Bertalan
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Nézz feliratos filmet, jobb lesz az angolod!

2012.10.01. 11:38
Brit tudósok helyett EU-felmérések bizonyítják: jobb a nyelvtudása a felirathoz szokott nézőnek. Magyarországon viszont minden forgalmazó szinkronosan vetíti a mozifilmeket a nagyobb bevétel érdekében, a tévénézők pedig hiába kapnak a digitális jel mellé eredeti hangot és feliratot, mindig a Bujtor-szinkronos Bud Spencer-filmek nyerik a nézettségi versenyt.

Úgy tűnik, véget érhet az olvasóinkat örökké lázba hozó szinkron vs. felirat vita: brit tudósok helyett maga az Európai Bizottság bizonyította be tudományosan egy tanulmányban, hogy a feliratosan, eredeti hanggal megnézett filmek és sorozatok segítik az idegen nyelvek tanulását. Amelyik ország a mozifilmek és a tévéműsorok esetében is tradicionálisan a szinkronra rendezkedett be, annak  állampolgárai rendre gyengébb idegennyelvtudást vallottak be azokhoz képest, akik eredeti hangon nézik a filmeket.

Vagyis hiába gondolja azt Hoffmann Rózsa és a teljes oktatási államtitkárság, hogy a neolatin nyelvek tanítására kell átállni az iskolákban, hiszen „az angolt maguktól is könnyen elsajátíthatják a diákok az internetről és videoklipekből", az EU-felmérés azt mutatja, hogy a moziban és a tévében vetített szinkronos filmek miatt senki sem sieti el az idegen nyelvek tanulását.

A mozgókép-történelem egyik leghíresebb mondata A Birodalom visszavágból, felirattal
A mozgókép-történelem egyik leghíresebb mondata A Birodalom visszavágból, felirattal
Fotó: Lucasfilm / 20th Century Fox

Az Európai Bizottság, már 2003 óta vizsgálta az EU-tagországokban a mozikban és tévében vetített filmek nyelve és az adott ország lakóinak nyelvtudása közötti összefüggéseket, ami 2010-ben egy 12 hónapos felmérésben és az eredményekről szóló tanulmányban csúcsosodott ki. A 27 EU-tagország mellett részt vett a felmérésben az Európai Gazdasági Térség tagjaként Izland, Norvégia és Liechtenstein, valamint Horvátország és Törökország is.

Feliratos filmek = jobb angoltudás

A tanulmány végkövetkeztetése egyszerű és tanulságos: jobban beszéli az anyanyelvétől különböző idegen nyelvet (első sorban az angolt) az a fiatal, aki a moziban és a tévében is feliratos filmeket lát. A feliratpárti országok különböző korcsoportba tartozó lakói ugyan nem beszélnek több idegen nyelven, mint a szinkronpárti országok lakói, a nyelvtudásuk viszont stabilabb. A kutatásban résztvevőknek ugyanis egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett osztályozni, mennyire jó az angoltudásuk az anyanyelvi tudásukhoz képest: azokban az országokban, ahol a filmeket feliratosan vetítik, a válaszadók 4-es és 5-ös osztályzatokat adtak, míg a szinkronpárti országokban elvétve született 3-asnál jobb eredmény.

A 12-18 év közötti, valamint a 18-25 év közötti válaszadóknál az is kiderült, hogy akik egynél több idegen nyelvet beszélnek az anyanyelvük mellett, azok általában feliratosan szeretik nézni a filmeket. A tanulmány külön kitért az egyetemistákra. A felmérés szerint a legtöbb európai fiatal a továbbtanulás környékén, nyelvgyakorlás céljából változtatja meg a filmnézési szokásait, és tér át a szinkronizált filmekről a feliratosakra. Itt a kivételt azok a nem nyelv szakos egyetemisták jelentik, akik szinkronpárti, vagy a filmeket még mindig hangalámondással vetítő országokban tanulnak: ők kényelmi szempontokra hivatkozva általában nem erőltetik a feliratos filmek megtekintését.

A feliratos filmek amellett, hogy segítik az idegennyelv-tudás tökéletesítését, egyúttal ösztönzőek is lehetnek: ha idegen nyelvű hang mellé idegen nyelvű feliratot választunk és nem értünk valamit, valószínűleg utánanézünk az adott kifejezésnek. Az Európai Bizottság tanulmánya a fentiek mellett rámutatott arra is, hogy a feliratozás a bevándorlóknak is segít elsajátítani az adott ország nyelvét, például ha egy török vendégmunkás cseh felirattal nézi meg az angol nyelvű Harry Pottert.

A tanulmány egyik legfontosabb állítása viszont nem igaz, a fenti térképen is látszik, hogy Magyarországot valamiért a feliratos országok közé sorolták. A készítők vagy rossz színt használtak véletlenül a térképen, vagy csak megörültek, hogy nálunk olyan kasszasikerek is feliratosan kerültek moziba, mint az első Karib-tenger kalózai vagy a Batman: Kezdődik (a tanulmány 2011-es adatokra támaszkodva készült). Itthon ugyanis még mindig a szinkronos kópiával mozikba küldött filmek vannak többségben, ezek ugyanis a jegyeladási statisztikákban mérhetően is népszerűbbek, főleg, ha a Disney, a Pixar vagy a Dreamworks legújabb animációs filmjéről van szó, ahol a gyerekeket csak fárasztaná a folyamatos feliratolvasás.

Szinkron Vs. felirat: a tipikus érvek

„A színészhez a hangja is hozzátartozik. Magunkat fosztjuk meg a jó filmélménytől, ha a szinkronos verziót nézzük."

„Johnny Deppet lehetetlen jól leszinkronizálni. A Karib-tenger kalózai kizárólag feliratosan jó."

„Kóklerek feliratozzák az itthon vetített filmeket, és a sok félrefordítás miatt lemaradunk egy rakás jó poénról."

„A magyar szinkron világhírű! Székhelyi József, Dörner György és Kránitz Lajos hangja nélkül Homér Simpson, John McClane és Jockey csak feleolyan jó."

„Egy fárasztó munkanap után kinek van energiája nyakat tekergetni és feliratokat olvasgatni? Különben is, a betűk elvonják a figyelmet az akcióról!"

„A 3D filmeknél csak belerondít a térélménybe a szereplők lábánál, a semmiben lógó felirat."

„A szinkronos filmeket többen megnézik itthon, és azért csak a MOM-ban és az Arénában van feliratos verzió, mert csak ott van rá kereslet – mutatott rá Bartók Anna, a Fórum Hungary marketing és kommunikációs vezetője – Egy feliratos James Bond-filmet nyilván jóval kevesebben néznének meg, ennek ellenére lesz belőle ilyen verzió is." A hazai forgalmazók általában saját hatáskörben döntik el, hogy feliratosan vagy szinkronosan vetítik-e az aktuális hollywoodi premiereket. A Fékezhetetlen, a Piranha 3DD vagy a Démoni doboz például kisebb bevételekre számító rétegfilmek itthon, ezért ezeket a Fórum Hungary csak feliratosan vetítette. A feliratozás ráadásul olcsóbb is, így a kevés bevételre számító filmeknél jobban megéri: míg egy filmszinkron ára 1-2 millió forint , egy dvd-szinkron ára pedig 300-400 ezer forint, a feliratozás költsége kópiánként 160 ezer forint.

„Több évre visszamenő forgalmazói szokásjog alapján alakult úgy, hogy az akkor még a Palace Cinemas üzemeltetésében lévő MOM Park lett az a mozi, talán a bevásárlóközpont elhelyezkedése és a közelben élő és azt látogató magasabb számú külföldi miatt, ahová a forgalmazók az akkoriban sokszor egyetlen feliratos vagy eredeti nyelvű kópiájukat adták – mondja Buda Andrea, a Cinema City mozilánc marketing és PR igazgatója, egyben rámutatva az eredeti nyelven vetítő mozik kis számának egyik okára is. "Amikor a Cinema City 2008-ban megnyitotta az Aréna mozit, láttuk, hogy ide is előszeretettel járnak külföldiek (kiemelten a VIP mozirészlegbe), valamint egyéb magyar nézői igényeket figyelembe véve kértük a forgalmazókat, hogy ebbe a moziba is tervezzenek egy másik feliratos kópiával."

A főleg érfelvágós és vinnyogva röhögős skandináv művészfilmekben utazó Cirko-Gejzír mozi viszont épp a héten jelentette be: ezentúl minden megjelenő filmjüket (Hotel Mekong, Berberian Sound Studio, Barbara, Pardon, Szerelem, stb.) dupla felirattal vetítik, azaz a magyar felirat alatt angol is lesz, megcélozva ezzel a Budapesten élő, angolul beszélő közönséget.

A néző szinkront akar, a forgalmazó pénzt

„A forgalmazói munka alapja, hogy meghatározzuk, az adott film melyik nézői réteget érdekli a leginkább, melyik korcsoportnak szól, és ez már szinte egyértelművé is teszi, hogy érdemes-e szinkronizálni. Bizonyos műfajok, az animáció és egyes vígjáték-altípusok eleve kívánják a szinkront és természetesen a várható siker is fontos szempont – mondta Borka Csilla, az Intercom filmforgalmazási vezetője. – A nézői visszajelzések alapján az Intercomnál egyre több moziszinkron készül, de ilyenkor is igyekszünk legalább egy-két kópiával bemutatni az eredetit is, hogy a rétegigényeket is kiszolgáljuk. Nem ritka az olyan film, ami szinkronizálva és feliratos változatban is elkészül,szintén a nézői igények és a gazdasági lehetőségek felmérése után."

Borka hozzátette. „A szinkron is része egy ország kulturális hagyományának,  Magyarország pedig szinkronország: ez nemcsak azt jelenti, hogy még mindig vannak sok tapasztalattal rendelkező műhelyei a szinkronnak, hanem azt is, hogy sok néző elvárja, hogy magyarul szólaljanak meg a filmek."

Tévében csak Bujtor-hanggal jó a Bud Spencer-film

Míg a magyar mozikban a szinkronos animációk és a nyári blockbusterek csak egy-két feliratos kópiát kapnak, addig a digitális televíziózás korszakában otthon ma már egy gombnyomás, hogy a Beverly Hills-i zsaru a káromkodásmentes Dörner-szinkron helyett eredeti hangon hadarjon. Ennek ellenére tévés fronton hagyományosan szinkronpártinak számítunk, és így is kerültünk be a 2011-es EU-tanulmányba is: a nézettségi versenyeket rendre megnyerő Bud Spencer-Terence Hill filmekre ugyan ki lenne kíváncsi Carlo Pedersoli és Mario Girotti eredeti hangjával?

Hozzánk hasonló szinkronfetisiszták még a németek, a franciák, a svájciak, a csehek, a szlovákok az osztrákok, a törökök és a spanyolok. E cikk írójának felejthetetlen élmény volt a Mezeta közepén szemcsés képernyőn, venezuelai szappanoperaként nézni a Lostot, de járhatott volna rosszabbul is: Bulgáriában, Lengyelországban és a balti államokban még 2011-ben is ugyanúgy egy fahangú narrátor olvasta fel, hogy "A nevem Bond. James Bond", mint itthon a kazettamásolós 80-as években.

James Bond finnül is James Bond
James Bond finnül is James Bond
Fotó: Fórum Hungary

Itthon a 2011-ben módosított médiatörvény kimondja: „A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók a digitális műsorterjesztéssel terjesztett valamennyi médiaszolgáltatása során köteles biztosítani, hogy a 19 óra és 23 óra között közzétett, eredetileg nem magyar nyelven készített filmalkotások és filmsorozatok legalább egynegyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen, ideértve a 23 óra előtt elkezdődő, de azt követően véget érő műsorszámokat is."

A közszolgálati kódex pedig az oktatás feladatainál említi meg, hogy „a közszolgálati médiaszolgáltatás egyik fontos szerepe a különféle társadalmi csoportok számára – közvetlenül és közvetve – nyújtott oktatás. az idegen nyelvek ismeretét például jelentősen lehet növelni eredeti nyelven, magyar felirattal közvetített műsorszámok közzétételével. fontos továbbá a kutatás és a tudomány múltbeli és jelenkori eredményeinek bemutatása is."

Csak egy gombnyomás az eredeti hang

Az RTL Klubon feliratosan nézhető filmek százaléka rögtön a kétszerese annak, amit a törvény kötelezővé tesz, nem csak főműsoridőben, hanem délután is, tudtuk meg Kiss Zsuzsannától, a csatorna sajtósától. A hazai filmfeliratozás zászlóshajója viszont egyértelműen az HBO, mivel itt már az ősidőkben is mentek hétfőnként feliratos filmek, az „Olvasójegy – Megismételhetetlenül eredeti” szlogen jegyében. A mozicsatorna máig megtartotta ezt a szokást: a vasárnapra időzített premierfilmeket pár héttel később, hétfőnként magyar felirattal is levetítik.

„Nálunk a filmek és sorozatok közel 100 százaléka nézhető eredeti nyelven a nagyobb digitális szolgáltatóknál" – mondta Kiss László, az HBO marketing menedzsere.  Úgy tudjuk azonban, hogy több digitális szolgáltató sem tudja megmondani, hányan élnek a csatornák által kínált feliratozási lehetőséggel.

A Trónok Harca, és a többi olyan sorozat, ahol a világpremier részeként az amerikai HBO-premier másnapján már a magyar nézők is láthatják feliratosan a kedvenc karaktereiket, Kiss László tapasztalatai szerint nagy számú rajongót ültetnek a tévé elé. „Egy bizonyos csoport számára az időben való hozzáférés a tartalomhoz egyértelműen elsőbbséget élvez, sőt sokan közülük nem is szeretik szinkronosan nézni a műsorokat. Természetesen vannak olyan nézők akik szinkronosan nézik csak meg a sorozatokat is."

Azt viszont az RTL Klubnál és az HBO-nál is megerősítették, hogy a műsorkínálatban nem lesznek hollywoodi filmek angol hanggal és mellé angol felirattal.