg 5 tagú az egykori 8-ból, Kőrösi Zoltán még mindig a kuratórium elnöke, és jelenleg is kapnak fizetést négy-öt munkatárs mellett. Egy ideig alapítványi tartalék fedezte a fizetésüket, 2011 decemberétől már a Filmalap fizeti az alapítvány kuratóriumát is. A közalapítvány alapítói a gyűlésen emiatt is számon kérték a kuratóriumtagokat, hogy az alapítók javára vagy a filmalap javára dolgoznak-e: az utóbbi két év iratairól, történéseiről kértek beszámolót a közalapítvány főtitkárától, Kresz Lászlótól.
Az tény, hogy a tartozások felhalmozása mellett az 1992 és 2010 között az alapítók maguknak is osztottak: az alapítvány 25 alapítója közül 15 részesedett az MMKA pályázati úton kifizetett támogatásaiból: a Hunnia stúdió (1,48 milliárd forint), az Objektív Filmstúdió (669 millió) és a szellemi örökös Új Budapest Filmstúdió (868 millió) mellett a működése két évtizede alatt a Filmművész szövetségtől (9,5-22 milliókat kapott szakmai koordinálásra évente) a Filmarchívumon keresztül (évente 12 millió nemzeti filmgyűjteményre) a Filmvilág Alapítványig (13,5-22 milliókat kapott az újság éves költségvetésére) is többen részesültek.
Egy névtelenséget kérő producer a késő délutáni gyűlés után az Indexnek azt mondta, nincs akkora baj az MMKA-nál, mint ahogy a KEHI jelentés mutatta, és nem lenne szükséges elkobozni a filmvagyont a Filmalap javára a közalapítványtól: "10 milliárd tartozásról beszélnek, de valójában csak 5 milliárdról tudtunk, 3 milliárd ebből, ami sár, a többi nem az. Ráadásul az 5 milliárdra megkapták a konszolidációra szükséges pénzt, a Filmalap nem a sajátjából fizette". A tervekről hozzátette: "Létre akarunk hozni egy független alapítványt, de ha a sors úgy hozza, a régit sem dobnánk ki feltétlenül."
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
