Hajléktalan primadonnát vacsoráznak a spártaiak

Fekete Dália

Bár a filmet egy 1947-es brutális gyilkosság inspirálta, a köré szőtt sztori fikció. A hollywoodi detektívtörténetben két rendőr nyomoz a Fekete Dália művésznevet viselő sztárszínésznő-jelölt gyilkosa után. Közben egyiküknek megromlik a párkapcsolata Scarlett Johanssonnal, a másik pedig vonzódni kezd Hilary Swankhez. Nemcsak a történet, hanem a film képi világa, a karakterek, sőt maga a plakát is a legsötétebb ötvenes évekbeli detektívtörténeteket idézi. Az ötven millió dollárból készült Fekete Dália rendezője, Brian de Palma mestere a titokzatos bűntörténeteknek. A Mission: Impossible mellett ő jegyzi a nem is olyan rég bemutatott Femme Fatale című filmet, de az azóta kultikussá vált A sebhelyesarcút is, amiben Al Pacino belefullad a kokainba. Meglepő tehát, hogy legújabb moziját az IMDb szavazói csak 5,5-re értékelték a 10-ből, és a Rotten Tomatoeson is csak 60 dicsérő kritikát találni a 110 lehúzóval szemben. Két okból mégis érdemes lesz beülni erre a filmre. Az egyik az erotikus kisugárzású Scarlett Johansson, akinek Marilyn Monroe-s frizurát hidrogéneztek. A másik, hogy Zsigmond Vilmos operatőri képességeiben eddig sosem csalódtunk, és ezt a munkáját idén Oscar-díjra is jelölték.

300

Színészek helyett a hasizmok és a nyers férfierő játssza a főszerepet a Star Warson felnőtt Zack Snyder második rendezésében, ami vita nélkül a hét filmje. Ezen az sem változtat, hogy sok kritikus utálja. "Olyan erőszakos, mint Mel Gibson Apocalyptója, de kétszer olyan rossz" - írta róla a New York Times. A legradikálisabb kijelentést a Boston Globe tette, ahol lebecslően akciópornónak nevezték a Spártaiak és a perzsák véres összecsapását vászonra vivő mozit. "Szórakoztató a kritikusok konzervatív, homofób hozzáállása" - reagált a másodfilmes rendező a gyenge párbeszédeken és a lapos cselekményen fanyalgó írásokra, miután a 300 az idei év első meglepetését hozta a mozipénztáraknál. Nem egészen két hét alatt 161 millió dollár bevételt szedett össze, és a bemutató utáni második hétvégén is vezette az amerikai toplistákat. A filmben a Fantom operájából ismert Gerard Butler mellett főleg ismeretlen színészek szerepelnek, akik öt hónapon át több mint heti tíz órát edzettek a filmhez. Ha szívesen néz végig egy két órás számítógépes játékmenetet, és az sem zavarja, ha nincs a kezében joystick, akkor a moziban a helye.

Nincs kegyelem

Bulvárhírből forgatta második játékfilmjét Ragályi Elemér operatőr, a Csudafilm című felejthető vígjáték rendezője. A Nincs kegyelem tévéváltozatát Fekete fehér címmel leadta már egyszer a Duna tévé az éjszakai műsorsávban, és most átdolgozott hanggal mozikban is vetítik. Az eredeti történet főszereplője egy Pusoma Dénes nevű férfi, akit tizenegy évvel ezelőtt ültettek le gyilkosságért. Két év után előkerült a valódi tettes, a roma férfit elengedték, de a történet így is tragédiával végződik. A főbb szerepeket játszó Eperjes Károly, Nagypál Gábor és Bertók Lajos mellett a humorosabb pillanatokról a cellatárs szerepében Csuja Imre gondoskodik. Erre azért is van szükség, mert az alacsony költségvetéssel, hetvenmillió forintból forgatott film komor helyszíneken játszódik: az egri cigánytelepen, börtönben és bíróságon. A körüljárt téma is komoly, Ragályi a Nincs kegyelemmel az érzelmeket megdolgozva próbálja felhívni a figyelmet a magyar bűnfelderítés hiányosságaira. Ha szívesen végigsírnánk egy igaz történeten alapuló filmet, ami országunk egy létező problémájával foglalkozik, akkor adhatunk egy esélyt ennek a bűnügyi rémtörténetnek.

A hét nyolcadik napja

A hét másik magyar bemutatója, A hét nyolcadik napja is a magyar jelen egy valós problémáját veszi célkeresztbe, a lakásmaffia áldatlan tevékenységét. Szabó István egykori osztálytársa, Elek Judit egy lengyel színésznővel játszatta el a budapesti értelmiségi elit körökből kikopott, idős primadonnát. A filmben a hetvenes éveiben járó balerina a férje halála után is ragaszkodik megszokott életéhez, tárgyaihoz, csak mindezt nincs miből fenntartania. A realitások elől a múltba menekülő nő végül hajléktalanként a Keleti pályaudvart is megjárja, mire a hét nyolcadik napján belenyugszik helyzetébe. Hajléktalanos filmünk tavaly is volt, akkor az I love Budapest rendezője öltöztette rongyokba és csúfította el az ötvenéves Papp Verát. A hét nyolcadik napja 213 millió forintból készült, és a 94-es Ébredés óta ez az Árvácska forgatókönyvét is jegyző Elek Judit első játékfilmje. Nagy hibája nem lehet a történetnek, mert a forgatókönyvet az idei Filmszemlén és Kairóban is díjazták. Elek Judit rendezésének mégis inkább az idősebb korosztálynál lehet esélye, akiket riaszt a 300 tartalmatlan, de látványos brutalitása.

Főfőnök

A Hullámtörés, a Táncos a sötétben és a Dogville alkotója most 180 fokos fordulatot vesz és kulcsra zárja az élet nagy problémáit. A dogma-mozgalom megteremtője, Lars von Trier a Főfőnökben az Idióták után újra vígjátékkal próbálkozik. A filmben egy cégvezető szabadulna vállalkozásától, ám az új vásárló találkozni szeretne a nagyfőnökkel. Ez a nagyfőnök azonban nem létezik, de a cégvezetőnek ez sem akadály, egy színészt bérel fel, hogy eljátssza a szerepet. Vele egy olyan ember jelenik meg az cégnél, akit a dolgozók csak gyűlölni tudnak. Az ebből adódó feszültségek és munkahelyi konfliktusok mellett az előzetes alapján egy jó adag irodaszexre is számíthatunk. Triernek nemcsak a műfaj új, hanem a módszer is. A filmet egy automavision nevű technikával forgatta, a kamera mozgását egy számítógép vezérelte véletlenszerűen. A Főfőnököt játszották már filmfesztiválok Mexikótól Dél-Koreáig, de moziban eddig még csak az európai országok merték forgalmazni. Nem meglepő tehát, ha az ízig-vérig európai rendező filmjének alig több mint 300 szavazata van az IMDb-n (6,6 pont), és sem a Rotten Tomatoeson, sem a Metacriticen nem kapott még értékelést. A dogmafilmek kedvelőinek úgyis kötelező darab.