Nézz feliratos filmet, jobb lesz az angolod!

Úgy tűnik, véget érhet az olvasóinkat örökké lázba hozó szinkron vs. felirat vita: brit tudósok helyett maga az Európai Bizottság bizonyította be tudományosan egy tanulmányban, hogy a feliratosan, eredeti hanggal megnézett filmek és sorozatok segítik az idegen nyelvek tanulását. Amelyik ország a mozifilmek és a tévéműsorok esetében is tradicionálisan a szinkronra rendezkedett be, annak  állampolgárai rendre gyengébb idegennyelvtudást vallottak be azokhoz képest, akik eredeti hangon nézik a filmeket.

Vagyis hiába gondolja azt Hoffmann Rózsa és a teljes oktatási államtitkárság, hogy a neolatin nyelvek tanítására kell átállni az iskolákban, hiszen „az angolt maguktól is könnyen elsajátíthatják a diákok az internetről és videoklipekből", az EU-felmérés azt mutatja, hogy a moziban és a tévében vetített szinkronos filmek miatt senki sem sieti el az idegen nyelvek tanulását.

Az Európai Bizottság, már 2003 óta vizsgálta az EU-tagországokban a mozikban és tévében vetített filmek nyelve és az adott ország lakóinak nyelvtudása közötti összefüggéseket, ami 2010-ben egy 12 hónapos felmérésben és az eredményekről szóló tanulmányban csúcsosodott ki. A 27 EU-tagország mellett részt vett a felmérésben az Európai Gazdasági Térség tagjaként Izland, Norvégia és Liechtenstein, valamint Horvátország és Törökország is.

Feliratos filmek = jobb angoltudás

A tanulmány végkövetkeztetése egyszerű és tanulságos: jobban beszéli az anyanyelvétől különböző idegen nyelvet (első sorban az angolt) az a fiatal, aki a moziban és a tévében is feliratos filmeket lát. A feliratpárti országok különböző korcsoportba tartozó lakói ugyan nem beszélnek több idegen nyelven, mint a szinkronpárti országok lakói, a nyelvtudásuk viszont stabilabb. A kutatásban résztvevőknek ugyanis egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett osztályozni, mennyire jó az angoltudásuk az anyanyelvi tudásukhoz képest: azokban az országokban, ahol a filmeket feliratosan vetítik, a válaszadók 4-es és 5-ös osztályzatokat adtak, míg a szinkronpárti országokban elvétve született 3-asnál jobb eredmény.

A 12-18 év közötti, valamint a 18-25 év közötti válaszadóknál az is kiderült, hogy akik egynél több idegen nyelvet beszélnek az anyanyelvük mellett, azok általában feliratosan szeretik nézni a filmeket. A tanulmány külön kitért az egyetemistákra. A felmérés szerint a legtöbb európai fiatal a továbbtanulás környékén, nyelvgyakorlás céljából változtatja meg a filmnézési szokásait, és tér át a szinkronizált filmekről a feliratosakra. Itt a kivételt azok a nem nyelv szakos egyetemisták jelentik, akik szinkronpárti, vagy a filmeket még mindig hangalámondással vetítő országokban tanulnak: ők kényelmi szempontokra hivatkozva általában nem erőltetik a feliratos filmek megtekintését.

A feliratos filmek amellett, hogy segítik az idegennyelv-tudás tökéletesítését, egyúttal ösztönzőek is lehetnek: ha idegen nyelvű hang mellé idegen nyelvű feliratot választunk és nem értünk valamit, valószínűleg utánanézünk az adott kifejezésnek. Az Európai Bizottság tanulmánya a fentiek mellett rámutatott arra is, hogy a feliratozás a bevándorlóknak is segít elsajátítani az adott ország nyelvét, például ha egy török vendégmunkás cseh felirattal nézi meg az angol nyelvű Harry Pottert.

A tanulmány egyik legfontosabb állítása viszont nem igaz, a fenti térképen is látszik, hogy Magyarországot valamiért a feliratos országok közé sorolták. A készítők vagy rossz színt használtak véletlenül a térképen, vagy csak megörültek, hogy nálunk olyan kasszasikerek is feliratosan kerültek moziba, mint az első Karib-tenger kalózai vagy a Batman: Kezdődik (a tanulmány 2011-es adatokra támaszkodva készült). Itthon ugyanis még mindig a szinkronos kópiával mozikba küldött filmek vannak többségben, ezek ugyanis a jegyeladási statisztikákban mérhetően is népszerűbbek, főleg, ha a Disney, a Pixar vagy a Dreamworks legújabb animációs filmjéről van szó, ahol a gyerekeket csak fárasztaná a folyamatos feliratolvasás.

„A szinkronos filmeket többen megnézik itthon, és azért csak a MOM-ban és az Arénában van feliratos verzió, mert csak ott van rá kereslet – mutatott rá Bartók Anna, a Fórum Hungary marketing és kommunikációs vezetője – Egy feliratos James Bond-filmet nyilván jóval kevesebben néznének meg, ennek ellenére lesz belőle ilyen verzió is." A hazai forgalmazók általában saját hatáskörben döntik el, hogy feliratosan vagy szinkronosan vetítik-e az aktuális hollywoodi premiereket. A Fékezhetetlen, a Piranha 3DD vagy a Démoni doboz például kisebb bevételekre számító rétegfilmek itthon, ezért ezeket a Fórum Hungary csak feliratosan vetítette. A feliratozás ráadásul olcsóbb is, így a kevés bevételre számító filmeknél jobban megéri: míg egy filmszinkron ára 1-2 millió forint , egy dvd-szinkron ára pedig 300-400 ezer forint, a feliratozás költsége kópiánként 160 ezer forint.

„Több évre visszamenő forgalmazói szokásjog alapján alakult úgy, hogy az akkor még a Palace Cinemas üzemeltetésében lévő MOM Park lett az a mozi, talán a bevásárlóközpont elhelyezkedése és a közelben élő és azt látogató magasabb számú külföldi miatt, ahová a forgalmazók az akkoriban sokszor egyetlen feliratos vagy eredeti nyelvű kópiájukat adták – mondja Buda Andrea, a Cinema City mozilánc marketing és PR igazgatója, egyben rámutatva az eredeti nyelven vetítő mozik kis számának egyik okára is. "Amikor a Cinema City 2008-ban megnyitotta az Aréna mozit, láttuk, hogy ide is előszeretettel járnak külföldiek (kiemelten a VIP mozirészlegbe), valamint egyéb magyar nézői igényeket figyelembe véve kértük a forgalmazókat, hogy ebbe a moziba is tervezzenek egy másik feliratos kópiával."

A főleg érfelvágós és vinnyogva röhögős skandináv művészfilmekben utazó Cirko-Gejzír mozi viszont épp a héten jelentette be: ezentúl minden megjelenő filmjüket (Hotel Mekong, Berberian Sound Studio, Barbara, Pardon, Szerelem, stb.) dupla felirattal vetítik, azaz a magyar felirat alatt angol is lesz, megcélozva ezzel a Budapesten élő, angolul beszélő közönséget.

A néző szinkront akar, a forgalmazó pénzt

„A forgalmazói munka alapja, hogy meghatározzuk, az adott film melyik nézői réteget érdekli a leginkább, melyik korcsoportnak szól, és ez már szinte egyértelművé is teszi, hogy érdemes-e szinkronizálni. Bizonyos műfajok, az animáció és egyes vígjáték-altípusok eleve kívánják a szinkront és természetesen a várható siker is fontos szempont – mondta Borka Csilla, az Intercom filmforgalmazási vezetője. – A nézői visszajelzések alapján az Intercomnál egyre több moziszinkron készül, de ilyenkor is igyekszünk legalább egy-két kópiával bemutatni az eredetit is, hogy a rétegigényeket is kiszolgáljuk. Nem ritka az olyan film, ami szinkronizálva és feliratos változatban is elkészül,szintén a nézői igények és a gazdasági lehetőségek felmérése után."

Borka hozzátette. „A szinkron is része egy ország kulturális hagyományának,  Magyarország pedig szinkronország: ez nemcsak azt jelenti, hogy még mindig vannak sok tapasztalattal rendelkező műhelyei a szinkronnak, hanem azt is, hogy sok néző elvárja, hogy magyarul szólaljanak meg a filmek."

Tévében csak Bujtor-hanggal jó a Bud Spencer-film

Míg a magyar mozikban a szinkronos animációk és a nyári blockbusterek csak egy-két feliratos kópiát kapnak, addig a digitális televíziózás korszakában otthon ma már egy gombnyomás, hogy a Beverly Hills-i zsaru a káromkodásmentes Dörner-szinkron helyett eredeti hangon hadarjon. Ennek ellenére tévés fronton hagyományosan szinkronpártinak számítunk, és így is kerültünk be a 2011-es EU-tanulmányba is: a nézettségi versenyeket rendre megnyerő Bud Spencer-Terence Hill filmekre ugyan ki lenne kíváncsi Carlo Pedersoli és Mario Girotti eredeti hangjával?

Hozzánk hasonló szinkronfetisiszták még a németek, a franciák, a svájciak, a csehek, a szlovákok az osztrákok, a törökök és a spanyolok. E cikk írójának felejthetetlen élmény volt a Mezeta közepén szemcsés képernyőn, venezuelai szappanoperaként nézni a Lostot, de járhatott volna rosszabbul is: Bulgáriában, Lengyelországban és a balti államokban még 2011-ben is ugyanúgy egy fahangú narrátor olvasta fel, hogy "A nevem Bond. James Bond", mint itthon a kazettamásolós 80-as években.

Itthon a 2011-ben módosított médiatörvény kimondja: „A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók a digitális műsorterjesztéssel terjesztett valamennyi médiaszolgáltatása során köteles biztosítani, hogy a 19 óra és 23 óra között közzétett, eredetileg nem magyar nyelven készített filmalkotások és filmsorozatok legalább egynegyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen, ideértve a 23 óra előtt elkezdődő, de azt követően véget érő műsorszámokat is."

A közszolgálati kódex pedig az oktatás feladatainál említi meg, hogy „a közszolgálati médiaszolgáltatás egyik fontos szerepe a különféle társadalmi csoportok számára – közvetlenül és közvetve – nyújtott oktatás. az idegen nyelvek ismeretét például jelentősen lehet növelni eredeti nyelven, magyar felirattal közvetített műsorszámok közzétételével. fontos továbbá a kutatás és a tudomány múltbeli és jelenkori eredményeinek bemutatása is."

Csak egy gombnyomás az eredeti hang

Az RTL Klubon feliratosan nézhető filmek százaléka rögtön a kétszerese annak, amit a törvény kötelezővé tesz, nem csak főműsoridőben, hanem délután is, tudtuk meg Kiss Zsuzsannától, a csatorna sajtósától. A hazai filmfeliratozás zászlóshajója viszont egyértelműen az HBO, mivel itt már az ősidőkben is mentek hétfőnként feliratos filmek, az „Olvasójegy – Megismételhetetlenül eredeti” szlogen jegyében. A mozicsatorna máig megtartotta ezt a szokást: a vasárnapra időzített premierfilmeket pár héttel később, hétfőnként magyar felirattal is levetítik.

„Nálunk a filmek és sorozatok közel 100 százaléka nézhető eredeti nyelven a nagyobb digitális szolgáltatóknál" – mondta Kiss László, az HBO marketing menedzsere.  Úgy tudjuk azonban, hogy több digitális szolgáltató sem tudja megmondani, hányan élnek a csatornák által kínált feliratozási lehetőséggel.

A Trónok Harca, és a többi olyan sorozat, ahol a világpremier részeként az amerikai HBO-premier másnapján már a magyar nézők is láthatják feliratosan a kedvenc karaktereiket, Kiss László tapasztalatai szerint nagy számú rajongót ültetnek a tévé elé. „Egy bizonyos csoport számára az időben való hozzáférés a tartalomhoz egyértelműen elsőbbséget élvez, sőt sokan közülük nem is szeretik szinkronosan nézni a műsorokat. Természetesen vannak olyan nézők akik szinkronosan nézik csak meg a sorozatokat is."

Azt viszont az RTL Klubnál és az HBO-nál is megerősítették, hogy a műsorkínálatban nem lesznek hollywoodi filmek angol hanggal és mellé angol felirattal.