Elhunyt Gaál István

Több mint húsz éve nem rendezett nagyjátékfilmet Gaál István, akit kedden hosszan tartó betegség után ért a halál. A Duna tévé szerda este egy róla szóló portréfilmmel emlékezik a rendezőre.
Gaál István

A Kossuth-díjas filmrendező hetvenöt évesen, súlyos betegség után hunyt el kedden. Gaál Istvánt a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Mozgókép Közalapítvány is saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

A rendező előtti tisztelgésül a Duna tévé megváltoztatja szerda esti műsorát: 20 óra 40 perctől egy róla szóló portréfilmet vetítenek, majd utolsó dokumentumfilmjét, a Keralai mozaikokat adják.

Keleti Mártontól a sodrásig

Gaál István Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát. Ügyelő volt a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán tanult tovább. Itthon a Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott, Nemeskürty István irányításával.

Tiszai filmtanulmányai vezettek Sodrásban című első, nemzetközi sikerű játékfilmjéhez 1963-ban. A filmet az édesapja halála ihlette, és az a veszélyes játék, amivel gyerekkorában a barátaival iszapért buktak le a Tisza fenekére. Később Mészöly Miklós kisregényéből készítette el a Magasiskolát, ami Cannes-ban megkapta a zsűri különdíját. A Holt vidékben Töröcsik Marival forgatott a pusztuló magyar faluról. További fontos alkotásai a Zöldár, a Keresztelő, a Peer Gynt, az Örökségünk, a Vámhatár, a Krónika, a Naponta két vonat, a Legato, a Haláltánc, a Cserepek, a Római szonáta, az Isten teremtményei, az Éjszaka, a Gyökerek (Bartók-sorozat), a Rendhagyó párizsi leltár, a Keralai mozaikok, és utolsó nagyjátékfilmje, az 1985-ös Orfeusz és Eurydiké.

Jelölt az idei Prima Primissimán

A kilencvenes években Indiában tartott Mesterkurzusokat, Cannes-ban és más fesztiválokon zsűrizett. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, 1965-ben a filmkritikusok díjával, 1969-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1970-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta. 1981-ben érdemes művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott, 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját. 2005-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet, és szerepel az idei Prima Primissima Díj magyar színház- és filmművészet kategóriájának jelöltjei között.

Az oldalról ajánljuk

  • Gazdaság
46 százalékkal emelkedtek a gyümölcsárak Magyarországon

Az olyan alapvető élelmiszerek ára is elszállt, mint a tojás, a cukor, a burgonya és a tej.

szeptember 9., 12:19

  • Külföld
Romániai művészeti vezetők is kiállnak az SZFE mellett

Károsnak tartják a kormányzati beavatkozást az egyetem vezetésébe.

szeptember 12., 14:47

  • Belföld
Karácsony Gergely szerint ingyen kellene tesztelni az embereket

Sokaknak ezen múlhat, hogy lesz-e munkahelyük, vagy járhat-e iskolába gyermekük – fogalmazott a főpolgármester.

szeptember 10., 12:58

  • Belföld
Szabó Tímea és Karácsony Gergely maradt a Párbeszéd vezetője

A párt országos kampányba kezd az alapjövedelem népszerűsítésére.

tegnap, 15:31

  • Külföld
Félmillió embert telepítenek ki Oregonban a tűzvész miatt

Minden nyolcadik embernek mennie kellett.

szeptember 11., 14:32