A Kontroll hatott a New York Times kritikusára

Számunkra talán nyilvánvaló, hogy a Kontroll elején nyilatkozó férfi nem más, mint a BKV Rt. vezérigazgatója, Aba Botond, de A. O. Scott a New York Times-tól, éppúgy, akár a többi amerikai, csupán egy ismeretlen embert lát, akinek jegyzet nélkül még a beszéd is nehezére esik. A vezérigazgató, mintha mentegetőzne és védené vállalatát, elmondja: a Kontroll szereplői nem valódiak, csupán a képzelet szülöttei, és a történet is szimbolikus.

"De vajon mit szimbolizál a film?" - teszi fel a kérdést a New York Times újságírója.

"Mint megannyi modern allegóriában, a Kontrollban is megjelenik a mocsok, a fluoreszkáló, féktelen száguldás motívuma, mely által a film sokkal inkább erőteljes atmoszférát nyer, mintsem valódi jelentést" - kezdi el kifejteni saját kérdésére a választ az amerikai cikkíró.

Az írásból kiderül, hogy A. O. Scottot elsősorban a film helyszíne, a metró földalatti világa nyűgözte le, ami nagy elismerés Antal Nimród és stábja számára, hiszen Scott New Yorkban is talál nagymúltú metróhálózatot: a Kontrollban nem maga a helyszín, hanem annak különleges hangulata ragadta meg a kritikust.

A főhős a metró

Scott a néhol zavaros és vontatott jelenetekben látja a Kontroll legnagyobb hibáját, ugyanakkor méltatja a film keserű humorát és a változatos karaktereket.

A New York Times kritikusa végül kifejti, hogy hiába Csányi Sándor (cikkében természetesen ékezetek nélkül írja a magyar színész nevét) karizmatikus kisugárzása és a többiek bolondozása, valójában maga a budapesti metró válik a film főszereplőjévé.

"A mocskos, sötét tér így tényleg szimbólummá lesz, a csikorgástól hangos, ütött-kopott alagutak mítikus helyszínné válnak, ahol a legelesettebb, legszerencsétlenebb emberek lényegülnek át hősökké" - írja végül A. O. Scott.