Új szervekkel kommunikál a Magyar vándor rendezője

Este 7 óra körül a Madách téren jellegzetes filmes buszok sorakoznak a menő Castro étterem környékén. A film amerikai sztárja, Lucia Brawley suhan el mellettem, asszisztensével bepattannak a sminkes lakókocsiba, ahonnan csak a forgatásra bújnak ki. Nagyon megkedvelhették a színésznőt a stábtagok, hiába kérdezek rá intim részletekre, botrányokra vagy sztárallűrökre, mindig csak a varázslatos személyiségéről, illetve a különleges nyelvérzékéről beszélnek.

Ekkor lép ki jóllakottan a büfékocsiból Herendi Gábor. Harmadik filmjével az előzetes információink alapján új műfajban próbálkozik, bár erről neki más a véleménye: "Azt gondolom, nem váltottam ezzel a filmmel, csak érettebb lettem. Nehéz úgy beszélni róla, hogy ne lőjük le a lényeget. A műfajt is nehezen tudom meghatározni: talán sírós-nevetős."

A film forgatókönyvét nagy titkolózás övezi, ezért a rendezőnél érdeklődünk: "Egy fiatal lány szerelmi történetéről szól a Lora. A film eleje a jelennel indul, és nagyon izgalmasan, mozaikdarabkákból áll össze fokozatosan a lány múltja." A film címét időközben Vaxerelem helyett Lorára változtatták, Herendi szerint azért, mert túl sok film jelenik meg szerelem címmel.

Már korábban beszámoltunk arról, hogy hosszú casting után sem találta meg itthon a számára megfelelő színésznőt, de Amerikában sikerrel járt: "Ez a lány, akit találtam, még a pályája elején áll, színpadi szerepek és egy filmes epizódszerep állt mögötte. Szerencsére Oliver Stone WTC-je később jött ki, mint ahogy mi felkértük és elkezdtük a forgatást, ezért a honoráriuma is alacsonyabb volt." És mi volt az elvárás, aminek nem tudtak megfelelni a magyar színésznők? "Olyan valakit kellett találnom, aki elképesztő erőt sugároz magából, mivel borzasztó nehéz a tragédiában is gyönyörűnek lenni, és humorral élni. A túlélés minden technikájának a birtokában kell lennie: a jelenben nagyon nehéz helyzetben van, de a múltban gondtalan és boldog, amihez két eltérő karakter kellett"- ismertette a szerep nehézségeit Herendi.

Amerikából jött...

Másodszor az Articsóka étteremhez látogattunk ki pár nappal később, ahol a történet szerint Lora festi ki a falakat. Megérkezésemkor éppen az egyik kellékes dühöng: "Miért egy olyan idióta lesz a pincér, aki 45 perc alatt vesz fel egy nadrágot?"- kérdezi a busz előtt állóktól. A felújítás alatt álló étteremben két nyelven zajlik a jelenet: So, how do you like it?- kérdezi Lora. Különben tetszik, válaszolja a Gerit alakító Nagy Péter.

Bent izzasztó meleg van, ezért kint várakozunk, ahol a színésznő férje gyakorolja a magyar szavakat. Negyed órával később egy stábtag hangját hallani: "Luciának ez volt az utolsó jelenete októberig, nagyon köszönjük neki!", hiszen Lucia Brawleynak majd csak akkor kell néhány snitt erejéig visszatérnie. Mindenki tapsolni kezd, még az utcán mellettem ülő sminkesek is, akik igazi magyaros csomaggal kedveskedtek a színésznőnek: Unicummal, szalámival és egy könyvvel. Hirtelen Lucia bukkan fel sírva, és egyenesen az aznap Magyarországra érkezett férje karjaiba omlik. Odalépünk hozzá, hogy egy rövid interjút készítenénk, mire ő magyarul válaszol: "Semmi baj, quick sminkkorekció, rendben?". Természetesen.

Lucia Brawley volt az a lány, aki a rendező minden elvárásnak megfelelt, ráadásul a stáb szerint a 35 naposra tervezett forgatás 29. napjára megtanult magyarul. Ezen felbátorodva magyarul kérdezem. Nincs is igazán gondja vele, de azért angolul folytatja: "A UCLA-n (Kaliforniai Egyetem) egy filmes ünnepség házigazdája voltam, ezután keresett meg Gábor Lora szerepével. Átvettük a dialógust, és enyém lett a szerep." Felmerül, vajon látotott-e már Herendi-filmet, de természetesen látott: "Miután találkoztunk Gáborral, hazamentem és gyakoroltam a lány szerepét. Utána megnéztem a Valami Amerikát, amit nagyon megszerettem, és máris dolgozni akartam."

A film központi alakja az általa játszott Lora, akiről a színésznő a következőket mondta: "Lora apja egy híres festő, ezért ő is elmegy festészetet tanulni. Egy múzeumban dolgozik kurátorként, és egyáltalán nem foglalkozik a saját művészetével. Amikor megváltozik az élete, elkezdi keresni a saját művészetét." Arra hivatalosan nem kaptunk választ, ki lesz a magyar hang, de állítólag Ónódi Eszterben gondolkodnak.

Milyen érzés Magyarországon forgatni Oliver Stone után, kérdeztük a rendkívül jó kedvű színésznőt, aki egy fején lévő puklit próbál meg visszanyomni a helyére, mivel csúnyán beverte a fejét a lakókocsijában. "Sokat tanultam a WTC-ben, hiszen ez volt az első nagyjátékfilmem, és rögtön az egyik legnagyobb rendezővel. Oliver Stone egy igazi magányos harcos, olyan mint egy őrült őrmester. Először nagyon furcsa volt, ahogy dolgozott, de egy idő után elfogadtam és követni kezdtem az utasításait." Nem kerülhettük el, hogy megkérjük, hasonlítsa össze a két rendezőt: "Ez egy nagyon intim film a WTC-vel ellentétben, amiben ezrek játszanak. Gábor nagyon kedveli a családias helyzeteket, és mindkettőjükre jellemző, hogy különösen figyelnek a részletekre, bár Stone-t csak a nagy történetek érdeklik."

Másfajta szervek felé kommunikál

A történetben szereplő testvérpárt a Katona József Színház tagja, Fekete Ernő és a Színművészeti Egyetemen most végzett Nagy Péter alakítja: előbbi a múltban, utóbbi a jelenben van együtt Lorával. Herendi választása azért esett a mozilátogatók számára kevésbé ismert színészekre, mert mint elmondta: "Sohasem akartam bele sztárokat. A Magyar vándornál , ott belefért, mivel a műfaj megkövetelte. Ez a film hiteles akar lenni, ezért a megfelelő karakterekre hiteles embereket akartam."

Az egyik ilyen hiteles embert, az idősebb, étteremtulajdonos testvért Fekete Ernő alakítja. A több fontos szakmai díjjal elismert színész eddig csak a Magyar szépségben kapott filmszerepet, pedig a Katona József Színház társulatának kiemelkedő tehetsége. Miért nem láthattunk eddig a vásznon?, kérdezünk rá mellőzöttségére. "Nem kerestek, valahogy mindig elkerültek a szerepek. Az utóbbi időben voltam a vízilabdás film castingján, sokáig úgy volt, hogy kapok benne valami szerepet, és a Szász János-filmben csak egyeztetések miatt nem kaptam meg a főszerepet."

A zenész Gerit alakító Nagy Péter az öltözőbusz előtt dohányzik, amikor oda lépek hozzá, kicsit zavarba jön. "Nem vagyok ehhez hozzászokva"- mondja a sajtófigyelemre, majd kicsit megenyhül. A forgatás alapján milyen filmre számíthatunk?, érdeklődünk. "Másfajta szervek felé kommunikál ez a film, nem a rekeszizom felé. A korábbiak könnyedebb közönségfilmek voltak, ennél nehezebb eldönteni. Sokkal személyesebb történet ez, árnyaltabb karakterekkel."