Az utolsó macsó minden bűne és erénye – James Bond összes a neten
Még elég sok időbe telik, mire a világ Bond-rajongói megnézhetik kedvenc ügynökük 25. bevetését. A morcos Bond, Daniel Craig Nincs idő meghalni című hattyúdalát a járvány miatt jövő április 2-án mutatják be. Addig fel lehet készülni a többiből az HBO internetes oldaláról, ahonnan decembertől elérhető a brit titkosszolgálat 007-es ügynöke küldetéseinek teljes kollekciója.
Bond papája
A filmtörténet leghosszabb franchise-a Ian Flemingnek köszönhető, aki 1953-ban megteremtette a láncdohányos, martinifüggő, nőfaló és a hedonista kísértéseken kívül minden mást legyőző brit kém figuráját. Tizennégy regényében küldte harcba James Bondot, aki így világ leghíresebb titkos ügynöke lett. Az író ezzel a gesztusával nemcsak egy ikonikus, és mára kihalófélben lévő férfi karaktert, hanem egy gyönyörű oximoront is ajándékozott az utókornak. (Lásd még József Attila „hogy szeretlek, te édes mostoha”).
Az elegáns brit gyilkológép későbbi megteremtője rakoncátlan fiatal volt. Meglehetősen jómódú család fekete bárányaként etoni kollégista korában leginkább atlétikában jeleskedett, majd a katonai akadémiával kapcsolatban győzte meg környezetét, hogy nem neki való az uniformis. Balhék, bulik, problémák. Német tudását az osztrák Kitzbühelben csiszolta síelés és hegymászás közben, majd a sörivást sem megvető müncheni egyetemi hallgatók között tökéletesítette a hochdeutsch kiejtését, illetve Genfben is járt néhány szemesztert, egy kicsit, hogy még jobban menjen a francia.
MINDEKÖZBEN FÖLÖS ENERGIÁI JELENTŐS RÉSZÉT SZÁMÁRA ROKONSZENVES HÖLGYEK TELJES, VAGY RÉSZLEGES MEGHÓDÍTÁSÁRA FORDÍTOTTA.
Akkoriban úgy tűnt, tanulmányai nem lesznek elégségesek a családja által elvárt karrier megkezdéséhez. Megpályázott például egy állást a Külügyminisztériumban, de 62 jelentkező közül a 25. helyen várta az értesítést. Nem vették fel.
MIUTÁN SEMMIHEZ SEM ÉRTETT IGAZÁN, AZ EGYIK KÉZENFEKVŐ LEHETŐSÉGET VÁLASZTOTTA – MEGPRÓBÁLKOZOTT AZ ÚJSÁGÍRÁSSAL.
A Reuters ügynökség 1933-ban Moszkvába küldte, hogy kémkedéssel és szabotázzsal vádolt angol mérnökök tárgyalásáról tudósítson. Az ügy kapcsán Sztálintól is kért interjút, ami nem jött össze neki, de erről névre szóló levélben értesítették. Az adott történelmi helyzetben azonnal a brit külügyminisztérium látókörébe került, mint jó családból való
IFJÚ ÚJSÁGÍRÓ, AKI SZTÁLINNAL LEVELEZIK.
Két év tudósítói munkával csiszolta íráskészségét, majd eleget téve a családja elvárásainak megtette első bizonytalan lépéseit a pénzemberek világában. Barátai szerint banktisztviselőként és tőzsdeügynökként is többet udvarolt, mint számolt.
1939 tavaszán a brit külügy felkérte Iant, hogy térjen vissza Moszkvába. Útjának hivatalos célja az volt, hogy riportsorozatot készítsen a The Times számára, a valóságban azonban Vörös Hadseregről gyűjtött adatokat. Ez a megbízatása a II. Világháború kitörésére való tekintettel, meglehetősen fontos küldetésnek tekinthető.
Ebben az évben nevezték ki a brit tengerészeti hírszerzés élére John Goldfrey ellentengernagyot, aki már hallotta az energikus fiatalemberről, és mivel épp munkatársat keresett hivatalosan is kezdetét vette Ian Fleming katonai hírszerzői pályafutása.
A második világháború alatt főnöke kíséretében az akkor semleges Portugáliában járva beugrottak a tengerpart egyik gyöngyszemének számító Casino Estoril játéktermeibe. A jól sikerült este végén Ian agyában felmerült egy érdekes felvetés, amit meg is osztott főnökével. Azon morfondírozott, hogy a kártyaasztal mellett nyilván megfordulnak a német titkosszolgálat ügynökei is. Tehát annyi lenne a feladat, hogy elnyerjék a pénzüket, mert akkor üres zsebbel és lesütött szemmel kulloghatnának haza. Ezt az ötletét később fel is használta első regényében, a Casino Royale-ban.
A háború vége felé Ian Fleming részt vett egy Jamaicában rendezett konferencián. Nem érezte rosszul magát a karib közegben, mert később épített egy házat a tengerparton, melynek a Goldeneye nevet adta, és élete végéig ott töltötte az év első két hónapját.
A háború után ismét a sajtóban folytatta karrierjét, majd újra felbukkant régi szerelme, Ann Charteris. Kapcsolatuk korábbi szakasza végén a hölgy úgy határozott, hogy inkább Lord Rothermere felesége lesz, ezúttal felülbírálta korábbi döntését, és elvált férjétől Ian kedvéért.
A boldog exhírszerző lehuppant egy kényelmes karosszékbe szeretett Goldeneye rezidenciája szellős teraszán, és két hónap alatt megírta első regényét.
A történet főhőse Fleming kedvenc könyve, a Nyugat-India madárvilágát bemutató ornitológiai kiadvány szerzője után kapta a James Bond nevet.
Az első, 1953-ban kiadott Bond regény, a Casino Royale hatalmas sikert aratott az olvasók és a kritikusok körében is. Élete végéig évente írt egy újabb Bond-regényt – összesen tizennégyet –, és hűségesen kitartott a dohány és az alkohol élvezete mellett is. A harmadik szívinfarktusa vitte el, ötvenhat éves korában, 1962 augusztus 12-én.
Bond és a mozi
A brit titkos ügynök először 1954-ben állt kamera elé. A Casino Royale televíziós feldolgozástól, ahol Jimmy Bondnak hívták a főhőst, Fleming nem volt elragadtatva. Hét év elteltével, amely ugyanennyi Bond regényt jelentett, két amerikai producer – Albert Broccoli és Harry Saltzman vette rá az írót, hogy engedje be ismét a film világába 007-es ügynökét. A sorozat első filmjét, a Dr. No-t Jamaicán forgatták Sean Conerry főszereplésével. Az első Bond lányt Ursula Andress alakította filmes ikont teremtve. Ezt követően kizárólag csodálatos színésznők flörtöltek a mozivásznak legszerencsésebb férfi karakterével a filmtörténet leghosszabb sorozatában. Köztük olyanok, mint Kim Basinger, Terry Hatcher, Sophie Marceau, Halle Berry, Eva Green és Monica Belucci.
Bond szmokingjában
Az 1962-es Dr. No című kémfilmben
Sean Connery teremtett hagyományt a gyilkolási engedéllyel rendelkező világmegmentő playboy figurájának megformálásával.
Az idén elhunyt skót származású színész öt további folytatásban (Oroszországból szeretettel, Goldfinger, Tűzgolyó, Csak kétszer élsz és a Gyémántok az örökkévalóságnak) és egy, a hivatalos kánonban nem szereplő feldolgozásban (Soha ne mondd, hogy soha) szerepelt.
A hivatalos sorozat utolsó két része között – az akkor mindössze 30 éves – George Lazenby vette át Connerytől a szerepet az Őfelsége titkosszolgálatában című filmben.
A Bond-ínyencek tudják igazán értékelni a Casino Royale (1967) című Bond-paródiát, ahol olyan nevek szerepelnek a stáblistán, mint Peter Sellers, Ursula Andress, Orson Welles, Woody Allan, Jean Paul Belmondo, Peter O' Toole, Anelica Hustun, Geraldine Chaplin.
A Bond filmek főcímzenéje is külön kategóriává vált.
1973-ban Roger Moore vette át a titkosügynök szerepét.
Moore összesen hét filmben (Élni és halni hagyni, Az aranypisztolyos férfi, A kém, aki szeretett engem, Moonraker – Holdkelte, Szigorúan bizalmas, Polipka, Halálvágta). A nyolcvanas évek végén két produkcióban Timothy Dalton lett az új 007-es (Halálos rémületben, A magányos ügynök).
1995-ben Pierce Brosnan mutatkozik be James Bondként.
(Aranyszem, A holnap markában, A világ nem elég, Halj meg máskor)
Tőle Daniel Craig vette át a rázott martinit.
A vele készült Casino Royale-t a legjobb Bond-filmként tartják számon. Ezt három további kasszasiker követte: A Quantum csendje, Skyfall, Spectre – A Fantom visszatér. Craig úgy döntött, hogy utoljára 2021 áprilisában érkező Nincs idő meghalni című filmben menti meg a világot.
(Borítókép: Nő áll Ian Fleming James Bond 007 kiállított könyvei előtt egy Londonban 2008-ban. Fotó: Chris Jackson / Getty Images Hungary)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
