Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Bez szo mé Miskolc

2006.09.25. 10:34
Zsíroskenyér lilahagymával, bórkostoló, hajnalig tartó tánc: magyaros vircsaft a miskolci CineFest záróhétvégéjén, amit a politikai tüntetések sem tettek tönkre. Huszonhét ország nyolcvankét filmje versenyzett. Bár Pataky Attila nem volt ott, azért megnéztük, "Miskolc mit adhatott".

"Ez egy családias fesztivál, és nagyon jó itt lenni"- foglalta össze röviden véleményét Jata Haan ausztrál filmrendezőnő a harmadik alkalommal megrendezett CineFestről, ahol a sajtófőnök becslése szerint tízezren voltak, és aminek két fő helyszíne a Kossuth mozi és a Gyurcsány Ferenc által két hete átadott Művészetek háza volt. Ez utóbbiról a portás kedvesen megjegyezte: "nem is működik a víz". A többek között Amerikából, Olaszországból, Ausztráliából és Szingapúrból ideutazó filmesek egyöntetűen szerették a fesztivált, köszönhetően a sok társas eseménynek, a jó szervezésnek és vendégszeretetnek. A külföldi alkotók egy CineFest feliratú tortát készítettek a szervezőknek hálájuk jeléül a fesztivál végére, amit egy sláger eléneklésével dobtak fel ("bez szo mé Miskolc"), amit a Megatánc követett: az olasz filmesek pörgették a lányokat leginkább, de Bíró Tibor fesztiváligazgató is lelkesen mozgott a Csavard fel a szőnyeget-re.

Ne csajozz!


Klikk a képre!
A Kossuth mozi előtt bámultuk a mindennap végigvonuló tüntetőket hétvégén, mikor Nemes Gyula, az Egyetleneim rendezője kirohant az épületből: "Vicces, hogy pont most beszélünk erről - mondta később -, de az új filmem ötlete egy olyan emberről szól, aki fellázad a rendszer ellen. Több ilyen léha filmet nem szeretnék készíteni, mint a mostani, inkább társadalmi kérdéseket feszegetnék, hiszen dokumentumfilm rendezőként végeztem."

Estére a szervezők egy borospincébe invitálták a vendégeket, hogy a megismerkedhessenek az egri bullblood-dal. Egy bórkostolást csak szeretni lehet, örültek is az alkotók, akik több tálca hagymás zsíroskenyeret fogyasztottak el. A büdös hagymaszag összehozta a társaságot. Nemes Gyula nem is olyan régen tért vissza a Velencei Filmfesztiválról, ahol szerinte nagyon jól szerepelt az Egyetleneim. "Olaszország teljes pokol volt számomra, most már megértem, miért itt született Dante. Működött a film külföldön, biztos a kevés dialógus miatt. A magyar és a cseh új hullám folytatását látják benne a kritikusok"- mondta szerényen Nemes Gyula a hagymás zsíroskenyér evése közben, majd a miskolci fesztiválra tért: "Az A-kategóriás fesztiválok lélektelenebbek, a saját interjúimra is alig jutottam el. Miskolcon élvezem a sikert." Az est folyamán egy hatalmas lilahagymát elfogyasztó Nemes bölcs tanácsokat is adott: "Fesztiválokon két dolgot nem szabad csinálni: filmet nézni és csajozni. Kapcsolatokat kell építeni és várost nézni."

A takarítónő is filmezne


Klikk a képre!
Az idei évben először rendeztek a CineFesten a vetítések mellett konferenciát a Fiatal magyar film néhány tendenciája címen, amin a filmgyártás, a kritikaírás és forgatókönyvírás került terítékre. A szakmai közbeszédre láthatóan nagy szükség van, hiszen mindegyik beszélgetés izgalmas vitába csapott át. Madaras Péter programigazgató később megkönnyebbülten mesélte a záróvacsora pörköltje felett: "nagyon féltünk, lesz-e érdeklődés egyáltalán, erre szinte tele volt a terem, és szerencsénkre érdemi viták alakultak ki, ez volt az egyik legizgalmasabb program." A fiatal operatőrök, forgatókönyvírók, kritikusok és producerek vitatták meg a két napos eseménysorozat szekcióiban, hogyan látják a mai magyar filmgyártást. A hazai filmgyártás legnagyobb hibájának több fórumon is a forgatókönyveket tartották, amit Kántor László, a Szezon producere a következő anekdotával írt le: "felvettem egy takarítónőt, aki rá három hétre előállt azzal, hogy tíz éve van egy forgatókönyve". Mindenki ír, de alig készül profi script, vonták le a tanulságot.

A produceri kerekasztal konklúziója, hogy a hazai filmes szervezetek nem működnek megfelelően. Durst György, a Csoma-legendárium producere arról beszélt, hogy módosítani kellene a Filmtörvényt, és egy első filmes alapot létrehozni, hogy "az első filmeseknek ne a Jancsó-macsó-Bacsóval kelljen megküzdeniük." Mindenki filmet akar rendezni, de Durst György szerint "csak azért nem kell filmeket forgatni, hogy részt vegyünk egy koprodukcióban"- látva a Cinefesten néhány alkotást, ezt megerősíthetjük. A filmfinanszírozásról Kántor elmondta, "sokáig beszéltünk arról, hogy legyen Tarr Béla-alap is a művész- és közönségfilm támogatás mellett is", utalva arra, hogyan nyeli el Tarr Béla Londoni férfi címen készülő műve az állami támogatásokat. A beszélgetés végére már-már kiáltványszerűen megfogalmazta Durst ennek okán, hogy "vis maior alapot kell létrehozni, mivel az utóbbi időben az alkotók hibáján kívül több film is veszélybe került."

1 hét, 1 film, 1 szavazat

Idén kilencedik alkalommal rendezték meg a Celluloid Workshopot, így a fesztivál ideje alatt az előzetes válogatás után négy fiatal készíthette el a rövidfilmjét 1 millió forintból Kálmánczhelyi Zoltán, a Libiomfi alkotójának vezetésével. A teltházas vetítés legjobb darabja az Egy szavazat című film volt, ami egy országgyűlési választást modellez: egy idős néni kezében a mindent eldöntő szavazattal meghal a szavazófülkében, miközben a jobb- és baloldal küldötteinek abszurdba hajló ellenségeskedése zajlik. A film záróképei az MTV ostromát mutatják, ahol a forradalmi időben végezték az utómunkálatokat az alkotók: Simonyi Balázs és Tóth Barnabás.

Isten áldja a színészeket!

"Elfogult vagyok, mert Miskolc a szülőhelyem, és mert ebben a moziban láttam a Megáll az időt, a Cápát és a Csillagok háborúját"- kezdi el a díjátadót Dr. Sámuel Balázs, aki az Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjeként tartott beszédet a Kossuth mozi nagytermében, ahol úgy hatvanan lehettünk. A díjátadó gála szimpatikusan visszafogott volt, sorra adták át a díjakat: később kiderült, konszenzus volt nézők és zsűri között a legjobb filmeket illetően. Az Oskar nyerte a fődíjat, amit a gyerekével és férjével a fesztiválra érkező Guro Ekornholmen norvég rendezőnő könnyezve vett át.


Dömötör Tamás
Klikk a képre!
"Isten áldja a színészeket, mert ingyen játszottak!"- köszöni meg a Kritikusok díját a PaprikaTV punkszakácsa, Dömötör Tamás, aki a CineFesten debütált Premier című filmjével. A két millió forintból forgatott dogmafilmje a Nemzeti Színház építésekor játszódik: a társulat a nyitó díszelőadásra próbálja a Pentheszilea című darabot. A díjátadó után szólítottuk meg Dömötör Tamást, aki újra a Színművészeti Egyetem rendező szakának a hallgatója, mivel egy időre kénytelen volt abbahagyni: "Osztályt váltottam, mert a Gothár-osztályban nem engedtek filmezni." A Premier a filmtörténelem 67. hivatalos Dogma-filmje, bár sokáig nem tudták az alkotók, mi az: "Nem tudtuk, hogy van ilyen. Csak szerettünk volna két operatőrrel forgatni egy filmet, ami a színészekre épít." A középpontban az ország egyik legjobb színésznője áll (Pető Kata alakításában), aki a próbafolyamat végére teljesen azonosul a görög amazon királynő szerepével. A folyamatosan mozgó kamera és a karcos képek a már ismert dogmás hangulatot teremtik meg, de ereje a színészek játékban rejlik.

A CineFest versenyprogramjára harminchat ország 208 alkotásából választottak ki a versenyfilmeket, de igazán erősnek a zsűri 18 művet tartott. "Ezeket a filmeket biztos nem fogunk elfelejteni"- mondta Groó Diana zsűrielnök, miközben megközelítettük a zárófogadás helyszínét, ahol a hostesek röviditalokkal támadtak meg minket. "Nagyon muris zsűrielnöknek lenni, reggeltől-estig filmet nézünk, és semmi másra nem marad időnk"- kezdte el a beszámolóját a Csoda Krakkóban rendezőnője, aki a fesztiválról a következő megállapításokat tette: "Nagyon színvonalas a fesztivál, bár az elején nagyon csalódottak voltunk, mert klisékkel teli, semmitmondó munkák kerültek elénk."